Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)
1913 / 9. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)
34. oldal. Jogesetek Tára 9. szám. az anyakerült^levonvá^abból azt az összeget, amennyibe neki gok elvitele és újbóli felépítése került volna. Alperesnek" ez a panasza megállható alappal nem bir. A felebbezési bíróság ugyanis az alperes részéről meg nem támadott, a S. E. 197. §-a értelmében ennélfogva ehelyütt, is irányadó azt a tényállást állapította meg, hogy : felperes alperes terhére 500 korona értékű melléképületeket emelt a sajátjából. Elköltözése alkalmával azokat elakarta vinni, ebben azonban | alperes meggátolta, amennyiben azok elvitelét megtiltotta, minek folytán szükségessé vált, hogy újólag kellett építkezzék. E tényállás alapul vétele mellett a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt, amikor felperes részére kártérítés fejében az alperes által visszatartott melléképületek értékét ítélte meg. Alperes ugyanis, mint rosszhiszemű birtokos, attól az időponttól kezdve, amelyben felperesnek ingói kiadását megtagadta, az optkv. 335. §-a értelmében a késedelemben levő adóssal hasonló elbánás alá esik. Ebből folyóan — egyebek között tehát köteles a maga birtoka által okozott, helyesebben a birtoka folytán előállott, illetve keletkezett minden károkat is megtéríteni a felperesnek_ Minthogy pedig a fenti irányadó tényállás szerint felperes amiatt, mert ingóinak kiadását alpere.i megtagadta, kénytelen volt uj melléképületeket emelni, az alperes részéről visszatartott melléképületek természetbeni szolgáltatása felperesre nézve érdekét vesztette: felperes most már azok értékét — mély jelen esetben az ö kárát képezi — jogosult alperestől követelni s a reá nézve értékét vesztett ingók természetbeni kiadásával megelégedni nem tartozik. A felebbezési bíróság ezek szerint — az anyagi jogszabályt — helyesen alkalmazván: alperesnek az anyagi jogszabály megsértésére alapított kérelmét — mint alappal nem bírót — el kellett utasitani. 1913. jan. 29. Nevelőnő szolgálatának felbontása. A nevelőnő szolgálatának felbontására jogos okul nem szolsálhat a nevelőnő egyik szemének megbetegedése, mert a nevelőnő egyik szemének betegsége dacára, a vállalt nevelőnői feladatának teljesítésére képes. 1912. A bíróság G. 438/3. szám. kolozsvári királyi Ítélőtábla itélt : mint polgári felülvizsgálati A kir. ítélőtábla alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben felperes felülvizsgálati kérésének helyet ad és a felebbezési bíróság Ítéletének részbeni megváltoztatásával alperest arra kötelezi, hogy 15 nap alatt végrehajtás terhével felperesnek fizessen meg összesen 1000 korona tökét, ennek járulékait és eljárási költséget. Indokok: Alperesnek a felebbezési bíróság ítélete ellen a S. E. 18f>. §. a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérése nem alapos: egyfelől, mert a S. E. 197. §. második bekezdésének rendelkezésére tekintettel, nincsen e helyen figyelembe vehető adat arra nézve, hogy alperes a felebbezési eljárás rendén felperes eskü alatti kihallgatását kérte volna arra a körülményre nézve, hogy alperes' felperesnek elbocsátása előtt 8—10 héttel felmondott és alperes ezt tudomásul vette és illetve vissza nem utasította és így az elfogadottnak veendő, minélfogva felperes eskü alatti kihallgatásának mellőzése és e mellőzésnek meg nem indoklása, lényeges eljárási szabálysértést nem képez, máslelöl pedig mivel ebből következik, hogy anyagi jogszabályt sem sértett meg a felebbezési biróság, amidőn nem állapította meg azt. hogy a felmondási időt felperes az alperesnél töltötte el és igy az ezen időre eső díjazást még külön nem is igényelheti, végül mivel az alábbiak szerint alperesre nem jogsértő, hogy a felebbezési biróság felperes javára a felmondási időt nem 15 napban, hanem 0 hétben állapította meg. Ellenben alapos felperesnek a S. E. 185. §. a) pontjára alapított felülvizsgálati kérése, amelyben azt sérelmezi, hogy a ielebbezési biróság a felmondási időt irányában csak fj hétben állapította meg és az erre vonatkozó 150 korona marasztaló