Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 47. szám - Egyetmás a kikötésekről
182. Az eként minden ponton alaptalan felülvizsgálati kérelemre adott válaszirat költsége az 1893: XVIII. t.-c. 203. 168. §§. alapján felpereseket terheli. A felülvizsgálati eljárással felmerült ügyvédi dij és költség megállapítása az 1868: LIV. t.-c. 25J. §-án alapszik. t908. évi szeptember hó 29-ik napján. Felülvizsgálati eljárásból. Az 1&93 évi XVIII. t.-c. 64. §. nem zárja cl a bírót attól, hogy meggyőződésének kialakításánál érdekelt tann vallomását is tekintetbe vegye. Az 1893. évi XVIII. t.-c. llO. §. arra jogosítja fel a bírót, hogy szabad belátása szerint határozzon a költség viselése felöl, a biró mérlegelési joga pedig felülvizsgálat tárgya nem lehet. G. 108—1008. polg. szám. A marosvásárhelyi kii. Ítélőtábla H. Ödön felperesnek „üy. erdőipar F. és társai" b.-i cég alperes eilen 625 korona iránt folyamatba tett sommás perében alperesnek felülvizsgálati kérelme s felperes válaszirata folytán itélt : A felülvizsgálati kérelemnek helyet nem ad, végrehajtás terhével kötelezi az alperest, hogy a felülvizsgálati eljárás költsége fejében felperesnek 8 nap alatt 12 K. 30 fillért fizessen. Indok ok : A felebbezési biróság ítéletében tényállásként azt állapította meg. hogy ugyanakkor a mikor alperes a tekerő-pataki fürésztelepet felperes és társainak eladta, ezen eladás dacára a közötte és felperes közt fenállott szolgálati szerződést kifejezetten továbbra is fentartotta, s e megállapítás indokául a tanuk (F. Lajos és M. Mantun) vallomását hozta föl. A felebbezési biróság ezek szerint ezt a tényt az 1893 évi XVIII. t.-c 64. §-ának megfelelően állapítván meg, nem alapos alperesnek e tény megállapítás ellen a tanuk érdekeltségére és illetőleg a helytelen mérlegelésre alapított támadása, mert eltekintve attól, hogy a tanuk érdekeltségét ki nem mutatta, az idézett 64. -§. nem zárja el a bírót attól, hogy meggyözőis tekintetbe. inéi a bírót Alperes felülvizsgálati panasza ezek szerint semmi irányban sem alapos. A felülvizsgálati költség viselését tárgyazó rendelkezés és az 1893. XVIII. t.-c. 204. és 168. §§-ain alapszik. Kötelmi jogból. Ha az egyik fél a szerződést, legyen az bármiféle közönséges vagyonjogi szerződés, vagy épen nem, vagy nem kellő időben helyen és módon teljesiti, a másik fél, ha a szerződésben erre a jogra viláfttt*tti»»ffriin van tart,vaya-fezorsődv* megszüntetését követelheti. 1908. G. 107. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla W. Samu felperesnek, W. Ferenc alperes ellen, szerződés érvénytelenítése és jár. iránt a folyamatba tett sommás perében, felperesnek felülvizsgálati kérelme és alperes válaszirata folytán 5í»»í; it'i í '<>Á r.'t " ni ttti'tfí 'J J^-r'» / V"''. végzést hozol!: A felebbezési biróság ítéletét /eloldja s a felebbezési bíróságot a tényállásnak az alábbiakhoz képest leendő szabályszerű megállapiiására s ujabb a felülvizsgálati költségre is kiterjedő határozathozatalára utasítja. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében anyagjogi és eljárási szabálysértést panaszol. Anyagjogi szabálysértésként azt panaszolja, hogy erre az esetre a felebbezési biróság az optkv. 919. §-át nem megfelelően alkalmazta, az eljárási szabálysértést ugyan felperes nem jelölte meg, de azt nyilván abban látja fennforogni, hogy az Írásbeli felebbezésében felhívott tanúi a felebbezési bíróság helytelen jogi álláspontjából kifolyólag elmellőzésben részesültek. Mindkét panasz alapos. Az optkv. 919. §-ának világos rendelkezése szerint: ha az egyik fél a szerződést, legyen az bármiféle közönséges vagyonjogi szerződés, vagy épen netm vagy^nein,Jaiüauáöben,_helyen désének kialakításánál VTiickelt^-rarm vall^nns: vegye, s mert a tanúvallomások értékének méije^elé kötelező bizonyítási szabály sem korlátozza. * A felebbezési biróság megállapította tényállás ezek szerint megáll s az 1893. XVIII. t.