Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 50. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv
194. Jogesetek Tára 50. szám fellépését a tisztviselőiknek hatáskörét be és- és kifelé szabályozza ; ennek a jognak helytelen alkalmazása tehát anyagjogi szabály megsértésével egyenlő. E per nem czélozhatja választmányi vagy közgyűlési határozat végrehajtását, mert sem a választmány, sem a közgyűlés e per meginditását el nem határozta. Következéskép nem lehet az egyleti elnököt a per megindítására jogosultnak tekinteni azon az alapon, hogy az elnök a választmány és közgyűlés határozatait végrehajtani jogosult. Az, a ki a pénztár megvizsgálására jogosult, nem jogosult szükségkép a pénztárnok elleni per megindítására is. Ezért következtetés utján sem lehel az egyleti elnök per indítási jogát azon az alapon, sem megállapítani, hogy az elnök a pénztárt megvizsgálhatja. Alperes felülvizsgálati kérelme sikerre vezetett, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. 109. és 168. §§-ai lapján tehát az alperes felülvizsgálati költségeinek megtérítését igényelheti. A fennforgó esetben a a perbeli költség megtérítésére nem magát a felperesként szereplő egyletet, hanem annak elnökét, W. Dávdnét kellett kötelezni azért: mert mint fentebb már ki van fejtve, W. Dávidné ezt a pert az egylet nevében jogosulatlanul indította, az egylet tehát perben törvényszerűen nem is áll s ily viszonyok közt az egylet perköltségben elmarasztalható nem lévén, a W. Dávidné jogtalan fellépése folytán felmerült perköltségért is alperessel szemben V. Dávidnénak kell felelnie. Tánczvigalom megtartására szükséges engedélykéréséhez csatolandó községi bizonyítványon a községi biró aláírásának meghamisítása: közokirat hamisítást képez. Vádlott tánczvigalmat akar rendezni. Az engedélyt ahhoz a járási szolgabíró adja meg a községi biró által kiálitandó bizonyítvány alapján. Vádlott kérelmére a községi jegyző megírta a bizonyítványt és a vádlott azt a községi bíróhoz aláírás végett elvitte. A községi birót otthon nem találta s miután a községi biró leányának előadta, hogy a bizonyítvány kiállítása sürgős, a leány a bizonyítványra a község pecsétjét ráütötte, vádlott pedig a községi biró nevét aláirta. Az ügyészség vádlott ellen a B. T. K. o91. §-a alapján közokirathamisitás miatt emelt vádat. A törvényszék vádlottat fölmentette, mert ilyen bizonyítványnál a jogsérelem bekövetkezhetése ki van zárva. A tábla és Curia azonban vádlott bűnösségét megálllapitotta. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék : M. Lőrincz vádlottat a B T. K. ö91. §-ában meghatározott közokirathamisitás bűntettének vádja és következményei alól a B. P. 326, §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokok : Az ügyészség a M. Lőrinez vádlott ellen a B. T. K. Ö91. §-ában meghatározott közokirat hamisítás büntette miatt emelt vádat azért, hogy M. Lőrincz a Máréfalván 1907. január 12-én kelt 51/907. kj. számú községi elöljárósági bizonyítványra B. Ferecz községi biró névaláírását reáhamisitotta.. . . A törvényszék tényként megállapítja, hogy az 1907. január 12-én 51/907. kj. szám alatt G. István körjegyző által kiállított „elöljárósági bizonyítvány"-ra Máréfalva község birájának, B. Ferencznek nevét ennek tudta és megbízása nélkül a községi biró lakásán M. Lőrincz vádlott irta alá sajátkezüleg. A törvényszék a tény megállapításánál figyelembe vette B. Czeczilla tanúnak a főtárgyaláson tett vallomását és B. Ferenezné tanúnak a vizsgáló biró előtt tett s a főtárgyaláson felolvasott vallomását, melyek szerint M. Lőrincz vádlott a jelzett elöljárosági bizonyítvány aláíratása végett a községi bíróhoz jött annak lakására, minthogy a községi biró nem volt otthon, B. Czeczilliával, a községi biró leányával a község pecsétjét reányomatta a bizonyítványra s azután jelezve, hogy a bizonyítvány felette sürgős lévén, a biró hazajövetelét nem várhatja be. B. Ferencz községi biró nevét előttük sajátkezüleg aláirta. Figyelembe vette továbbá az írásszakértők véleményét is, mely szerint a próbairásokról felvett jegyzőkönyvben M. Lőrincz által irt „B. Ferencz" névirások és a községi bizonyítványon látható „B. Ferencz" névírás egy kéztől származik s azokat csakis M. Lőrincz Írhatta. Minthogy pedig a községi biró közhivatalnok és az ö hivatali hatáskörébe tartozik az elöljárósági bizonyítványok kiállítása, M. Lőrincz vádlott közokiratot készített azáltal, hogy az iratok közt levő 57/907. kj. számú elöljárosági bizonyítványra B. Ferencz máréfalvai községi biró nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül aláirta. Azonban a B. T. K. 391. §-ában irt közokirathamisitás bűntettének tényálladékához tartozik azon alkatelem is, hogy a hamis közokirat készítéséből valakire (az államra, vagy egyesre) jogsérelem háramoljék vagy háramolhassék. G. István körjegyző tanúvallomásából megállapítható, hogy községekben tánczvigaler.i tarthatására vonatkozó engedélyt az illetékes járási szolgabiróhivatal adja ki a községi elöljáróságtól előlegcsen kiállított bizonyítvány és az adóhivatalhoz előzetesen befizetett illetékről szóló nyugta ellenében és ebből az is megállapítható, hogy a jelen esetben a M. Lőrincz vádlott által készített hamis közokirat folytán sem az államot, sem egyes embert kár (jogsérelem) nem érte, de nem is érhette, mert nem mutatható ki, hogy ezen engedélye zelt tánczvigalom megtartásából minő jogsérelem hárulhatott volna akár az államra, akár az egyesre. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a közokirathamisitás büntette (B. T. K. 391. §.) tényálladékának egyik alkateleme, „ha valakire jogsérelem háramlik, vagy háromolbatik". jelen esetben nem forog fenn és igy vádlott cselekménye nem képez bűncselekményt, miért is a B. P. 326. §-ának í. pontja alapján vádlottat a közokirathamisitás bűntettének vádja alól fel kellett menteni.... (1907. évi deczember hó 30-án, 3534. sz.) A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság Ítéletének a közokirat hamisítás bűntettére vonatkozó rendelkezését a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisül, vádlottat a B. T. K. 391. §-ába ütköző, s a B. T. K. 9:.'. §-ának alkalmazásával, a 20. §-ra tekintettel közokirathamis íi ás vétségeben bűnösnek mondja ki, s ezért a 391. és 399. §§-oh alapján a 92. §. alkalmazása mellett, egy hónapi fogházra és három évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéli el. Indokok : A tábla elfogadta a közokirathamisitásra nézve az elsöbiróság által megállapított tényállást és ezt a tényállást az elsöbiróság által felhozott bizonyítékok alapján szintén bizonyítottnak találta. Nem fogadta cl azonban a törvényszéknek azt a felfogását, hogy vádlottnak cselekvéséből senkire jogsérelem nem háramolt és nem háramolhatott. Mert vádlott cselekménye az államnak a közokiratba fektetett, a közokirat kiállítása körül fennálló hitelét támadta meg, tehát vádlott az állam közjogát sértette meg, miért is cselekmenyében a közokirat hamisítás ismérvei bennfoglaltatnak és ezért öt ebben bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél a tábla enyhitö körülmények vette, hogy vádlott cselekményéből anyagi kár nem származott, továbbá hogy a bizonyítvány tartalma a valóságnak megfelelt, végül í figyelembe vette vádlott családját is, s ezeknél fogva a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett a kiszabott büntetést vádlott cselekménvével aránvban állónak találta. (1908. évi május hó 12-én, 959. szám.) j A kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlott elitélése miatt azért jelentett be semmiségi panaszt a B. P 385. §-ának 1. a) pontja alapján, mert a terhére megállapított cselekmény nem bűncselekmény. Ez a perorvoslat azonba i alaptalan, mert a tábla által valóknak elfogadott tények szerint vádlott hamis közokiratot készített azáltal, hogy a törvényszék Ítéletében közelebbről megj jelölt 57/907 számú községi elöljárosági bizonyítványra," melynek i kiállítása a községi biró hivatali hatásköréhez tartozik. B. Ferencz máréfalvi községi biró nevét ennek tudta és beleegyezése nélkül , sajátkezüleg aláirta s ezt az okiratot tánczvigalom megtartására szükséges hatósági engedély kieszközlésére használta fel. Minthogy pedig a szobán levő hatósági bizonyítvány — tartalmát illetően — közokiratot képez és annak emiitett hamisítása a B. T. K. 391. §. rendelkezésére való figyelemmel közokirathamisitást képez, mert a közokirat hiteles kiállításának ellenőrzésére hivatott államnak a közjogon gyökerező felügyeleti jogának kijátszását eredményezheti s ebből az államra jogsérelem származhatik : nyilvánvaló, hogy a tábla a büntetendő cselekmény tényálladékának megállapítása kérdésében a büntető törvény megfelelő rendelkezését nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeíi tettet büntetendő cselekménynek állapította meg s ezért a vádlottat bűnösként elitélte. Mindezeknél fogva a panaszolt semmiségi ok fenn nem forogván, vádlottnak semmiségi panasza mint alaptalan a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítandó volt. (190S. szeptember 9-én. 6095.)