sszeg megállápitásánáUTelpi énz fizetését vette -számításba. eresnek csak havi 100 korona ÍC sba. • X 5 i 1 Ugyanis áz itt figyelembe vehető, tényállás szériát alperes felperessel- 4 leány gyermeke-mellett teljesítendő rrevelönői teendők elvégzésére nézve huzamosabb — esetleg 10 évig is terjedő — időre szerződött hávi 100 korona készpénzfizetéssel. Nincs semmi adat annak feltételére, hogy felperes alperesnél lakást és élelmezést nem kapott, hanem csak úgynevezett bejáró-nevelönö volt. Irányadó tényállás az is, hogy alperes szüntette meg alig egy év után a szerződést jogos felmondási ok nélkül, mert felperes egyik szemének betegsége dacára a vállalt nevelőnői feladatának teljesítésére képes volt. Ily tényállás mellett felmondásról szó nem lehet, hanem csak kártérítésről. Tekintettel pedig alperesnek kir. közjegyzői társadalmi állására, inelynélfogva felperesnek nemcsak mint tanítónak, de mint nevelőnőnek feladata az is volt, hogy alperes 4 leány gyermekének a müveit középosztály igényelte kiképzést adja meg, a mely a tanítási és nevelönői teendőkben való huzamosabb időre szóló tervszerű beosztást és munkásságot igényelt és hogy felperesnő alperes szerződésszegése miatt esetleg 10 évre terjedő állását vesztette, nem szenvedhet kétséget, hogy alperes neki kártérítéssel tartozik. A kir. Ítélőtábla felperesnek ezen kárát az összes körülmények figyelembevételével a S. E. 65. §-a alapján legjobb belátása szerint 1000 koronában tartotta megállapitandónak annál is inkább, mert ezen összeg kevesebb annál, amennyi — nevelőnői tanévhez kötött foglalkozását véve figyelembe — kai térítési összeg fejében a valóságban megilletné, t. i. az egy évre járó fizetése. 1913. január 29. Kötbér. A kötbér követelhetésének feltételét valamely viszontteljesítés, illetve ellenszolgáltatás nem képezi s ilyennek kikötése egyoldalú ígéret esetében is lehetséges. 1912. A biróság 28. G. 452/3. szám. kolozsvári királyi ítélőtábla, itélt : mint polgári felülvizsgálati A kir. ítélőtábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a felebbezési biróság ítéletét megváltoztatja és alperest 500 kor. töke és jár. megfizetésére kötelezi. Indokok : Felperes a tényállásnak szabálytalanul és iratellenesen történt megállapítását panaszolja azon az alapon, hogy az írásbeli nyilatkozat tartalmából s felperes eskü alatti vallomásából is megállapítható, hogy a felek között a kötbérre vonatkozólag létrejött megállapodás az előzőleg kötött adásvételi szerződés folyománya és kiegészítő része volt, a felebbezési biróság tényállásként még azt is megállapította, hogy a nyilatkozatban foglalt megállapodás attól függetlenül jött létre. Ez a panasz nyilván alapos, mert magának a nyilatkozatnak tartalmából, melynek valódiságát a felebbezési biróság is megállapította, kitűnik, hogy alperes azért, mert felperes vele szívességet tett azzal, hogy a pöcetisztitó szereket megvette, azért teszi felperesnek ezt a kötelező ígéretet, hogy ily ipart sem személyesen, sem más által folytatni nem fog, illetve ilyennek folytatását előmozdítani nem fogja s ezen Ígéret biztosítására kötelezte az 500 korona kötbért s igy már maga ezen tényállapitás sem fogadható el ez ügy eldöntésénél irányadónak. De ettől eltekintve alapos felperesnek az anyagi jogszabály helytelen értelmezésére alapított panasza is, mert a kötbér követelhetésének feltételét valamely 'viszontteljesítés, illetve ellenszolgáltatás nem képezi s ilyennek kikötése egyoldalú ígéret esetében is lehetséges s igy még az esetben is, ha a felebbezési biróság fentebb bírált ténymegállapítása helyes is lenne, a felülvizsgálati kérelemnek az anyagi jogszabálysértésre alapított panasza még az esetben is alapos lenne. Minthogy pedig a felebbezési biróság is tényállásként megállapította, hogy alperes az A 7. alatti szerint 500 korona kötbér fizetésére kötelezte magát, minthogy továbbá megállapította azt is, hogy alperes tett ígérete ellenére pöcegödör tisztítási ipart folytat s ezzel a kötbér fizetésének esete beállott, a felülvizsgálati kérelemnek a S. E. 1S5. §-ának a) pontja alapján