-c. 197. §-a értelmében e helyütt is irányadó tényként lévén megállapítva, hogy alperes amaz üzletnek Jeladásakor, a mely üzletnél felperes mint szerződtetett gépéi>-<ilkalmazva volt, az alperes ^jkjim^á^áxu.^QüaJUí^ szolgálati szerződést továbbra is kifejezetten fenntartotta, anyagjogilag helyes s az J8S4 évi XVII. t.-c. 92. és ''4. §-áaúii megfelelő a felebbezési biróság ama döntése, hogy alpercsta 6 heti megfizetésére íavalmaza; a felebbezési biróság is t.-cikkre, mert ez esetben felmondási időre felperest megöletett 1: itelezte; Felülvizsgálattal élő ugy mint tévesen hivatkoztak az 1875. XXXVII — mint későbbi törvény — csak az 1884. évi XVII. t.-c. jelesen annak 92. és 94. §-a alkalmazandó, de a tényállásban foglalt fenti megállapítással szemben alap nélkül hivatkozik alperes a keresk. törvény 59. §. 2-ik, helyesebben az 1884. XVII. t.-c. 94. §. h. pontjára is, mert a vételből s illetőleg abból, hogy a felperes részes volt a vételben, magában még nem következik az, hogy áz üzlet folytatásában is részt akart venni, s mert e megállapítás szerint maga alperes kifejezetten továbbra is fenntartotta a szolgálati viszonyt. Az 1893. évi XVIII. t.-c. 110. § sának megsértését tárgyazó panasz teljesen alaptalan, mert épp e §. arra jogosítja fel a bírót, hogy szabad belátása szerint határozzon a költség viselése felől, a biró mérlegelési joga pedig felülvizsgálat tárgya nem lehet. Alperes a felülvizsgálati tárgyalás során főihozta, hogy nincs megállapítva, hogy melyik cégtag s hogy a céget kötelezőleg tett volna valaki felperes javára nyilatkozatot. Ez a teljesen uj körülmény az 1893. XVIII. t.-c. 197. §. utolsó bekezdése értelmében e helyen nem érvényesíthető, mert nem eljárási szabályra, hanem az ügy érdemére vonatkozik. ás módon Igl^g^ á" fr>:Tsik" Tóí/'ha a szerződésben erre a'joga" világosa'! fenn van tartja, a szcrzocTés ' megszuntotését'Követelheti s ( ' vedül a teljesítés és kártérítés követelhetésére csak akkor van utalva, ha a nem teljesítés esetére a megszüntetéshez való jogát a szerződésben világosan fenn nem tartotta vagy azt a törvény más rendelkezése meg nem engedi. A felperesnek alperessel kötött, ebben az esetben érvényteleníteni, helyesen megszüntetni kért szerződésben, felperes részére alperes nem teljesítése esetérc a szerződés megszüntetéséhez való jog világosan fenn van tartva, nyilt törvénysértés tehát a feJebbezésTTjTTn?rtr»mak az a döntése, mely szerint felperest mégis abból az okból utasította el keresetével, hogy alperes nem teljesítése esetében is felperes nem a szerződés megszüntetését, hanem csak teljesítést volna joga követelni. Ebből a nyilván helytelen jogi álláspontjából folyólag ugyan, de mégis egyszersmind eljárási szabályt is sértett a felebbezési biróság az által, hogy elfogadva az elsőfokú biróság ítéletéből azt az indokot, hogy nem merült fel adat arra nézve, hogy felperes a teljesítést elmulasztotta (szolgálmányokat nem teljesítette) az e tekintetben á felebbezésben felhivot^felperesi tanukat ki nem hallgatta, a tényállást' alperes mulasztása, szerződés nem teljesítése szempontjából meg nem állapította, mely hiány a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható, anélkül pedig az ügy felülvizsgálati .elbírálásra nem alkalmas, minélfogva a felebbezési biróság Ítéletére az 1893. XVIII. t.-c. 204. §. második, a költségekre nézve pedig annak negyedik bekezdését kellett akalmazni. A képviseleti költség iránt tett rendelkezés alapját a jelzett törvény 108. §-ában találja. A válaszirathoz alperes által becsatolt békeegyezség tartalma, mint uj ténykörülmény az 1893. XVIII. t.-c. 197. £-a értelmében ezúttal ugyan figyelembe nem jöhet, önként értetődik azonban, hogy annak az ujabb eljárásban figyelem lesz tulajdonítandó. 1908. évi szeptember hó 29-ik napján.
