Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 50. szám - A Magyar Ügyvédek Szövetsége. Alapszabály-terv

504 Erdélyrészi Jogi Közlöny 50 szám. Az osztályok egymás közt, az igazgatósággal, a helyi ügyvédi kamarával s esetleg más hatósággal közvetlenül érintkeznek. Országos érdekű javaslataikat és munkálataikat azonban az igazgatóságnak kötelesek tárgyalás végett bemutatni. 31. §. Az osztályok igazgatási költségét a befolyt tagdijak és más jövedelmek illő hányadrészében minden év végén a következő évre az igazgatóság szabja meg, külön-külön az illető osztály igényeire és munkásságára való tekintettel. Az igy megállapított hányadrészt az osztályok a Szövetség pénztárába küldött tagsági dijakból előre levonják. Az osztály-bizottság a maga pénzkezeléséről az igazgatóságnak minden évről legkésőbb a következő év január havában köteles elszámolni. Belső ügyeit az osztálybizottság az igazgatóság jóváhagyása alá tartozó ügyviteli szabályokkal rendezi. A csoportok. 32. §. Az ügyvédi kamarák székhelyén kivül, oly városban viigy községben, ahol legalább 10 gyakorló ügyvéd van, csoport alakitható. E végből két vagy több szomszédos község ügyvédei is egyesülhetnek. A csoport az illető osztály része. Rendeltetése, hogy a Szövetség működését a maga körében előmozdítsa, osztályát támogassa és az ügyvédség, valamint a törvényalkalmazás helyi érdekeit figyelemmel kisérje. Feladata különösen: 1. Értekezések és gyűlések tartása, ezeken határozathozatal. 2. Tagjainak sérelmek ellen való együttes és gyors védelme. 3. Kezdeményezések, jelentések, panaszok vagy kérelmek elöterjesztése-az osztálynál, sürgős esetekben a szövetség elnökénél. 4. Tagjai és az osztály közt való érintkezés könnyítése, levelezés és egyúttal eljárás utján. 5. A csoport az osztálytól a maga körében a tagdijak beszedését is elvállalhatja. Amennyiben azonban a csoport működése költséggel járna, azt saját eszközeivel födözi. A tágdijak erre igénybe nem vehetők. 33. §. A csoport megalakulásakor három évre elnököt és titkárt választ. Üléseit az elnök összehívására, legalább egyszer havonkint, a fölmerülő szükség szerint tartja. Határozatait mindig névszerinti szavazással és abszolút szótöbbséggel hozza. Szavazati joggal csak a csoportban foglalt rendes tagok birnak. Ha a csoport a maga föladatai ellátása végett további szervezkedés szükségét látja, ügyrendet alkot, mely az osztálygyűlés jóváhagyása után válik jogerőssé. Az erre vonatkozó osztályhatározat az igazgatósághoz felebbeznető. IV. A feloszlatásról. 34. §. A Szövetség feloszlatását az igazgatóság, az osztályoknak legalább fele. vagy legalább 200 rendes tag írásban indítványozhatja. Az indítvány csak az igazgatóság véleményével terjeszthető a Szövetség közgyűlése elé, mely a föloszlatást csak igazolt szavazatainak kétharmad többségével rendelheti el. Ugyanekkor absolut többséggel rendelkezik a Szövetség vagyonának hovafordításáról is. A jogerősen elrendelt feloszlatást az igazgatóság hajtja végre. 35. §. Az alapszabályok módosítására, az egyesület feloszlatására és ebben az esetben a Szövetség vagyonának hovaforditására vonatkozó közgyűlési határozatok foganatosítás előtt a m. kir. belügyminiszterhez fölterjesztendők. 36. §. Abban az esetben, ha az egyesület az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által, amennyiben további működésnek folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni feloszlatás terhe alatt köteleztetik. KÜLÖNFÉLÉK. = Dobál Antal üiiiiejplése. Dobál Antal a kolozsvári ügyvédi kamara tb. elnöke — mint már megírtuk — f. hó 26-án ünnepelte ügyvédségének 40 éves évfordulóját. A kolozsvári ügyvédi kamara e nevezetes évforduló alkalmából meleghangú átiratban üdvözölte az érdemes kartársat s érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette. A jubiláris napot pedig az ünnepeltnek kartársai használták fel szeretetük s üdvözlésük tolmácsolására f. hó 26-án ugyanis a kolozsvári ügyvédek egy nagyszámú küldöttsége kereste fel Dobál Antalt, a mikor a küldöttség szónoka Tompos Ignácz őszinte szavakkal rajzolta meg azt a szép életet, melyet Dobál Antal 40 évi ügyvédi működése alatt ólt. Vázolta érdemeit az ügyvédnek, de megemlékezett az ünnepeltnek jelentékeny közéleti tevékenységéről s a kartársak iránt állandóan tanúsított igaz baráti szeretetéről