Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 36. szám - A végrehajtási bejegyzései kitörléséről

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 36. számához. Kolozsvár, 190S. augusztus 23. Jogesetek a kolozsvári kir. itélőtáMa gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, kir. törvsz. biró. Köztörvényi ügyek. Egy színházi vállalat nem tisztán csak üzlet lévén a kikötött kötbér nemcsak az anyagi, hanem az előadások nívójának süly édese folytán beállható erkölcsi kár elleni megóvásra is biztosítékul köttetik ki. — .4 kötbér csak abban az esetben mérsékelhető, ha annak összege nincs arányban az érdekkel, melynek biztosítására kiköttetett. — Kötbér után kamat nem jár. A kolozsvári kir. törvényszék: Alperes köteles á keresetbe vett 5000 korona kötbért, mint tökét, ennek 1905. évi augusztus 14-től számítandó 5%-os kamatját megfizetni. Indokok: A kereseti előadás szerint, alperes 1905. húsvét vasárnapjától 19C6. évi április 1. napjáig, a keresethez másolatban becsatolt szerződéssel, mint énekesnő elszerződött felpereshez és kötelezte magát a kolozsvári országos nemzeti színházban, esetleg más városban és színházban is, népszínmű, énekes vígjáték, opera és operetté szerepekben közreműködni, a kitűzött előadásokon, pióbákon és tanulási órákon pontosan megjelenni, a szerződés 12. pontja értelmében, alperes azon esetben, ha a szerződést megszegné, köteles volt felperesnek 5000 kor. bíróilag le nem szállítható kötbért fizetni. Előadja továbbá felperes, hogy alperes a fenti szerződésben elvállalt kötelezettségei teljesítését szándékosan megszegte, ugyanis 1905. augusztus 14-től kezdődőleg sem a próbákon és tanulási órákon, sem pedig az előadásokon nem jelent meg és igy a szerződést nem teljesiti, minélfogva kéri alperest a szerződésileg kikötött 5000 korona kötbér, ennek a szerződésszegés napjától, azaz 1905. augusztus 14-től számított 5°/o-tóli kamatai és az okozott perköltség megfizetésére elmarasztalni. Alperes mindenekelőtt felperes kereseti jogát kifogásolja, mert az 1905. március 18-án kelt szerződésből kitetszöleg, alperes a kolozsvári nemzeti szí házzal lépett jogviszonyba, a miből kifolyólag a szerződés alapján kereshetőség csak a kolozsvári országos nemzeti színházat, de nem a felperesként fellépő dr. J. J.-t illetné meg. Az ügy érdemében az alperes a keresethez csatolt szerződés valódiságot elismeri, de tagadja, hogy a szerződést megszegte volna s hogy ennélfogva a szerződés 12. pontja vele szemben alkalmazást nyerhetne. Azt beismeri alperes, hogy 1905. augusztus havában megvált a kolozsvári országos nemzeti színháztól, de nem szándékosan és nem vétkesen, ugyanis alperesnek Kolozsvárról végkép el kellett távoznia, mivel előadása szerint szervezete a kolozsvári éghajlatot sem megszokni, sem elviselni nem tudta, mert a szerződés szerint énekesnőnek lett szerződtetve és a kolozsvári zordabb éghajlat szervezetének éppen azt a részét támadta meg, a mely a hivatása betöltésének egyik legfontosabb eszköze, t. i. gégebajt és légcsőhurutot kapott, mely betegségeket az ellenirathoz 27. alá csatolt orvosi bizonyítványok szerint, a kezelő orvosok észlelték alperesen és annak okát az itteni éghajlati viszonyoknak tulajdonították és azt véleményezték, hogy további Kolozsváron maradása esetében énekhangja teljesen tönkremegy. Előadja végül alperes, hogy ezen körülményt felperesnek tudomására hozta és igy eltávozásának oka alperesen kivül eső ok lévén a szerződésszegés következményei alól feltétlenül mentesiti, miért is kéri a kereset elutasítását. Ettől eltekintve, azt vitatja alperes, hogy a szerződés 12. pontjának azon rendelkezése, hogy a kötbér bíróilag le nem szállítható, jogi hatálylyal nem bir, mert a törvényen alapuló és a bíróságot megillető jogról felek nem mondhatnak le és ebből kifolyólag vitatja alperes, hogy még azon esetben is, ha a