Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 35. szám - A jogszokásról az osztr. polgári törvénykönyv hatályterületén 3. [r.]

35. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 383. szokás kútfőül, amelyből a biró ezt az ilyeténképen alkalmazott jogot meríti. Az is igaz s ezt meg kell közbevetőleg jegyeznünk, hogy a jogszabály első alkalmazásakor még nem lehet szokásjogról szólani, amelyből a biró veszi az alkalmazott jogszabályt. S ilyenkor az a levegőben lógni látszik. Úgyde a szokásjog s különösen a törvényrontó nem képződik máról holnapra, hanem lassú fejlődés eredménye. Gutta cavat lapidem. Elsőbben csak mint kicsi elhajlás mutatkozik a törvénytől, valójában mint a törvénynek értelmezése mutat egy kis eltérést a törvénytől, amely értelmet a törvényben benne rejlőnek gondolnak. Hovatovább az értelmezés tágul: s mikor a jogtétel teljesen kialakul, akkor válik szembetűnővé a törvénynyel való ellentéte. Az első alkalmazásban tehát a biró a maga vélekedése szerint a törvényt alkalmazza, a felfogása szerint helyes értelemben, meriti tehát az alkalmazott jogot a törvényből. Később, amidőn kifejlődött a tétel s a törvénnyel való ellentéte szembeszökő, veszi a jogszabályt most már a szokásjogból. Törvénypótló szokás keletkezésének első idejében pedig a biró vagy a törvény, esetleg a jog analógiából meriti eldöntésére a jogszabályt, amikor is felfogása szerint megint vagy törvényjogot vagy szokásjogot alkalmaz ; avagy támaszkodik a közmeggyözödésre, az általános akaratra, amelyben elevenen élni látja, tudja a jogszabályt, amelyet az előtte fekvő ügy eldöntésében alkalmaz s ilykép meriti a jogot abból az egyetemes és alapmedenczéböl, amelyből minden jog vagy a törvényhozás, vagy a jogszokás csatornáján élő valósággá kiömlik. De hát fejezzük be talán hosszura is nyúlt fejtegetésünket. Felfogásunk szerint vitán kivül áll az a jelenség, hogy az élőjog egyben-másban más az optv. hatályterületén a törvényhatályban levő intézményeinek keretén belül is, mint a kódex joga. Ez a jog szokásjog. Ez pedig keletkezhetett a törvény 10. §-ának ellenére a magyar törvényhozásnak az ország egész területére kiható érvénynyel alkotott törvénye alapján, amely az idézett §-t hallgatagul hatályon kivül helyezte; de keletkezhetett e törvényhozási intézkedésen kivül, e nélkül is a jog fejlődési törvényénél s annálfogva, hogy a magánjogi életet illetően törvény és szokás egyenlő rangú megnyilatkozási alakjai a jogot alkotó általános nemzeti akaratnak s egyik a másikat ettől a funkcziójától meg nem foszthatja. 9 kolozsuári ügyvédek és a III. oszt. kereseti adó. A Kolozsvárt müködö III. oszt. keresetadó-kivető bizottság, a kolozsvári ügyvédeknek 1908—11. évekre szóló III. oszt. keresetadóját 1908. évi szeptember hó 1-én d. e. 8 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó ülésén fogja megállapítani. Tájékozásul itt közöljük a kincstári képviselőnek az adómegállapitás alapjául szóló s a kivető bizottság elé terjesztett javaslatát. A kolozsvári ügyvédek III. oszt. kereseti adójának előadói tervezete. Dr. Lévy József 26 K. Dr. Fischer Róbert 50 K. Dr. Bogdán Péter 59 K. Dr. Jelen Gyula 1908-ra 2 K, 909-re 30 K, 910-re 54 K. Dr. Lászlóffy István 1908-ra 32 K 50, 909-re 56 K, 1910-re 65 K. Dr. Nagy Mór 1908-ra 33 K 50,909-re 33 K 50, 1910-re 67 K. Dr. Gajzágó Miklós 67 K 50. Dr. Dobál Ferencz 76 K. Zabulik László 87 K 50. Szacsvay Dénes 85 K. Coroján Gyula 85 K. Dr. Náthán Mór 1908-ra 67 K, 1909—10-re 91 K 20. Dr. Kuhn Ottó 1907-re 12 K, 908-ra 47 K, 1909-re 59 K, 1910-re 94 K. Tompos Ignácz 95 K. Somodi István 95 K. Polez Rezső 96 K. Dr. Fekete Károly 1908-ra 60 K, 1909—10-re 98 K. Ifj. dr. Török István 99 K. Dr. Klumák János 99 K. Molnár Sándor 100 K. Dr. Moritz Aladár 100 K. Dobál Antal 10J K. Koleszár Sándor 102 K. Dr. Grün A. Lipót 102 K. Dr. Tauber Farkas 108 K 50. Dr. Trandafir Béla 111 K. Dr. Gergely Albert 112 K. Dr. Indre László 112 K. Lengyel Kristóf 907—908-ra 115 K, 909—910-re 115 K. Dr. Weisz József 113 K 10. Dr. Kenéz Sándor 1908-ra 72 K, 1909-10-re 118 K. Dr. Várady Aurél 120 K. Dr. Lukácsy József 125 K. Dr. Tutsek Sándor 129 K 50 f. Dr. Franku Ámosz 132 K. Dr. Visky László 1905—906-ra 272 K, 1907-re 136 K, 1908—10-re 136 K. Dr. Eöry István 1908-ra 100 K, 1909—10-re 138 K. Dr. Nóvák István 141 K. Dr. Gabányi Imre 1908-ra 86 K, 1909—10-re 142 K 50 f Dr. Tompa Camill 150 K. Dr. Nagy Zoltán 160 K. Dr. Biró Balázs 160 K. Dr. Both Hugó 163 K. Dr. Czikmántory Ottó 165 K. Dr. Bruckner Antal 168 K. Dr. Isacu Aurél 169 K 50 f. Dr. Albert Sándor 170 K. Dr. Végh József 173 K 50 f. Almásán Vazul 180 K. Dr. Morariu István 186 K. Dr. Pordea GyOla 187 K. Dr. Ferencz József 190 K. Dr. Ováry Elemér 190 K. Dr. Papp József 200 K. Dr. Szacsvay József 1907—908-ra 204 K, 1909—10-re 204 K. Dr. Morász Béla 205 K. Dr. Schwartz Miksa 1908-ra 110 K, 1909-re 207 K, 1910-re 220 K. Dr. Menyhárth Gáspár 210 K. Dr. Weisz Miksa 216 K. Náthán Salamon 218 K 20 f. Dr. Deák Albert 230 K. Dr. Pálfy József 235 K 20 f. Dr. Haller Gusztáv 240 K. Dr. Sipos Gábor 240 K. Id. Sipos Gábor és dr. Sipos Aladár 249 K. Dr. Porutiu Viktor 256 K. Dr. Fenyő Béla 280 K. Dr. Farkas Mózes 1907-re 120 K, 1908-ra 160 K, 1909-re 280 és 1910-re 320 K. Dr. Ötvös Lajos 320 K. Dr. Mihály József 369 K. * A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya f. évi augusztus hó 8-án tartott ülésében az adókivetés tárgyában a következő átiratot intézte a bizottság elnökéhez: 1433/1908. szám. ü. k. Ügyvédi kamaránk választmánya, mint a tagjai közös ügyeiben eljárni s azokat képviselni hivatott törvény által alkotott testület alant irt napon tartott választmányi ülésében újólag tárgyalás alá vette a t. cim ama hozzánk intézett b. megkere-