Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 36. szám - A végrehajtási bejegyzései kitörléséről

36. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 391. jubiláris kongresszusát s ezen a külföld sok kitűnősége jelentkezett aktív szereplésre. E kongresszus fontosságát, nemes céljait eléggé megtágítjuk, ha a kongresszus tárgysorozatát, melyet az elökészitö bizottság már elfogadott, s méhnek minden pontja nagy közérdeklődésre tarthat számot, röviden ismertetjük. A váUójog egységesítése, a kereskedelmi forgalom könny i- | tése, külföld5 ítéletek végrehajthatósága, a munkásbiztositás, tengerészeti vitás kérdések és a kiadatási jog terén számos ujitás fogja az előadások magját képezni. Ez utóbbiadnak pl. a nemzetközi büntetőjog terén a kiadatási ügyek rendezetlenségénél fogva nagy fontosságuk lesz. A legnagyobb visszásságot tapasztaljuk e léren, mei-í amint egyik országnak minden egyes aHammal külön-külön kell szerződni a k'adatások miatt, épen annyifélekép változnak a kiadatás feltételei. A kiadatási ügyeknél gyak rau fordul elő, hogy valamely bűncselekmény miatt, mondjuk pl. csalás esetén valamely államban hivatalból van helye az eljárásnak s ezen állam megkeresi a másikat, hogy a csalással terhelt egyén ellen járjon el, ámde ez utóbbi államban, ahova megkeresés érkezik, a csa'ás nem hivatalból üldöztetik, hanem csak magán inditvány esetén. Kérdés, hogy ez utóbbi á'lam megkivánhatja-e, hogy előbb a magáninditvány beszereztessék, vagy pedig e nélkül is eljárjon? A méltányos és enyhébb felfogás szempontjából meg kell mindenesetre szerezni a magáninditványt és az eljárást csak azután folytatni. A kiadatások körébe vág továbbá az is, hogy a sajtó utján elkövetett közönséges, tehát nem politikai büntettek és vétségek gyakran büntetlenül maradnak csakis azért, mert az egyes nemzetek büntető törvényei a külföldön elkövetett cselekményekre vonatkozólag lényegesen eltérnek egymástól. E tekintetben is egyöntetű szabályokat kell létesíteni. Megvitatás tárgyát fogja képezni a kiutasításra vonatkozólag azon kérdés, hogy a külföldiek kiutasításáról kell-e a kiutasitandó egyénnek hazai kormányát előzetesen vagy legalább utólagosan értesíteni és ha a kö'földi kiutasítása elhatároztatik, kell-e az illető hazai kormányának felebbezési jogot adni. Leghelyesebb volna minden ágamban a konzulátusok meghallgatása után határozni a kiutasítás kérdésében. A magyarok közül a kiadatási vitákban Berinkey Dénes, Vámbéry Rusztem, Berger Miksa és Lengyel Aurél fognak előadókul szerepelni. A kongresszus programmja nagyobbá'-a ezenkívül olyan gazdasági ügyeket ölel fel, amelyek fejlődése az egyenlő jogi szabályozást feltétlenül megkívánják, ilyen ügyek : a zsákmánybiróság, a tengerészeti jog, a munkásbiztositás, a s'rike clausula és a késedelem, a kettős adóztatás, a territoriális v-zek, a tengeri balesetek stb. Azon óhajtás, hogy az előrehaladásnak csaknem valamennyi eszközét tökéletesítsük, megnyilvánul ebben a programmban, mely kiterjeszti figyelmét a legfiatalabb közlekedési eszköznek, az automobilnak szerepére is. A hány ország, annyiféleképen szabályozta eddig azon elővigyázati intézkedéseket, melyeket az automobil követni tartozik, igy az egyik ország a legkisebb menetsebességet engedi meg, a másik a legnagyobbat is, de az sincs még tisztázva, hogy az automobil a vasúthoz számittassék-e vagy sem. A fokozott felelősség rendszerének hívei szeretnék vasútnak minősíteni, azok pcd'g akik azt akarják, hogy az automobil elterjedjen, minden akadályt elhárítanának az útjából és ezért nem alkalmaznák reá a vasútra vonatkozó szigorú szabályokat. Miután tényleg nem lehet a cél az, hogy egy fejlődő közlekedési eszköz visszaszorittassék, meg ke'lene elégedni az elővigyázati szabályok pikalnaazásával, melyeket betartani könnyű és az automobilt kezelőknek alapos kiképzésével. A hozandó határozatok meg fogják könnyíteni nemcsak a vagyonjogi kártérítési vitákat, hanem a büntetőbíróság is könnyebben fogja mindenütt megállapíthatni, hogy mikor forog fenn gondatlanságból elkövetett bűncselekmény. Az automobil gyatrán végigszágüld több ország határán és kell, hogy amily mértékű óvatosságot kivánnak tőle egyik országban, ugyan arra legyen kötelezve másuit is. Erről M. H. Dessen Londonból és dr. Dános Árpád a keresk. minisztériumból fognak felolvasni. A kongresszus első napján, a megnyitó beszédek után Nagy Ferenc fogja ismertetni Magyarország államjogi helyzetét és ez tálán ismét kissé más irányba fogja terelni a külföldieknek rólunk való véleményét. Bizonyára meg fogja ezt hozni a kongresszus sikere is, melynek elérésén a végrehajtó-bizottság és magyar