is. Végül a kolozsvári ügyvédek meleghangú jókivánatait tolmácsolta. A szép beszédre az ünnepelt válaszolt igaz érzéssel telitett szép beszédben. Az üdvözlők azután hosszabban együtt maradtak az ünnepelt vendégszerető házánál, a mikor még sok szép felköszöntőben ünnepelték Dobál Antalt s vendégszerető nejét. Az elhangzott szép beszédek közül megemlitjük dr. Gergely Albert és dr. Biró Balázs szívből jövő üdvözlő beszédeit. A kolozsvári ügyvédi kamara tagjaihoz. A kolozsvári ügyvédi kamara titkári hivatala felkéri a kamara tagjait, hogy az ügyvédség és a jogszolgáltatás terén az 1908. évben szerzett tapasztalataikról szóló adatokat — az évi jelentésben leendő felvétel céljából a kamara titkári hivatalával 1909. január hó 10-ig közölni szíveskedjenek. Az évi jelentésben csak concrét adatok alapján vehetők fel a jogszolgáltatásra vonatkozó észrevételek, c körülményre tehát kartársaink figyelmét felhívjuk. - .fakal> Rudolfot, a marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla érdemes bíráját a király a cnriai bírói cim és jelleggel tüntette ki. = Csathó {Fereracz titkos tanácsos. A hivatalos lap mult pénteki száma jelentette, hogy a király Csathő Ferencznek, a budapesti királyi Ítélőtábla elnökének, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Csathő Ferencz Nagyváradon született 1845. június 29-én. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi premontrei főgimnáziumban, a jogot Nagyváradon és a pozsonyi jogakadémián végezte. Tanulmányainak befejeztével 1868-ban Nagyvárad város aljegyzőjévé, egy évvel később pedig városi tanácsnokká választották meg. 1871-ben a királyi bíróságok szervezése alkalmával a nagyváradi törvényszéknél albiró, röviddel utóbb pedig törvényszéki biró lett. 1881-ben e minőségében a budapesti kir. Ítélőtáblához rendelték be és 1884-ben ítélőtáblai biróvá nevezték ki. 1891-ben a királyi táblák decentralizációja alkalmával a debreceni királyi táblán tanácselnök. 1893-ban curiai biró. 1896-ban a marosvásárhelyi Ítélőtábla elnöke, három évvel később pedig a szegedi kir. Ítélőtábla elnöke lett. 1901. április 13-án curiai tanácselnökké neveztetett ki és három éven I át volt a IV. polgári (váltó) tanács elnöke. 1904 ben, amidőn a , budapesti kir. ítélőtábla elnöki állása Oberschall Adolfnak a Curiai másodelnökévé történt kinevezése következtében megüresedett, a király erre az állásra öt nevezte ki és ekkor nyerte el hivatalánál fogva a főrendi tagsági jogosultságot. A budapesti kir. Ítélőtábla testületileg üdvözölte elnökét, Csathó Ferenczet, abból az alkalomból, hogy ő Felsége őt a belső titkos tanácsosi méltósággal felruházta. A köszöntő beszédet Frenreisz István mint legidősebb tanácselnök tartotta, amelyre az ünnepelt, a legfelső helyről érkező kitüntetést a bíróság érdeméül róva föl, meghatottan mondott köszönetet. Az országos ügyvédi gyám- és iryngdijiniézet közgyűlési tagjait a kolozsvári ügyvédi kamara f. évi november hó 21-én a kir. törvényszék csküdtszéki termében megtartott rendkívüli közgyűlésén választotta meg. A rendkívüli közgyűlésen dr. Czikmántori Ottó ü. k. elnök elnökölt. Előadó s jegyző dr. Pupp József ü. k. titkár volt. A közgyűlés elektorokul dr Czikmántori Ottó elnököt, dr. Noválc István pénztárnokot s dr. Papp József titkárt küldötte ki. — Esküdtbirosági elnökök. A kolozsvári kir. Ítélőtábla elnöke a kolozsvári kir. ítélőtábla területén lévő beszterczei, dési, dévai, gyulafehérvári, kolozsvári, nagyszebeni és tordai királyi törvényszékeknél szervezett esküdtbiróságok elnökeit és ezek helyetteseit az 1909. év tartamára az alábbiak szerint jelölte ki : A beszterczei kir. törvényszéknél elnök: Kendefi Domokos törvényszéki elnök, helyettese: Kászoni Lajos törvényszéki biró. A dési kir. törvényszéknél elnök: dr. Kollár Kálmán törvényszéki elnök, helyettese : Almay Ferencz kir. törvényszéki biró. A dévai kir. törvényszéknél elnök: dr. Pap Domokos kir. törvényszéki elnök, helyettese: TI éress József kir. ítélőtáblai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A gyulafehérvári kir. törvényszéknél elnök: Nemes Sámuel curiai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnök, helyettese: Korbvly Ignácz kir. ítélőtáblai bírói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró. A kolozsvári kir. törvényszéknél elnök : báró Rudnyánszky