Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 46. szám - A birák informálása

176. Jogesetek Tára 46. szán;. Indokok: Felperesek az 1893 XVIII. t.-c. 185. § c. pontjára alapított felülvizsgálati kérésükben azt panaszolják, hogy a felebbezési j bíróság lényeges eljárási jogszabályt sértett meg az által, hogy j az 1908. Sp. II. 5/1. sz. perujitó keresetet azon alapon utasi- i totta el. mert a perujitó kereset beadásakor az alapperbeli Ítélet , jogerőre emelkedésétől számítandó 10 év már eltelt, holott a 111 évi határidő — felperesek szerint —az újított perbeli Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó — az 1906. Sp. II. 19/9 sz. ujitott perbeli ítélet jogerőre emelkedésének idejétől padig a 10 év még nem telt el. Panaszolják továbbá, hogy tévesen állapította meg a feleb­bezési bíróság azt. hogy felperesek nem mutatták ki, miszerint uj bizonyítékaikat sem az alap, sem az ujitott perben nem használhattuk. Az első panasznak nincs törvényes alapja, mert az 1881 évi LIX. t.-c 69>. § 2. pontjának azon rendelkezése, hogy per­újításnak uj bizonyítékok alapján csak az ítélet jogerőre emel­kedésétől számított II) év alatt van helye, az uj bizonyítékok alapján indítható perújítást korlátozó általános jellegű szabály, mely szorosan magyarázandó. Ez a 10 évi határidő tehát minden esetben az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó és kiterjesztő magyarázatul meg nem hosszaabitható. A 10 év tehát a 7~2. § '2. pontja esetében is az alaperbeli ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó, ami abból is kitűnik, hogy a 72. §-ban utalás van a 6(.). § 2. pontjára és nincs külön rendelkezés abban az irányban, hogy a TI. § esetében a 10 év az ujitott perben hozott ítélet jogerőre emelkedésétől lenne számítandó. A felebbezési bíróság tehát nem sértett alaki j .gszabályt, midőn a jelen esetben a 10 évi határidőt a.z alapperbeli itéiet jogerőre emelkedésétől számította. Felperesek felülvizsgálati ké­rése e részben alaptalan lévén, azt el kellett utasítani. A panasznak másik ága a perujitási jog elévülésének meg­állapítása következtében tárgytalan lévén, e panasz felülvizsgá­latát mellőzni kellett. 1908. évi szeptember hó 21. napján. Polgári törvénykezési eljárásból. A tanuzási kötelezettség ugyan polgári kötelességet képez amelynek teljesítésére az illető pénzbüntetéssel is szorít­ható, arra azonban törvényen alapuló rendelkezés nincsen, hogy polgári ügyekben a tanuzás díjfelszámítás nélkül eszközlendő ugy, hogy a tanú járandóságainak megállapí­tását azért, mert a bíróság székhelyén lakik és meri költségei nem merültek fel, ne igényelhetné. 3186—1908. I. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla az Osztrák-magyar I. általános tisztviselő egylet bánya és erdészeti tiszti takarék és előleg társulata szövetkezet bej. cég felperesnek a X. Y. életbiztosító társaság alperes ellen 9000 K. tőke és j. iránti kereskedelmi perében elrendelt tanuhallgatás foganatosítása tárgyában a tanu­dijak megállapítása iránt a kolozsvár városi kir. járásbiróságnak végzését felperesnek felfolyamodása folytán vizsgálat alá vévén következően véyzctt : A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja* l)idokolás : Felperes az elsöbiróság azon rendelkezését sérelmezi, amely szerint Sz. Lajos és B. László tanuk részére 20—20 K. tanudijat állapított meg és ezen dijak előlegezésére felperest végrehajtás terhével kötelezte, mert azt vitatja, hogy nevezett tanukat, mi­után lakhelyükön lettek tanuként kihallgatva, eme polgári köte­lezettségégük teljesítéséért díj meg nem illetheti. Felperes felfolyamodása alappal nem bir. A tanuzási kötelezettség ugyan polgári kötelességet képez, amelynek teljesítésére az illető pénzbüntetéssel is szorítható arra azonban törvényen alapuló rendelkezés nincsen, hogy pol­gári ügyekben a tanuzás díjfelszámítás nélkül eszközlendő ugy. hogy a tanú járandóságainak megállapítását azért, mert a bíró­ság székhelyén lakik és mert költségei nem merültek fel, ne igényelhetné. Ez alapon tehát és mert ez a felfolyamodásban felhozott körülmény, hogy a kihallgatott tanuk egyike magánzó s igy rendes foglalkozása nincsen, a másik tanú pedig kir. Ítélőtáblai birói cim és jeléggel felruházott kir. törvényszéki biró, kinek az állam azért, hogy megjelent tanúskodni, fizetéséből mit sem vont le, nem foszthatja meg a tanukat attól, hogy járandóságaik pneg­allapitását kérelmezzék és mert az elsöbiróság által megállapított tanudij összege megfelelő: az elsöbiróság sérelmezett végzését helyben kellett hagyni. 