Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 44. szám - A községi bíráskodás és a polgári perrendtartás törvényjavaslata. Folytatás

44 szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 451. A 100 korona értéket meg nem haladó ügyek bíráskodása a békebiró, illetve községi elöljáróságra való bizhatása tekintetében az indokokat már fentebb, a békebirák, illetve községi birák rendszeresítését tárgyazó fejtegetésnél előadtam s igy azok ismétlése fölösleges. A javaslat igen szűkre szabja a hatáskört, a mennyiben készpénz munka teljesítése és ingó dolog iránti pereket vonja el a járásbíróság hatásköre alól. Elvonandó lenne ICO korona értékhatárig ingatlanra vonatkozó oly per is, mely jogkérdéseket nem tárgyal, mert ezeknek az elintézésére a békebirák illetve községi elöljáróságok kellő képességgel bírnának. Ugyanis a sommás visszahelyezési sommás határperek, bérelt, avagy haszonbérelt ingatlan átadása, illetve az idő lejárta, vagy felmondás következtében való visszabocsátása, továbbá használatul átadott ingatlan visszavonás vagy az idö lejárta alapján való visszabocsátása iránt indított ügyekben jogkérdések tárgyalása ki van zárva. Ezen ügyekben csakis ténykérdések merülnek, melyek elintézése körül kellő gondosságot a békebirák, kö/.ségi elöljáróságok annál is inkább tanúsíthatnának, mert általuk ismert viszonyokból folynak. A gyakorlatban látjuk, hogy sommás visszahelyezési és bérleti viszonyból eredő ily perekben a községi elöljáróság tagjai tanuként kihallgattatnak, községi bizonyítványok bizonyítékul producaltatnak s a járásbíróság is ezek alapján itél. Lényegesen figyelembe veendő körülmény ezeknél még az is, hogy a sommás visszahelyezési pereket a járásbíróságok többnyire csakis helyszíni szemle után dönthetik el s ezáltal a legtöbb sommás visszahelyezési per költségei tetemesen meghaladják a peres terület értékét. A tényleges állapot visszaállítására irányuló ily perek mikénti elintézési módja még akkor sem adhat aggodalomra okot, ha netalán a községi bíróság helytelen ítéletet hozna, mert a jogviszony eldöntésére hivatott jogper úgy a mai állapot, mint pedig a javaslat szerint a felek részére fennmarad. A mai jogállapotban is gyakori az eset, hogy sommás visszahelyezési pert tulajdon, vagy birtokper követ. A járásbíróságokat a kisebb értékű ügyektől eredményesen csak úgy szabadithatjuk meg, ha elejét vesszük annak, hogy ezek mind felebbvitel utján odakerüljenek. Ezt a mostani jogállapot mintájára úgy lehet megoldani, ha az Ítéletet a fellebbvitelre való tekintet nélkül végrehajthatónak mondjuk ki. A bíróság ítéletének végrehajthatósága a feleket arra fogja bírni, hogy az eddigi szokástól eltérően az ügyet az arra vonatkozó kérelmeiket, bizonyítékaikat az első bíróság előtt részletesen elő fogják adni s a felelősség tudata a bíróságokat lelkiismeretes, alapos megfontolásra fogja buzdítani. Ezenfelül a fellebbvitel útján a járásbíróság elé kerülő ügyekben uj tárgyalás mellőzendő s a járásbíróság azokat a felterjesztendő iratok alapján vizsgálja felül. Ezen eljárás elég bizositékot nyújtana arra, hogy a községi bíróságok illetve békebirák ítéletei kellően felülbiráltatnak s a járásbíróságokat nem eihelnék meg túlságosan. A felebbvitel megengedhetösége szempontjából azonban ez ügyekben való eljárás peres eljárássá teendő s a perrendtartási törvényben szabályozandó. A szabályozásnak semmi akadálya nincs s az idevágó rendelkezések a törvény egy külön fejezetében ép úgy helyet foglalhatnak, mint a hogy szabályozva volt külön törvényben. A szakképzettség hiánya ezen szabályozását nem akadályozhatja, mert az ez ügyekben követendő eljárás oly egyszerű, hogy azt világosan bárki előtt érthetően röviden elő lehet adni. A perrendtartás alapvető fogalmai, mint kereset tárgyalás, idézés, illetékesség, bizonyítékok annyira átmentek már a köztudatba, hogy azokat mindenki, aki esetleg abba a helyzetbe kerülhet, hogy mint községi előljáró, vagy békebiró Ítélkezzék, teljesen ismeri. Csakis a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó szabályok lennének részletezendők, hogy azokba tényleg az ügy olykép kerüljön, hogy esetleges fellebbvitel esetén a felsőbíróság abból az ügyet az annak alapját képező tényállást megismerhesse. Az ily hatáskörrel felruházott s kikerülhetlen községi bíróságok, illetve békebirák rendszeresítése esetén a mostani járásbirósági perek 69 °/o-a a járásbíróságok hatásköre alól elvonatnának s ezáltal ott a megmaradó ügyek elbírálása alaposabb, gyorsabb lehetne s a javaslat czélját elérné. 