Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 4. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)

30. oldal. Brdél.yréazi Jogi KözlS.iy miatt renitens községek, melyek bizalmi férfiakat nem adnak, -ilyenkor az átalakító és helyesbítő bizottság nem jöhet be, hanem jelentést tehet, de nem felügyeleti uton, hanem a tkvi hatóságnak, mert a hely. r. 32. §-a szerint az van jogosítva az eljárási felfüggeszteni. Egy napra azonban az eljárást felfüggeszteni nem szabad. (84.899/1801. I. M. í. K. X/353.) A 86 : 29, 72. §. és 92 : 29, 9. §. szerint a bizottság tagjai részére (a 126.898/904. II. c. b. m. r. I K. XIV/72. szerint) u. n. legénylakást, község határán belül fuvart és irodahelyiségei, fűtést, világítást, takarítást a község köteles adni. A betét r. 47. §. hely. r. 30. §. megfelelő, a 9051/1898. b. m. r. í. K. XIV/72. helyi körülményeknek megfelelő bútorozást említ s ha a község irodahelyiséget nem tud megfelelőt adni, akkor is csak az elöljáróság van jogosítva kérni más községben való tárgyalást (I. K. XIII. 56.). szóval a bizottság köteles megelégedni olyan helyiséggel stb. amilyen van, legfeljebb ijesztésül lehet felhozni a más községbe költözést, azért is, inert inig a minisztériumtól az elintézés meg nem jön, addig nem lehet lakhelyet változtatni (2101/910. I. M.), Tordai Vilmos és dr. Javornitzky Jenő Utazási Illetmények. 1911. Budapest V. Nádor-u. 32. III. e. 22. a. 36. lap.) Ugyanitt és Barazsu III. 152. s köv. lapjain egész sereg olyan kiadás van leisorolva, ami tényleg fel szokott merülni, de amikért nem szoktak fizetni, ezeket aztán lehetőleg a gyaloglásból szokták fedezni. A bizottságnak a betét r. 13. §. 39001/90Ö. I. M. r. 20. §. szerint tevékenységéről havonkint félügyeleti hatóságának jelentést kell tenni, igyekezni kell tehát, hogy minden napra megfelelő mennyiségű munkát tudjon kimutatni. Bendelet ezen munkamennyiségre nincs, miként a foganatosításra, melynél az 1911. El. 2/A. 6. kol. t. eln. r. IX. p. szerint naponta 8—10 külön jegyzőkönyv befoganatositását kell kitüntetni. (Helyes gyakorlat szerint minden darabnál a bejegyzések számát is.) Mindamellett a gyakorlat szerint a bizottság által végzendő munkamennyiség is meg van állapítva és pedig helyesbítésnél naponta 10 jkv., átalakításnál 10—20 tervezet és 5—8 jkv. végzendő, illetve tüntetendő ki. Idézés, naplózás nem tüntethető ki munkának. Helyesbítésnél pl. egy 800 tkves 4000 parcellás község tarthat 2 hónapig. Ugyanennyi idő számitható az előkészítésre és befoganatosiiásra (jkvek elintézése a birói kiküldött gondja), úgyhogy egy ilyen község félév alatt lehet készen. Minél nagyobb a község, annál nehezebb jó munkát csinálni, nagyobb községben az embereket nehezebb összeszedni, a birtoklási viszonyokat nehezebb megtudni s huzamosabb átalakítás és helyesbítési kintiételnél a hivatalfönök is mind gyakrabban küldi a sürgetéseket, természetesen nem az eljárás gyorsítása, hanem a bent növekvő restancia miatt. Legrosszabb helyzetben van egy 10—12 hetes község, mert pl. 59 napon tul (Tordai—Javornitzky 12. 1.) egy nös kiküldött 20 nap, egy nőilen pedig 1 hó és 10 nap végeredményében ingyen köteles kint lenni, vagyis előbbi egész kiküldetésére 75%, utóbbi 60°/o-ot kapván, 59 napi napidíjnak 2 hó 19 napi, illetve 3 hó 9 napi felel uieg. A helyesbítő bizottságnak most már határozni kell a felett, hogy tart-e parcelláról parcellára járva általános azonosítást. Ez régebben általános gyakorlat volt és gyaloglási dij is járt érte. Azonban a gyaloglásban, vagyis inkább a felszámításban nem tudtak mértéket tartani, mert habár az azonosítás legfeljebb fele lehet a munkának, mégis felszámítottuk néha minden napra a 6 órai maximális gyaloglást, sőt számítottak egy hónapra 200 órát is. Ezért az általános azonosításért a gyaloglási dijat eltörölték. (1910. Ég. 283/9. I K. 1910. 11. sz. — 1911. El. 2./A. 6. kol. t. eln. r. VI. p., Tordai—Javorniczky 25. 1. 4. p.) Ez következik abból, hogy a szemle tárgya ingatlanon és mellette járkálásért gvaloglási dij nem jár, hanem csak oda és vissza. (28.969/1908. I. M. I. K. 1909. évi 59. lap. Tordai — Javornitzky 24. 1. 2. p.) Vázrajzi megosztásnál jár, de mivel id. könyv 26. old. mintái szerint gyaloglás csak ki és be számitható fel. tehát ha egy nap több ingatlanra tartanak szemlét, az elsőtől az utolsóig gyaloglás ismét nem számítható fel, igaz aztán ezen ugy fognak ki, hogy külön napokon tartják vagy tüntetik ki a szemléket s akkor már jár mindegyikhez ki és be. így aztán némely bizottság roost is gyalogol naponta 1—IV2 órát, természetesen korán kelve, hogy dolgozni is legyen ideje, némelyik bizottság ellenben nem gyalogol. Szigorúan véve, gyaloglási dij nem jár, ahol lóháton lehet járni, ám ez relatív fogalom, mert lova és lovasa válogatja, hegyi lovaglásra alkalmas ló ritka, ilyen némely havasi községben van néhány, ilyent a község nem ad, ilyenkor a községet be kellene perelni. (Id. könyv. 