Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)

1913 / 12. szám - Az új döntvényjogról

VI. évfolyam. 12. szám. Kolozsvár, 1913. március 23. ERDEGV RÉSZI 30GIROZLOH R KOLOZSVÁR! ÉS MRROSVRSRRHELYI KIR. ÍTÉLŐTRBLRK HRTRROZRTTRRAVRL A KOLOZSVÁRI, MAROS VÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK ÉS AZ ORSZ. ÜGYVÉDSZÖVETSÉG KOLOZSVÁRI OSZTÁLYÁNAK HIVATALOS LAPJA Ft munkatársak: Dr. Birö Balázs, ügyvéd, Dr. Pordea Gyula, ügyvéd, Dr. Tóth György, kir. törv.-széJii bírő. Szerkeszti ós kiadó: Dr. Papp y&BSef, ügyvéd, ü. kamatai titkár, Kolozsvár sz. kir. város Ib. főügyésze. Rovatvezetők: Dr. Költő Gábor és Horváth Dezső, bírók, ítélőtáblai tanácsjeggzők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Deák Ferenez-uieza 42. szám. Megjelen minden vasárnapon. Félévre.... S kor. Negyedévre.... 4 kor. Késiratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK': Az uj döntvényjogról. — Huszü András, az első erdélyi jog:anár és munkássága. Irta: dr. Knlosvúry Bálint egy. tanár. (Befejező közi.) — Az 1912. év magánjogi gyakorlata. (Folyt.) — Büntetőjog. (Vámhéry Rusztem könyve. I. füzet. Budapest, 1913.) Irta : dr. Irk Albert. — Telekkönyvi helyesbítés a gyakorlatban. (Befejező közleménv.) KÜLÖNFÉLÉK. MELLÉKLET: Jogesetek táia. —Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X 8z új döníuényjopl. {$2) A m. kir. igazságügyminiszter az 1912 : LIV. t.-c. 77. és 78. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1912. évi december hó 12. napján 59.200 sz. alatt a kir. Kúria döntvényéről és a kir. bíróságok elvi jelentőségű határozatairól rendeletet bocsátói! ki, mely 1913. é-i j-is l-én életbe is lépett. Ez a retMiöle? a hivatkozott t.-c. 70—79. §-ában lefektetett alapelveknek meg'-' felelö szabályokat tartalmaz I. a Kúria jogegységi tanácsának és II. teljes ülésének döntvényeiről, III. elvi jelentőségű határozatairól, IV. polgári jogi és büntetőjogi bizottságáról, V. polgári jogi és büntetőjogi határozatok táráról, végül VI. az Ítélőtáblák, törvényszékek és a járásbíróságok elvi jelentőségű határozatairól. Ezvel dönytvényjogunk igen mélyreható változáson ment keresztül. Elsősorban ez a változás abban domborodik ki, hogy a hiv. t.-c. 75. §-ának abból a rendelkezéséből folyóan, hogy a Kúriának döntvényeit a bíróságok, a döntvénynek a hivatalos lapban történt közzététele napjától szömitott 15. napjától kezdődőleg mindaddig követni kötelesek, mig azt a Kúria teljes ülése meg nern változtatja, a Kúria döntvényei írott jogforrást képeznek. Ezenkívül jelentős változás az, hogy az Ítélőtáblák döntvényhozási joga megszüntettelett. Továbbá nagy változás mutatkozik abban, hogy most már a törvényszékek és a járásbíróságok elvi jelentőségű határozatairól is intézményesen gondoskodás történt. Végül íigyelemremültó eltérést jelent az, hogy polgári ügyekben is döntvények hozatalával nemcsak a teljes ülés, hanem az u. n. jogegységi tanácsok is felruháztattak. Mindezek, az alapelveket érintő változások, természetesen ujabb ügyrendi változásokat is maguk után vontak. Ezeknek rövid ismertetése képezi e cikkünk tárgyát. A jogegységi tanács döntvényeire vonatkozóan kimondja a rendelet, hogy az 1913 : LIV. t.