szerződésszegés önhibájából is következett volna be, még akkor sem követelhetné felperes a kötbér megfizetését, és alperes kérheti a kötbér összegének leszállítását, mivel a kötbérnek rendeltetése és célja kártérítés, már pedig felperesnek a szerződésszegésből kifolyólag kára nem származott, a mit a felperesnek felajánlott föesküvel és tanukkal kiván bizonyítani. Tekintettel arra, hogy a keresethez másolatban csatolt és Kolozsvárt 1905. március 18-án kiállított és alperes által valódinak elismert szerződésből megállapítható, hogy az érintett szerződés alperes és felperes dr. J. JJ között köttetett, alperesnek a kereshetőségi jog ellen emelt kifogása bírói figyelembe nem volt vehető. Az ügy értelmében: Habár az alperes által hivatkozott .1. A. orvostudor tanú által kiállított és az ellenirathoz 2'/. alá csatolt orvosi bizonyítvány szerint J. A. orvos alperest egy izben 1905. augusztus 5-én megvizsgálván, alperesnél gége- és légcsőhurutot állapított meg, mely az orvosi bizonyítványt kiállító tanú véleménye szerint, a megbetegedés valószínűleg a kolozsvári zordonabb és nagy ingadozásoknak alávetett szeles időjárás következménye, mégsem fogadhaUa el a kir. törvényszék alperes azon védekezését, hogy az általa elismert szerződés teljesítésében önhibáján kivül fekvő ok által lett megakadályozva, mert dr. J. M. és F. J. tanuk vallomásával igazolva lett, hogy alperes kérésére megvizsgálták, de nála az általa vitatott gége- és légcsőbajt nem találták és ugyanezen tanuk bizonyították azt is, hogy alperes kísérleteket tett egy oly orvosi bizonyitvány megszerzése iránt, melynek alapján a szerződést felbonthatná; továbbá M. 0., R. A. és M. A. tanuk vallomása által teljes bizonyítást nyert az is, hogy alperes már a szerződés megszegése előtt a Király-színházhoz elszerződött és hogy még május havában kijelentette abbeli szándékát, hogy a kolozsvári szerződést azon okból, mivel a Király-színház igazgatója neki előnyösebb ajánlatot tett. felbontja. Ily körülmények közölt tekintettel arra, hogy a szakértői vélemény épen nem támogatja azon alperesi védekezést, hogy a szerződés felbontására hangja elvesztésének veszélye kényszeritette és ezen szakértői véleménynyel szemben a J. A. által kiállított bizonyitvány tekintettel arra, hogy J. A. vallomása szerint is csak 1905. augusztus 5-én Budapesten vizsgálta meg alperest, mely bizonyitvány a dr. J. M. és különösen a dr. P. J. vallomása által, a ki több izben megvizsgálta alperest, teljesen meg lett czáfolva, figyelembe nem vehető, a kir. törvényszék annyival is inkább bizonyítva látja, hogy alperes a közte és dr. J. J. között 1905. márczius 18-án létrejött szerződés teljesítését önhibájából megszegte, mivel B. V. miniszteri tanácsos, kihez a szinészeti ügyek, mint felügyeleti hatósághz utalva vannak, határozottan azt vallotta, hogy alperes férje már 1905. évi június havában megkereste tanút a végből, hogy közbenjárjon tanú, hogy alperes a Király-színház által neki felajánlott előnyösebb szerződést elfogadhassa, miből következik, hogy alperes állítólagos gégebaját csak ürügyül akarta használni a szerződésteljesítés megtagadásának indokául. Ezek szerint a szerződés alperes részéröli megszegése bizonyítva lévén, a szerződés 12. pontja értelmében alperesre nézve a kötbér fizetésének kötelezettsége beállott. Az összegre nézve, habár a kir. törvényszék nem is ismeri el a szerződés azon rendelkezésének érvényét, mely szerint az ált. ptv. 1336. §-ának abbeli rendelkezése, hogy a bíróság a kötbért aránylagosan leszállíthassa, hatályon kivül helyeztetett, mégis alperest a szerződésben kikötött egész 5000 K kötbér, mint töke, valamint annak a szerződés teljesítésének megtagadása napjától járó 5%-tóli kamatai megfizetésére el kellett marasztalni, mivel a szerződésben a kártérítési összeget helyettesítőül kitett 5000 korona kötbérrel szemben, egyfelől alperes