Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 36. szám - A végrehajtási bejegyzései kitörléséről

138 Jogesetek Tára. 36 szám. pedig a kikötött kötbérnél kevesebb kára származott, másfelöl pedig egy színházi vállalat nem tisztán csak üzlet lévén, a ki­kikötött kötbér nemcsak az anyagi, hanem az előadások nívójának sülyedése folytán beállható erkölcsi kár elleni megóvásra is biztosítékul köttetik ki. A kolozsvári kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság ítéletét azzal a részbeni változtatással hagyja helyben, hogy fel­perest a kamatok iránti igényével elutasítja. Indokok: A felek között nem vitás, az alperes az A-/, alatti szerző­désben elvállalt kötelezettségeit 1905. augusztus 14-től kezdve nem teljesítette s a kolozsvári nemzeti színháztól, melynek tagja volt, abban a hónapban eltávozott. Hogy az alperes énekesnői működését az egészségét veszélyeztető okból volt kénytelen félbeszakítani, az optkv. 1163. §-a alapján alkalmazandó 1160. §. rendelkezéséből folyóan alperesnek kellett volna bizonyítani, mert felperesnek csak azt az eseményt kellett bizonyítani, mely­nek bekövetkeztére a kötbér kiköttetett. Dr. J. A. orvosnak, a ki tanukénti vallomása szerint az alperest az eltávozás okául panaszolt betegségében egyszer vagy kétszer vizsgálta meg, 2'/­alatti bizonyítványa a pernek a törvényszék Ítélete indokaiban helyesen ismertetett egyéb adataival való egybevetése után, ha alkalűias is annak bizonyítására, hogy a vizsgálat idejében alpe­res valóban gége- és légcsőhurutban szenvedett, dr. G. B. közös szakértőnek elfogadhatóan indokolt véleménye alapján, de a dolog természetéből folyóan is. az a bizonyítvány nem lehet alkalmas annak a bizonyítására, hogy a panaszolt baj valóban Kolozsvárnak nem zord, de nem is enyhe éghajlatával lenne okozati összefüggésben, sőt különösen a dr. P. J. és dr. J. M. szakértő vallomása által megczáfoltnak tekintendő alperesnek az a kifogása, hogy alperes gége- és légcsőhurutban a zord éghajlat miatt hosszabb ideig beteg volt, s hogy a Kolozsvárt való tovább tartózkodása egészségére veszélyes lett volna. Ily körülmények között az a miatti panasz, hogy dr. G. B.-nak nem volt utasítása arra, kogy az akkor már egy íélév óta Budapesten tartózkodott alperest megvizsgálja, megállható alappal nem bir s annak az előterjesztett kérelemnek, hogy az orvosi vélemények az igazságügyi orvosi tanács elébe terjesz­tessenek, helyet adni czéltalan lett volna. A szerződésben kikö­tött kötbér fizetésére való kötelezést illetően az első bíróság ítéletét ezekből s a fentiekkel ellentétben nem álló, vonatkozó indokaiból kellett helybenhagyni annyival inkább, mert a szerző­désileg megállapított kötbérhez való igény a tényleg bekövetkezett kár és ebbeli terjedelmének bizonyításától független. A szerző­désben tiltott cselekmény időpontjában egyidejűen a biztosított érdek is meg van sértve. A kötbér nemcsak vagyoni, hanem bármely érdek biztosí­tására is kiköthető és csak abban az esetben mérsékelhető, ha annak összege nincs arányban azzal az érdekkel, melynek bizto­sítására kiköttetett. Alperes azonban nem bizonyított olyan tény­körülményeket, a melyekből a kötbér aránytalan voltára lehetne következtetést vonni, sőt a per vonatkozó adatai arra mutatnak, hogy az alperes eltávozása annak idejére s a művészeti szem­pontokra is figyelemmel, nagyobb zavarokat idézett elő s a per­ben megnevezett énekesnőknek szerződtetése s a megnevezett többi énekesnőnek vendégszerepeltetése az alperes eltávozásá­val látszik összefüggésben lenni s így az alperesnek a kötbér mérséklésére vonatkozó kérése alaptalan. Ellenben kötbér után kamat nem járván, felperest keresetének ezzel a részével el kellett utasítani. A m. kir. Curia : A kir. Guria a másodbiróság Ítéletét az alperesnek elmarasztalását tárgyazó, nem felebbezett részében érintetlenül, abban a részében pedig, a mely szerint felperes kamat igényére nézve a keresettel elutasittatott, helyben­hagyja. Indokok: A másodbiróság ítélete a kamatigény elutasítását tárgyazó részében, a benne foglalt vonatkozó indoka alapján helyben­hagyatott, annyival inkább, mert az állandó birói gyakorlat sze­rint a büntetés természetével biró kötbér után kamat a kereset indításának idejétől fogva sem igényelhető. 