0 már elrendelt végrehajtás és a végrehajtási novella. Irla: Z. Ez alatt a czim alatt az „Erdélyrészi Jogi Közlöny"-nek a folyó évi szeptember hó 13-án megjelent 39-ik számában dr. Biró Balázs ügyvéd ur azt a kérdést veszi fel, hogy „a végrehajtási novella életbelépése előtt elrendelt végrehajtás foqanatositható-e az 4 birói letétbe helyezett vételári összegben való igénye: mindezeknél fogva felperes visszakövetelési igényének megállapítása mellett alperest annak eltűrésére kellett kötelezni, hogv a fenti letét felperes részére kiutaltassék. (Curia: 3760-899.) 22. §. A közkereseti társaság egyik tagjának csödbejutása folytán feloszolván, a csődbe nem jutott másik társtag nem kötelezhető boltbér fizetésére azon időtől, a midőn közkereseti társaság már nem állott fenn. Szám: 1899. G—26. A kir. tábla a felülvizsgálati kérelemnek helyet ad. Indokok: A kereskedelmi törv. 98. §. 3. pontja értelmében a közkereseti társaság feloszlik, ha egyik tagja csőd alá kerül, már pedig felperes maga állította, hogy alperes Bernáth Samuval közkereseti társaságban voltak, s azt is elismerte, hogy Bernáth Samu csődbe jutott és pedig 1898. június hó 1-ét megelőzőleg, miután a boltbért saját előadása szerint 1898. június l-ig már a csődtömeg fizette ki, ezek szerint tehát alperes már azon időben, mikorról a boltbér követeltetik, a törvény világos rendelkezése értelmében nem állott Bernáth Samuval közkereseti társaságban s miután a csődtörvény 22. §-a rendelkezéséhez képest a közadós által kötött bérleti szerződéseknél a csőd megnyílta után a csődtömeg lép a közadós helyébe és felperes a csődtömegtől a fizetést 1898. június hó l-ig el is fogadta, alperessel szemben a társasági viszony megszűnte után kelettkezettnek állított követelést nem érvényesítheti. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Az 1881. évi XVII. t.-eskkre vonatkozó elvi jelentőség-ü határozatok csoportos g-yüjteménye. « §• Nem hatálytalanítható a közadósnak az a cselekménye, hogy a részére váltó ellenében kiállított s vállalkozási biztosítékul letétbe helyezett takarékpénztári betéti könyvecskét, mikor annak biztosítéki jellege megszűnt, habár a csőd megnyitása után is, letétből felveszi s a váltóért a kiállító pénzintézeteknek visszaadja. 138—905. sz. Tényállás: Közadós vállalt állami munka biztositékául egy, az alperes pénzintézet által kiállított s az intézettel szemben fedezeti váltóval biztosított takarékpénztári betéti könyvet helyezett letétbe, mely a pénzintézet által a fedezeti váltó ellenében kifejezetten csak a vállalkozás biztositékául az adóhivatalhoz való letétel céljából állíttatott ki, s mely a biztosítéki minőség megszűnte után a létrejött megállapodás szerint, a fedezeti váltó ellenében a kiállító pénzintézeteknek, mely arra tulajdonjogát fenntartotta, volt visszaszolgáltatandó. A feltétel bekövetkezvén, közadós a csőd megnyitása után pár napra a betéti könyvecskét a letétből felvette s a váltó ellenében kiadta. Ezt a jogcselekményét kivánta a csődtömeg hatálytalanítani a kiállító pénzintézettel szemben, melyet arra kért kötelezni, hogy a betéti könyvet a csődtömegnek kiadja. A felek ismertetett megállapodása szerint a betéti könyvecske nem vált a közadós tulajdonává s annak biztosítéki mivolta megszűntével történt visszaadása által közadós csak egy, a csődnyitás előtt elvállalt oly kötelezettségét teljesítette,