Erdélyrészi jogi közlöny, 1913 (6. évfolyam, 3-52. szám)
1913 / 9. szám - Telekkönyvi helyesbités a gyakorlatban. (Folytatás)
JOGESETEK TARA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ITLLŐTÁBLÁK ELVl JELENTŐSÉGŰ fiATÁROZATAI .Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 9. számához. Kolozsvár, 1913. március 2. jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Költő Gábor, kir. törvsz. biró. Cséplögéptulajdonos felelőssége. Az 1907. XIX. t.-c. :í-ik S-ának utolsó előtti bekezdése értelmében, mely az 190S. XIV. t.-c. 36. §-ának módosítását foglalja magában, a géptulajdonos a cséplőgép mellett alkalmazott munkásokat, ha azok nincsenek az emiitett törvény 35. §-a szerint biztosítva, köteles az 1900 : XVI. t.-c. és az előbb emiitett t.-c. értelmében szervezett gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (1 korona) helyettük megfizetni, kivéién a törvényben előirt esetet és ha a gép tulajdonosa reá rótt ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztásból eredő teljes kárért akkor is felelős, ha a munkaközben bekövetkezett baleset körül öt különben semmi gondatlanság se terheli, kivévén, ha a baleset az alkalmazottnak saját hibájára vezethető vissza. 24. 1912. G. 382/3. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt : A kir. tábla a felperest felülvizsgálati kérelemével elutasítja. Indokok . A felperes azért támadta meg a felebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelemmel, mert szerinte bizonyíték nem merült fel arra nézve, hogy a felperes szándékosan sértette meg kezét a cséplőgépnél, avégből, hogy a katonaságtól szabaduljon. Helyes ténymegállapítás szerint a bíróságnak azt kellett volna kimondani, a felperes érvelése szerint, hogy a felperes fiatalságára tekintettel, nem tudta, hogy a cséplőgéphez nyúlni veszélyes, erre pedig figyelmeztetve lett. A panasz alaptalan. A felebbezési bíróság az első bíróság ítéletében kiemelt bizonyítékok mérlegelése mellett állapította meg azt, hogy a felperes, ki sorozás előtt áll, szándékosan és azzal a célzattal, hogy katonai kötelezettsége alól való felmentést eredményező csonkítást szenvedjen, nyúlt bele a csőplőgépbe. A szándéknak az illető személy nyilatkozata alapján vagy egyéb tényekből való következtetés utján történt megállapítása ténykérdést képez. .Minthogy pedig a felperes nem is állította s reá nem mutatott arra, hogy a felebbezési bíróság valamely tanúnak is vallomást tulajdonított volna, mint amit tett : minthogy továbbá annak általában való vitatása, hogy valamely tényre nézve bizonyíték nem forog fenn és hogy mi lehetne a helyes tényállás figyelembe nem jöhet és így a megállapított tényállás a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó lévén, az anyagi jog helyes alkalmazásával van a kereset elutasítva, mert az 1907. XIX. t.-c. 3. §-ának utolsó előtti bekezdése értelmében, mely az 1902. t.-c. 26. §-ának módosítását foglalja magában, a géptulajdonos a cséplőgép mellett alkalmazott munkásokat, ha azok nincsenek az emiitett törvény 25. §-a szerint biztosítva, köteles az 1900 : XVI. t.-c. és az előbb emiitett t.-c. értelmében szervezett gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár rendkívüli tagjául felvétetni s a tagsági dijat (1 korona) helyettük megfizetni, kivévén a törvényben előirt esetet, amiről jelenben nincsen szó, és ha a gép tulajdonosa reá rótt ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztásból eredő teljes kárért akkor is felelős, ha a munkaküzben bekövetkezett baleset körül őt különben semmi gondatlanság se terheli, de a jelen esetben ez a körülmény, hogy a géptulajdonos a felperest a pénztár rendkívüli tagjául fel nem vétette, egymagában nem elegendő a felelősség megállapítására, mert a fentiek szerint a baleset az alkalmazottnak saját hibájára vezethető vissza s így a felperes sikerrel nem . hivatkozhatik arra, hogy a géptulajdonos öt a pénztár rendkívüli tagjául fel nem vétette. 1912. december 18. Gyám perbevonása. A kiskorú képviseletében perbevont gyámnak ezen minősége a perben igazolandó. 25. 1912. G. 432/2 sz. A kolozsvári kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság véqzett: A kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét hivatalból feloldja, az eljárást félbeszakítja és utasítja a felebbezési bíróságot, hogy felperest S. György, mint kiskorú Zs. Anika gyámja ebbeli minőségének záros határidő alatt leendő igazolására hívja fel s a S. E. 8. §-ában foglaltak figyelembe vételével és az illetékes árvaszék értesítése mellett hozzon az alább megállapított költségek, mely fél által leendő viselésének kérdésére is kiterjedő ujabb határozatot. Indokok: Kiskorú Zs. Anika alperes képviseletében annak gyámjaként S. George lett perbe vonva anélkül, hogy annak gyámi minősége igazoltatott volna. Minthogy ez a körülmény a S. E. 27. §-ának 4 pontja szerint és utolsó előtti bekezdése értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló körülményt képez a S. E. KiG. és 20S. §-ai alapján a felebbezési bíróság ítéletét hivatalból feloldani ús az eljárás félbeszakításával ezen hiány pótlását és uj határozat hozatalát elrendelni kellett. 1913. január 28. Az optkv. 355. §-hoz. A rosszhiszemű birtokos, attól az időponttól kezdve, mikor a tulajdonosnak ingó kiadását megtagadta, az optkv. 335. S-a értelmében a késedelemben levő adóssal hasonló elbánás alá esik. Ebből folyónn — egyebek között tehát köteles a maga birtoka által okozott, helyesebben a birtoka folytán előállott, illetve keletkezett minden károkat is megtéríteni. 26. 1912. G. 435/2. sz. A kolozsvári királyi ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság itélt : A kir. Ítélőtábla alperest felülvizsgálati kérésével elutasítja. Indokok : A felebbezési bíróság Ítélete ellen alperes élt felülvizsgálati kérelemmel és abban azt panaszolja, hogy az általa visszatarlott anyagok készpénzegyenértékének megfizetésére anyagi jogszabálysértéssel lett kötelezve, mert habár kétségtelen, hogy azért, mert felperes az általa beépített és az ő tulajdonát képező anyagok elvitelében gátolta, neki kártérítéssel tartozik, kárát azonban nem a visszatartott anyagok értéke, hanem az az összeg képezi, amennyiben neki az ennek folytán szükségessé vált uj építkezés