1908. október 3. A tartás kötelezelIsége. Az Optkv, 1012. g-ára figyelemmel helyes az alperesek marasztalása, mert az irányadó tényállás szerint felperes az alperesek törvényes gyermekét tényleg tartotta s ezzel oly költekezést tett, melyei a szülők - alperesek tartoztak volna - s igy annak megtérítését joggal igényli. 1908. G. 160—2. szám. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíró­ság St. Stánné sz. Br. Mária felperesnek Br. Jánosné és Br. János alperesek ellen 588 K. iránt folyamatba tett sommás perében felperesnek s II. r. alperesnek felülvizsgálati kérelme folytán ítéli. A kir. ítélőtábla a felperes felülvizsgálati kérelmét, ameny­nyiben az a felebbezési bíróság Ítéletének a tartásdíj mérvéről rendelkező első birói ítéletet helybenhagyó része ellen is irá­nyul — visszautasítja: ennek utánna felperes felűlv gálati kérelmének egyéb részeit s az alperesi felülvizsgálati kérelmet elutasilja és felülvizsgálati eljárás kötségeit peresfelek között kölcsönösen megszünteti. j Indokok : Felperes az első birói Ítéletnek a tarn'isdij mérvét meg­J állapító része ellen fclebbezéssel nem élt. az 8. E. 183. § szerint tehát a felebbezési bíróság ítélete ellen a tekintetben felülvizsgálati kérelemmel sem élhet, minélfogva az ez irányban is bejelentett felülvizsgálati kérelem visszautasítandó volt. Ennek előre bocsátása után az érdemben elbírált felül­vizsgálati kérelmeket a kir. Ítélőtábla alaptalanoknak találta. Ugyanis ugy felperes, mint alperes felülvizsgálati kérel­! meiket a S. E. 185. >; a. c. pontjaira alapították s panasszuk tárgya lényedében ugyanaz. E felülvizsgálati kérelmekben a S. E. 185. § c. pontja alá vonható valamely lényeges az ügv eldöntésére befolyással bíró eljárási szabuly, melyet a felebbezési biróság megsértett, vagv helytelenül alkalmazott volna, megjelölve nincs s e kérelmei össztartatmából nem állapit ható meg, hogy mely lényeges alaki jogszabálysértés szándékoltatik a 185. $ e. pontja ala vonatni, minélfogva a felülvizsgálati kérelmeknek ez az ága a 8. E. 191 § ára tekintettel figyelembe nem vehető. Megállapítja tehát a kir. Ítélőtábla, hogy a felebbezési bi­róság ítéletében felvett tényállás alaki jogszabálysértés nélkül állapitta ott meg s igy a S. E. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó. Anyagi jogszabálysértésként mindkét felülvizsgálati kérelem i az 1877. XX. 11. §-ának helytelen értelmezését panaszolja. Felperesnek az az álláspontja, houy a hivatkozott törvény­szakasz a szülőknek csupán egymás közötti viszonyát szabályozza, de nem vonatkoztatható harmadik személyekkel szemben, kik helyettük gyermekük tartását, melylyel mindkét szülő az Optkv. ' 139. § szerint köteles, szolgáltatták, azért másodrendő alperes is feltétlenül lett volna kötelezendő tartásdíj fizetésében s ma­rasztalandó a költségekben. II. r. alperespedig c penazt vitatja, hogy az 1877. XX. t.-c. 11. §-a akkép értelmezendő, hogy a vagyontalan törvényes gyermek tartásánál a házassági kötelék törvényes fennállása alatt első sorban az atya tartozik s csak akkor az anya, ha az apinak az eltartásra szükséges vagyona nincs. E feltétel iga­zolása előtt felperesnek vele szemben kereseti joga nincs, vagy legalább is idöelötti, minélfogva vele szemben feltétlenül el­utasítandó s költségei viselésére kötelezendő lett volna. A kir. ítélőtábla a felebbezési biróság Ítéletében elfoglalt jogi álláspontot helyesnek találta. Az Optkv. 139. §-a ugyanis a szülők és gyermekek közötti viszonyt csak általánosságban szabályozza, csupán általános kijelentést tesz arra nézve, hogy a szülők általában kötelesek törvényes gyermeiket nevelni s anyagi s szellemi szükségeikről gondoskodni, inig az ]S77. XX. t.-c. 11. §-a a fenti törvény­hely értelmét tovább kifejtve, világosan megállapítja a szülök tartási kötelezettségének mikéntjét. E szerint pedig a törvényes házassági kötelék fennállása alatt, vagvontalan kiskorúakat első

Next

/
Oldalképek
Tartalom