Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 50. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

50 szám. Erdélyrészi Jogi KÖZÜÜIÍ.Y hatósági biró tölti be. A tárgyalásnál különös vizsgálat tárgyává teszik azt, vájjon a gyermek a bűncselekmény elkövetésekor a bűnösség felismeréséhez szükséges belátással birt-c ? Ha az ellenkező nyert beigazolást, ugy a gyámhatósági biró saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket a fiatalkorúra nézve. Ha pedig az derült ki, hogy az ifjukoru a bűncselekménye elkövetésekor a szükséges belátással birt, ugy ama körülmények megállapítására törekszenek, vájjon a bűncselekmény a fiatalkorúnak romlottságára és bűnözési hajlamára vagy annak könynyelmüségére, tapasztalatlanságára, avagy elcsábítására vezethető vissza. Ez utóbbi esetben a bíróság a feltételes elitélést a legtöbbször alkalmazza. Emellett egyes városokban még gyámolító bizottságot is állítottak, mely véleményező szervként szerepel a bíróság részére, annak megállapítása végett, hogy a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor bűnösségének belátására szükséges belátással birt-e vagy sem. • Folyt köv.) X B Magyar Spédeti Szövetsége. VfAlapszabály-terv.) Szerkesztette: rfr. Kenedi Géza budapesti ügyvéd. (Folytatás és vége.) Az igazgatóság. 18. §. A Szövetség igazgatását az igazgatóság vezeti. Székhelye Budapest. Tagjai: A szövetség elnöke, két társelnök, főtitkár, titkár, pénztáros, 20 igazgatósági tag. Valamennyien a szövetség rendes tagjai közül a közgyűlésen választandók meg három évre. Az alakuló közgyűlésen a választás a jelenlevők közfelkiáltása által történik. Időközben történt haláleset, lemondás vagy más akadály esetében az elnököt a korra idősebb társelnök helyettesíti. A többi tisztviselőt maga az igazgatóság helyettesíti a maga kebeléből, az igazgatósági tagokat ellenben a Szövetség rendes tagjai sorából. Minden helyettesítés a legközelebbi közgyűlésig tart, de az igazgatóság megbízása mindig egyszerre, a három év leteltével jár le. Az igazgatóság fontosabb közérdekű esetekben magát a Szövetség tagjai sorából tanácskozás czéljából tetszése szerint kiegészítheti, valamint egy vagy több ügyvédi kamara egy-egy megb'zottját is meghívhatja. Azonban ezekben az esetekben is csak az igazgatóság tagjai szavazhatnak. 19. §. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül az elnökön kívül legalább 9 tag van jelen. A szavazás mindenkor személyesen, szóval történik és a jelenlevők abszolút többsége dönt. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönti el a kérdést. Ha az elnök nem szavazna, a tárgy a következő igazgatósági ülésre marad. 20. §. Az igazgatóság hatáskörébe mindazon tárgy tartozik, mely világosan a közgyűlés vagy az osztályok hatáskörébe utalva nincs. Nevezetesen pedig: 1. A közgyűlés összehívása, tárgysorozatának megállapítása és előadók kirendelése. 2. Az évi költségvetés és zárszámadás előkészítése. Annak, valamint a közgyűlés más határozatának végrehajtása. 3. Érintkezés az osztályokkal, ügyvédi kamarákkal, más testületekkel, hivatalokkal és egyesekkel. 4. Közérdekű ügyek tárgyalása és ezekben határozathozatal. 5. Nagyobb értekezletek, szaktanácskozások rendezése. 6. Nyomtatások kibocsájtása. 7. Felügyelet a szövetség egész működésében és az osztályok költséghányadának megállapítása. (30. §.) 21. §. A Szövetséget kifelé az elnök képviseli, vagy megbízásból a társelnökök egyike. Az elnököt vagy helyettesét esetenkint 200 korona erejéig, azonban évi 2000 koronát meg nem haladó utalványozási jog illeti meg. Az ily előlegezéseket azonban a legközelebbi igazgatósági ülésnek be kell jelenteni. 