részről a titkárok: Baumgartcn Nándor, Krá' Miklós, Szladits Károly, Vámbéry Rusztem és Wittmann Ernő fáradoznak. A kongresszus elnöki tisztét Günther Antal az igazságügyminiszter fogja ellátni, míg alelnökök: Tőry Gusztáv, Nagy Ferenc és Brü" Ignác. És csak röv id pillantást kell vetnünk a külföldiek névsorára, hogy meggyőződjünk, hogy az angol legfőbb biróságok tagjai, az angol, francia és német tudományos világ kitűnőségei mellett l igen sok ügjvéd, biró és nemzetgaszdász is képviselve van, igy Mr. Justice PbiUimore, Theodor Augier, Thomas Barelay, P. Govare, Jitta, Just, Kennedy. A kongresszus elé feszült várakozással tekint Magyarország tudományos és közgazdasági világa, meri, az ilyen kongresszus a legjobb ut arra, hogy jogi és közgazdasági intézményeinkről tiszta képet nyerjen a müveit külföld, hogy igazságosan megbírálhassa, mennyire haladtunk az utolsó évtizedekben és a rólunk rosszakaratúkig terjesztett h'rek alaptalanságáról önmaga meggyőződhessen. X 9 végrehajtási bejegyzései* kitörléséről. ^ Irta: Z. Készpénzbeli követelések behajtását czéizó végrehajtást a telekköny\ nézett telkekbe, a végrehajtási törvény 2. §-a szerint rendszerint a perbiróság rended el és a vhtási törvény 18. §-a szerint mindig a t'k.i hatóság foganatosítja. A Vk/i hatóság tehát ezekben a vhtási esetekben mindig végrehajtást foganatosító bíróságként szerepel. Az ilyen végrehajtásokat a törvény 136. és 208. §-ai szerint a végrehajtási zá'ogjog bekebelezése, a zálogjogi előjegyzés igazolásának bejegyzése, vagy a végrehajtási jog feljegyzése által kcH foganatosítani. Abban az esetben, ha a vhtási zálogjog bekebelezését, a zálogjogi előjegyzés igazolásának bejegyzését, vagy a végrehajtási jog feljegyzését kitörlik: nemcsak tlkvi jogot törölnek ki, hanem egyúttal a kitörölt bejegyzésekkel terhelt telekre nézve a végrehajtást is megszüntet'k. A kérdés má^ most az; hogy ha az ilyen kitörlést a végrehajtató megengedi és a kitörlést közvetlenül a tlkvi hatóságnál kérik: elrendelheti-e azt a telekkönyvi hatóság? Erre a kérdésre tételes szabá^ nem felel. A megoldást tehát a törvénymagyarázat utján kell keresni. A vhtási törvény 28. §-a szerint abban az esetben, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot egészben jogerősen megváltoztatták, hatályon kivö' helyezték vagy megsemmisítették: a §. második (utolsó) bekezdése alpján a végrehajtás a végrehajtást szenvedő kérelmére megszüntethető. Megszüntetheti pedig ezen az alapon a végrehajtást az első bekezdés szerint nemcsak a végrehajtást elrendelő, hanem a végrehajtást foganatosító bíróság is. Ez a §. a törvény „általános határozatai." között foglalván helyet, kétségleien, hogy a készpénzbeli követelések behajtása végett a telekköny vezett telkek *e vezetett végrehajtások eseteiben is alkalmazandó. Történhetik tehát, hogy a vhtási tör vény 28. §-a alapján a tlkvi hatóság a végrehajtást megszünteti. A vhtási törvény 168. §-a szerint „az ingatlan végrehajtás vonásának egészben vagy részben megszüntetése iránt" a tlkvi hatóságnál. — tehát szintén annál a bíróságnál lehet keresetet ind:tani, a mely a végrehajtást foganatosította. Már ezekből a törvényes rendelkezésekből is eléggé kitűnik, hogy a törvény egyáltalán nem akarja elvi szabálynak tartani azt, hogy a végrehajtást csak az a bíróság szüntetheti meg, amely azt elrendelte. Sőt a törvény 113. §-ának harmadik bekezdése még az ingóságok elárverezésére kiküldöttnek is megengedi a végrehajtás megszüntetését. Magába véve az a körülmény tehát, hogy a végrehajtást nem a tlkvi hatóság rendelte el, hanem csak (?) foganatosította: egyáltalán nem zárja ki, hogy a tlkvi hatóság a végrehajtás foganatosításaként eszközölt tik»i bejegyzések kitörlése áUal a végrehajtást az ezen bejegyzésekkel terhelt telkekre megszüntesse. A további kérdés már most az, vájjon elegendő-e a vhtási bejegyzések kitörléséhez az olyan okirat, amely a tlkvi rend. 77. §-ában előirt szabályoknak megfelel? Abból, hogy a végrehajtási jog átruházásához a vhtási törvény 13. §-a értelmében rendszerint közokirat vagy hitelesített magánokirat szükséges, nem követkéztetnők épen minden alap nélkül, hogy a végrehajtási jog megszüntetése is csak közokirat vagy hitelesített magánok;rat alapján történhetik. A jogosítottra nézve ugyanis a követelés átruházása egyenlő annak megszűnésével. Pozitív törvényes szabály hiányában mégis, — pusztán a legis ratio azonossága alapján nem állíthatunk fel szigorúbb a^ki ke'léket. Az akaratnyilvánítás alakjának megszabása korlátozó s ekkép mindig kivételes szabály. Kivételes szabályi pedig kiterjesztőleg magyarázni nem szabad. Bátran mondhatjuk e szerint,