25. 1. 9. p.) Ám az állam biitokrendezési ügyben, ahol nem a saját lóvására esik a fizetés, már bőkezűbb, ott van gyaloglási átalány u. n. határjárási dij, napi 6 kor. (id. könyv 27. 1. 5. p.), de viszont a I községek átalakítás és helyesbítésnél az állam terhére esi") gya! loghisoknál bármit készek igazolni. Betétszerkesztésnél bírónak 1 4110, ön. mük. k. f. r. írnoknak 300 kor. átalány jár (id. könyv I 23. 1. 8. p.). Minthogy kétségtelen, hogy a gyaloglási dijak rtlegI szorítása illetve az általános azonosításnál teljes eltörlése, hátI rányosan befolyásolta az általános azonosítás népszerűségét, | annál nehezebb helyzetben van a bizottság, hogy megbírálja | annak valódi értékét, értve ugy, hogy előnyös-e a megkívánt , számú és megengedett tárgyú érdemleges jegyzőkönyvnek meg felelő számban felvételéhez ? A dolog ugy áll, hogyha van a bizottságnak olyan mappa1 másolata, amelyekbe a parcellaszámok mellett a tjkvi szamok | s tkvi tulajdonosok is be vannak irva, az általános azonosítás í mellőzhető. Igaz, hogy a betét r. 48. hely. r. 31. §. szerint erei deti térképet kell használni, a mibe önként értetődőleg nem j szabad írni, de a gyakorlat ettől már is eltért, mert térképmásolatot használ, a mibe önként értetődőleg szabad irni. Egy 2 hónapos kommisszió előkészítésénél ez 2 heti munkatöbbletet okoz, úgyde viszont akkor az azonosítási jegyzék (Kapeller 50. lap) elmaradhat, vagy a kettő kombinálható ugy, hogy a ini név a mappába nem fér be, az Írassék a részletlajstrom másolatba illetve azonosítási jegyzékbe. Vannak bizony bizottságok, melyek még azonosítási jegyzéket sem készítenek, hanem a részletlajstrom és szertehányt tjkvekböl szomszédolnak, mégis előállítják a szükséges számú jkvet: ilyenkor már a jkvek mesterséges szaporítására kell gondolnunk. (Folytatjuk.) KÜLÖNFÉLÉK. Dr. Várady Zsigmond a magyar ügyvédi kar büszkesége, minden önzetlen kari érdek nemes harcosa, az országos ügyvédszövetség egyik ilapitója s lelkes zászlóvivője, aki lángoló szeretettel csüggött pályáján — nincs többé. Fájdalmas betegség gyötörte öt s elviselhetetlen gyötrelmei kezébe adták a gyilkoló fegyvert s a nagyszivü nemes ember f. hó 17-én Semmeringen, hova gyógyulni ment, meghalt. Emlékét kegyelettel és szeretettel őrizi meg a magyar ügyvédi kar. = Az atyasági keresetről az optkvben cím alatt dr. Menyhárth Gáspár, a kolozsvári egyetem jogi karán az ausztriai magánjog tanára, érdekes és tanulságos előadást tartott folyó hó 18-án az E. M. E. jog- és államtudományi szakosztályának felolvasó ülésén. Az előadást, -- melyet lapunk vezető helyén teljtartalmulag közlünk — a nagyszámú hallgatóság élénk tetszéssel fogadta, úgyszintén dr. Kolosváry Bálint egy. tanárnak és dr. Kiss Géza jogakadémiai tanárnak az előadáshoz fűzött észrevételeit s a felolvasónak erre vonatkozó reflexióit. Törvényes zálogjog és a végrehajtási novella nyílt kérdés. Tekintettel arra, hogy az 1908. évi XLI. t.-c. 1. §-a taxatíve felsorolja azokat a törvényszakaszokat, amelyek az 1881. évi LX. t.-c. §§-aiból hatályukat vesztették, minthogy ezek közt az 1881. évi LX. t.-c. 72. § a felemlítve nincsen, tekinthetjük-e e két törvény intézkedései szerint törvényesnek azt a gvakoriatot, amely az 1881. évi LX. t.-c. 72. tj-aban meghatározott törvényes zálogjog hatályát csak azokra az ingóságokra nézve tartja az 1908. évi XLI. t.-c. hatálybalépése óta létezőnek, melyek ezen utóbb nevezett t.-c. határozmányai szerint lefoglalás tárgyát képezheti!1., figyelembevéve azt is, miszerint már'az 1881. évi LX. t.-c. ismert oly kivételeket, amelyek keretébe tartozó ingóságok lefoglalhatok nem voltak s ezen t.-c. 72. §-a a törvény ezen általános rendelkezései alul állapított meg a törvényes zálogjog állaga számára kivételesen bő tartalmat, melyet az 1881. évi LX. t.-c. 51. és köv. §§-ai nem korlátoznak? (Beküldetett). A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság 1913. évi teljes ülését f. hó 17-én tartotta meg Budapesten Zachdr Emil, a vizsgáló bizottság elnökének vezetése alatt. Ez ülésen alakították meg az 5-ös és 7-es bizottságokat, előbbit Fittler Dezső, utóbbit pedig Zachár Emil elnökségével. Az ülés folyamán elnök a vizsgáló bizottság tagjainak figyelmébe ajánlotta a marosvásárhelyi bizottság azon átiratilag közölt megállapodását, mely szerint az uj polgári perrendtartásról szóló törvényből — tekin-