22. §. Áz igazgatóság belső kezelési rendjet és a tisztviselők tennivalóit a közgyűlés által jóváhagyandó ügyrend szabályozza. Ugyanaz állapítja meg az igazgatósági iroda szervezetét is. .. .... Igazgatósági jegyzőkönyveket mindenkor a következő ules hitelesiti. 23. §. Az igazgatóság tagjainak megbízásuk teljesítése erdekében tett uti-kiadásai, a mennyiben erre az évi költségvetésben előirányzat van ennek keretében, részben vagy egészben megtéríthetők. A határozat az igazgatóságot illleti. Mennyiben terjeszthető ki c szakasz rendelkezése áz osztályok működésére is, a közgyűlés előzetes határozatától függ. Az osztályok. 24. §. A Szövetség tagjai minden kamara székhelyén külön helyi osztálylyá alakulnak, amely az illető székhely szerint a következő czimet viseli: A Magyar Ügyvédek Országos Szövetségének x—i osztálya. Fiume város és kerülete külön osztály-kerületnek tekintendő. Az osztályok az Országos Szövetség önkormányzati joggal ' biró szervei és külön egyesületeknek nem tekinthetők. 25. §. Az osztály tagja a Szövetségnek mindama tagja, a ki az osztály kerületében állandó lakással bír. Átköltözése esetében a tag megfelelő uj helyi osztályának névjegyzékébe irandó át. 26. §. Az osztályok tagjai évenkint egyszer, lehetőleg a ! szövetségi közgyűlés előtti hónapban, rendes osztály-gyűlést, j azonkívül pedig az osztály-elnök rendelkezésére, vagy 30 tag írásban kifejezett kívánságára bármikor rendkívüli osztály-gyűléseket tartanak. Az osztály-gyűlés feladata általában a Szövetség helyi működésének a Szövetséggel való közvetítése és az osztálybizottság ellenőrzése. Különösen pedig: 1. Az osztályt érdeklő ügyek megvitatása és azokban haI tározat. 2. A szövetség általános ügyeiben fölhívásra, vagy önként véleményadás. 3. A közgyűlés elé tartozó indítványok előkészítése. 4. A közgyűlési képviselők megválasztása. (12. §.) 5. Az osztály-bizottság tagjainak megválasztása, illetőleg pótlása. (27. §.) 6. Ügyrend alkotása, mely azonban az igazgatóság elé terjesztendő. A mennyiben az osztály-gyülés a közgyűlési képviselők megválasztását kellő időben akármilyen okból elmulasztaná és ezt pótolni idő már nem volna, a mulasztást az osztályelnök indítványára az osztály-bizottság pótolja a maga hatáskörében. 27. §. Az osztálygyülésen a rendes tagok birnak szavazatjoggal és a szavazás mindig névszerint és abszolút többséggel történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A választásoknál azonban a tagok szavazataikat távollétükben Írásban, vagy levél utján is gyakorolhatják a szavazás berekesztéséig. Az irott szavazatnak két tanú által is hitelesitve kell lennie, különben tekintetbe nem vehető. Az osztály-gyülés jegyzőkönyvei két tag által is hitelesitendök. 28. §. Az osztály-bizottság tagjai: az osztály-elnök és helyettese, az osztály-titkár, az osztály-pénztárnok, az ügyvédi kamara képviselője, 10 osztály-bizotttsági tag. Üudapesten 20 osztály-bizottsági tag. Ha az osztály-bizottság bármely tagja időközben lemond, vagy máskép szűnik meg bizottsági tagsága: az osztálybizottság magát az illető osztály-kerület rendes tagjai közül egészíti ki. Egyebekben a 17. §. 5. bekezdése alkalmazandó. Az igazgatóság tagja osztály-bizottsági tag és osztálytisztviselő is lehet. 29. §. Az osztály-bizottság föladata a Szövetség feladatainak a maga kerületében való ellátása. Különösen: 1. Tagok fölvétele, átjegyzése, kitörlése s e végből a tagok helyi névjegyzékének vezetése. 2. A tagdijak beszedése és az igazgatósághoz való elküldése. Költségvetés és zárszámadás elkészítése. 3. Az igazgatóság a szövetségi közgyűlés és az osztálygyülés határozatainak végrehajtása. 4. Közérdekű ügyek kezdeményezése és tárgyalása. 5. Evi jelentés és számadás az igazgatóságnak. 30. §. Az osztály-bizottság ülését az elnök vagy helyettese hívja össze. Jegyzőkönyveit a következő ülés hitelesiti.