-c. 70. §-a értelmében a Kúria elnöke minden év elején 10—10 rendes és 5—5 póttagból álló négy jogegységi tanácsot alakit, még pedig egyet közpolgári ügyekben, egyet telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben, egyet váltó, kereskedelmi és csődügyekben és egyet bűnvádi ügyekben. Ezek a tanácsok fogják eldönteni a vitás elvi kérdést akkor 1. ha a Kúria valamely tanácsa elvi kérdésben el kíván térni a Kúriának ugyanazt a kérdést eldöntő elvi jelentőségű határozatától, amely a hivatalos gyűjtemények valamelyikébe fel van véve és 2. ha a Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha az ítélőtáblák, a törvényszékek vagy a járásbíróságok elvi kérdésben akár egymással, akár az egyik fokozatú bíróság más fokozatú bírósággal olyan ügyekben, amelyekben a törvény szerint utolsó tokon határoznak, ellentétes gyakorlatot folytatnak és a Kúria elnöke, vagy az igazságügyminiszter a vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását jövőre szükségesnek tartja. Ezzel szemben a Kúria teljes ülésében kell a vitás kérdést eldönteni: 1. ha a Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kíván térni a Kúria jogegységi tanácsának vagy teljes ülésesének döntvényétől, 1. ha a Kúria elnöke vagy az igazságügyminiszter a Kuni jogegységi tanácsa vagy teljes u'.esi döntve nyének megváltoztatását szükségesnek tartja, végül 3. ha valamelyik ítélőtábla teljes ülése a jelenlevők szavazatának legalább s/s részével hozott határozat alapján a Kúria jogegységi tanácsa vagy teljes ülése döntvényének megváltoztatása céljából indokolt elterjesztést tesz. A kir. Kúria teljes ülése polgári jogi termé•zetü vitás elvi kérdés esetében a polgári, büntetőjogi természetű ritás elvi kérdés esetében pedig a büntető tanácsok tagjaiból •lakul. Intézkedik a rendelet arról is, hogy elvi határozat hozala esetében a tanács vezetője az előadói iv első lapjára az .Elvi'' szót feljegyeztess" és 3. hv.'v z-.f.i tsLOv-yi-v-i'.'k kíséretében a Kúria polgári jogi, illetőleg büntetőjogi bizottságával közölje. Ugyanis az 1912 : LIV. t.-c. 78. §-a értelmében polgári jogi és büntetőbizottság alakítandó, melyek közül a polgári joginak elnöke a Kúria polgári jogi szakosztályának a vezetője, tagjai pedig a polgári tanácsainak vezetői és a korönaügyész vagy helyettese, a büntetőjogié pediy a Kúria büntető szakosztályának elnöke s tagjai a büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. E két bizottság van hivatva dönteni afölött, hogy az elvi jelentőségűnek minősített s a Kúria tanácsának vezetője részéről a bizottság elnökével közölt határozat mint elvi jelentőségű a Polgári jogi Határozatok Tárába, vagy a Büntetőjogi Határozatok Tárába felvétessék-e. Ezen határozattárok közül a polgári jogiba a most emiitett elvi határozatokon kivül fel kell venni 1. a Kúria polgári teljes ülések és vegyes teljes ülésének a döntvényeit, ideértve a rendelet életbelépte előtt hozott és még hatályban levő teljes ülési határozatokat, de kivéve azokat, melyek az 1911 : I. t.-c. életbelépésével jelentőségüket elvesztik, 2. a Kúriának közpolgári ügyekben, továbbá telekkönyvi, úrbéri és birtokrendezési ügyekben, úgyszintén váltó, kereskedelmi és csödügyekben eljáró jogegységi tanácsa által hozott döntvényeket. Viszont a büntetőjogiba felveendők 1. a Kúria büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének döntvényei. 2. a büntető jogegységi tanácsának döntvényei és 3. a büntetőjogi bizottság által felvenni rendelt büntető ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatai. Az ítélőtáblák, törvényszékek és járásbíróságokra vonatkozóan a rendelet egyöntetűen, azonban ezen bíróságok eltérő szervezetét tekintetbe véve, szabályozza az elvi határozataik gyűjtését. Az Ítélőtáblákra vonatkozóan kimondja, hogy annak bármelyik tanácsa, ha valamely elvi és különösen a jogegység megóvása szempontjából is fontos kérdésben határozott, elrendelheti határozatának az ítélőtábla határozattáraba való felvételét. Ugyanezt teheti a tanács vezetője is az ítélőtábla elnökének hozzájárulásával. Minden ilyen határozat előadói ivének első lapjára az „Elvi" szót fel kell jegyezni s kiadmányát az eddigi határozatok számozásához csatlakozó folytatólagos arab számozás sorrendjében az ítélőtábla elnökének felügyelete alatt kell őrizni,