1908. május 22-én 6768. sz. a. Bt ki . SSH. §. I. A Btkv. 338. í?-ban irt vétségre, vagy büntette előzően két ízben olyan két külön alkalommal elkövetett minősí­tett lopás bűntettének megállapithatására megkívántatik, hogy vádlott emiatt kimért két külön büntetést állott lég-yen ki, amelyek összbüntetésbe foglalhatók nem voltak. 534-007. A gy.-fehérvári kir. tszék 0. T. a M-é vádlottak a Btkv. 533. §-ban meghatározott s a 338. §. szerint minősülő lopás bűntettében mondotta ki bűnösnek 4255—906. fbfsz. alatt. Tábla. Az ítéletet a cselekmény minősítése tekintetében a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján és a 423. §. II. bekezdése értelmében megsemmitette s nevezett vádlottat a Btkv. 334. §-a • szerint minősülő lopás vétségében mondotta ki bűnösnek, mert: 0. T. vádlott azt a két lopás vétségét, melyekért a gy.-fehérvári tszék illetőleg az a—i jbiróság által külön-külön elitéltetett, mind 1907. évi okt. 4-én követte el s igy az ügyek már az eljárás megindításakor a Bp. 19. §-a értelmében egyesitendök lettek volna s az eljárás befejezése után is a külön kiszabott büntetések a Bp. 517. §-nak rendelkezése szerint Összbüntetésbe lettek volna foglalandók. Habár ez szabályellenesen nem történt is meg s vádlott a reá külön kimért bűntetteket külön-külön töltötte is ki, az a jelen bűncselekmény minősítésénél terhére nem szolgálhat annál kevésbbé mert a Btkv. 338. §-a szerinti súlyosabb minősítés a visszaeső bűntettesek szigorúbb megbüntetését célozza, vádlottat pedig az idézett törvényhely értelmében visszaesőnek tekinteni a fentebb már előadottakon kívül még azért sem lehet, mert a Btkv. 338. §. szerinti előző két izbeni megbüntetés nyilván két külön alkalommal elkövetett lopás miatt kimért oly két büntetés kiállását tételezi fel, melyek összbüntetésbe foglalhatók nem is voltak, mert csak igy forog fenn, hogy a külön kiszabott és a külön kiállott büntetések alapján megállapítható Jegyen a bűnös szándékának a 3-ik bűncselekmény elkövetésénél a visszaesés törvényes fogalmához megkívánt nagyobb eltökéltsége. 1906. II. 24. 26. 18/906. Curia: A kor. ügyész kir. főügyész részéről bejelentett sem. panaszt visszavonván a Curia a minősítés kérdésébe nem mehetett bele. Megjegyzés: A Curia a tábla határozatával ellentétes határozatot hozott. 1902. XI. 3. 9455. sz. (Grill. VIII. 657. lap.) Btkv. 361. g. 1. Hogy valamely sértő kifejezés arra vonatkozik-e a ki, mint magánvádiő jelentkezett? az a körülmény az alsó­bk'óságok által eldöntendő ténykérdést képez. 2315—908. II. A tábla abból a felfogásból indult ki, hogy valamely hír­lapi közleményt tartalma által, csak azon személy vagy személyek­többsége ellen követhető el becsületsértés, akit a szerző ismer s a cikkben névleg meg is nevezett. Nem lehet vitás, hogy a becsületsértés tényálladéka csak akkor létesül, ha a tettes a meggyalázó kifejezések használata által egy meghatározott személyt, vagy személyek többségét sérti, ámde ebből nem az következik, hogy a sértett személy csak az lehet, akit névleg ismert s igy megnevezve is van, mert a becsületsértés az igy meg nem nevezett olyan személy ellen is elkövethető, aki a fenforgó körülményeknél fogva, mint sértett jogi alany felismerhető. Hogy pedig valamely sértő kifejezés arra vonatkozik-e, aki mint magánvádló jelentkezett, az a körülmény, az alsóbiróságok által eldöntendő ténykérdést képez. 8040/908. B. íí. A becsületsértés táuyálladékának megállapítása a meg­gyalázó kifejezéseknek bizonyos meghatározott személyre való vonatkozását tételezi fel. 330—907. II. Curia: Nem forog fenn a Bp. 385. §. 1. a) pontjában körül­írt anyagi semmiségi ok, jóllehet főmagánvádlók nézete szerint az íncrirmnált sajtóközleményben foglaltak a btkv. 261. §-ba ütköző becsületsértés tényálladékát megállapítják, mert a becsületsértés

Next

/
Oldalképek
Tartalom