Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 51. szám - A döntvény-jog. Folytatás - Gyermekbiróságok külföldi államokban. Folytatás és vége

B. évfolyam. 51. szám. Kolozsvár. IÖÖS. december 6. ERDÉLYRE A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTARÁVAL. A KOLOZSVÁR!, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÚGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, E£usztric3s .Jánes, Uir. törv.-széki biró. ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Beák Ferenc z-nteza 42. sz. Megjeleli minden vasárnap OBI. ELŐFIZETÉSI &1J: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések ;i kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A döntvény jog. Irta: Dr. Tóth Óyőrgjj, ügytérj, kir. törvényszéki biró. — Gyermekbiróságok a külföldi államokban. Irta : Atzél Béla dr. — A gyermekek és a fiatalkorú bűnösök a btk. és a B. novella javitórendszerében. Irta: Bodor László kir. táblabíró. TARGZA: Az orvosszakértői működés körül előforduló hibák. Irta; dr. Kenyeres Balázs egyet, tanár. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügye. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelvi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. eránt megkóretletik és az ő kormánya alatt a' kiküldöttség által Iddoldozott Munka, akár részenkint, akár egészen előterjesztetik, Vegyes ülést tartani és azt a' Munkát, az Igasságnak kiszolgáltatásához viseltető valódi buzgóságaik szerint, ennek a' Kegyelmes és olly idvességes Gsászári Királyi Gzélnak valóságositására, elővenni, megvizsgálni és a' magok Jegyzéseikkel, ha némellyek előadnák magokat, béadni tessen. Meílyek után Fentt-tiszteltt Uraságtokat, magok saját szíves kívánságaik, szerint, épségben és egésségben élni óhajtván maradok Fentt-tiszteltt Uraságtoknak X í Posonyban Januái_ 26-ikán 1709. legkötelesebb Albert m. s. k Irta : Dr. Tóth György ügyvéd, kir. törvényszéki biró. (Folytatás.) Más a döntvényhozás módja és a döntvények jelentősége ma. A Curia döntvényei (decisones seu preiudicia curialia) kezdetben rendszeresen gyűjtve nem lettek és csak Mária Terézia az 1768. IX/14-én kelt és Albert herceghez, mint helytartóhoz intézett leiratában rendelte el, hogy minden addig hozott „decisiones, seu praeizudicia Curialia", cum prinicpalibus motivis et rationibus összeszedessenek. Albert berezeg a királyné leirata alapján 1769. január 26-án a Curiát további intézkedés végett megkereste.6 A helytartó levelének vétele után a kétszemélyes tábla és a kir. Ítélőtábla, illetve röviden jelölve a Curia azonnal hozzá is fogott a munkálat, elkészítéséhez és 1769. X/21-én kelt s Albert herczeg helytartóhoz intézett jelentéssel a kész munkálatot be is nyújtotta.7 A munkálatnál követett rendszer leírását a bizottság által készített ismertetés eredeti fordításában a következőkben közlöm : 0 Az Albert Herczeg' levele. A. X. Mélt. Királyi Curiához. Fő Tisztelendő, Tisztelendő, Tekintetes és Méltóságos, ugyanis Méltóságos Nemes és Nemzetes Urak, legtiszteltebb Barátjaim! Mivelhogy ő Felsége, a' maga Kegyelmes és 1768. esztendő' Novemberének 14. Napján költ és hozzám utasított Leírásában az Igasság' kisáfárlásának annál jobb móddal lejendő elintézésére, sőt magoknak a' Törvényszékeknek is kormányozásokra, kegyelmesen rendelni méltóztatott: hogy minden eddig hozatott Udvari Végzések vagy Előítéletek, azoknak fővebb indító okaikkal, az e' végre kirendelt különös kiküldöttség által, úgymint Gróf Niczky Kristóf és az ő mellé adatott Vörös Antal és Kelcz József Itélö-Mcsterek által, öszvesen egybeszedegettessenek és bizonyos Rubrikákba vagy Osztályokba elrendeltessenek ; végezetre, hogy azon ő általok készült Munkát annakutánna a' Hét Személlyes és Királyi Törvényes Táblák egygyütt öszveülvén, részenként megnézegessék és vizsgálják és e' végre még az Ország' Közönséges Törvényszékeinek tartásaik' idejek alatt is Vasárnapokon és más Innepnapokon, midőn törvényszéket nem ülnek, vagy üléseket nem tartanak, ezt a' Foglalatosságot elő vegyék és a' mennyiben a Törvényszékeknek idejek alatt el nem végezhetnék, azt, annak vége után is végezzék el és az éránt Tudósítást alázatosan tegyenek. Innen ezt a' Legkegyelmesebb Királyi Rendelést, ennek a' Hét Személlyes Táblának a' végre jelentem, hogy Az, a' Királyályi Törvényes Táblával egybeülvén, midőn a' fentt emiitett Niczkv Gróf által az 7 Á' Királyi Curia Levele Albert Herczeghez. Fő Méltóságú Helytartó Herczeg! Legkegyelmesebb Ur ! A' Királyi-Guriai Végzések' Oszveszedéseknek Munkáját, a' Gróf Niczky Kristóf Előlülése alatt 0 Felségének Kegyelmes Parantsolatjából folytató Kiküldöttség, valamint a' Rendes Törvényszékeknek jelenvaló Idejek alatt, a' mi öszve-ülésünknek mindjárt az első és* következendő napjaiban, Munkájának egy Részét által adta; ugy mi azt, az ugyan azon kiküldöttség által mindjárt a' maga Munkálkodásának elején és kezdetében felvett Rubrikák vagy Osztályok szerint, részint azoknak folytatásokra, a' mellyek már a' közelebb multt Törvényszékeknek Idejek alatt megvizsgáltattak és mi általunk Királyi Herczegségednek alázatosan béküldettek ; részint pedig a' mellyek már a' Munkának második részire tartoznak, vasárnapi és innepi napokon, amint nékünk meg vót parantsolva. megvizsgáltuk és azt, ugy mint a' Királyi-Udvari Végzésekből ugyan azon kiküldöttség által kidolgozottat Királyi Herczegségednek legalázatosabban béadjuk. Kik, Királyi Herczegségednek nagy Kegyelmeibe ajánlottak örökös tiszteletű indulattal maradunk Királyi Herczegségednek Pesten. Október 21-ik Napján 1769. legalázatosabb Káplánjai és szolgái a' Királyi Curia. (Folytatjuk.) X Byermefibipáságoh a Hídi államokban. Irta : Rtzél Béla dr. (Folytatás és vége.) De Németország nem az első, mely a gyermekbiróságokat felállította, hanem Amerika az úttörő e téren. Az amerikaiak az ő józan és gyakorlati érzékükkel már régen belátták, hogy a fiatalkorúakkal való büntetőjogi bánásmód nem lehet helyes, mivel a fiatalkorú bűnösök és az általuk elkövetett bűncselekmények száma folyton növekedik. Legfontosabbnak vélték először is azt megállapítani, milyen része volt a felnőttekkel való társalgásnak és gonosz befolyásuknak a fiatalkoruakru és az eredmény az volt, hogy külön gyermektörvényszékeket állítottak fel. Ezzel rendkívüli nagy eredményt értek el. Nem kevesebb, mint 7y°/o-a a fiatalkorú bűntetteseknek ismét hasznos tagjaivá váltak a társadalomnak a gyermektörvényszékek hasznos működése által, holott ezek a régi büntetőrendszer alkalmazása mellett javithatlanokká lettek s a társadalom részére elvesztek volna.