Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 35. szám - A birtokrendezési törvény végrehajtása. Két igazságügyminiszteri rendelet

384 Erdélyrészi Jogi Közlöny 35. szám. sését, hogy a kamarai tagok megadóztatása céljából közöttük arányos csoportosítást, osztályozást eszközöljön. Sajnálatunkra azonban ezen megtisztelő megkeresésének ezúttal eleget nem tehetünk. Nem pedig azért, mert az ezen osztályozás alapjául vehető hivatalos adatok a kamara által egyáltalán nem szerezhetők be, s igy az osztályozást a legjobb esetben is a szállongó hirek, a látszat vagy magántudomás alapján kellene összeállítani, ami pedig aligha történhetik meg minden egyes esetben tárgyilagossággal. Ezen kérdésnél pedig annyi magánérdek szerepel, hogy ezeket közelről érinteni a választmány hivatva magát nem érzi annál kevésbbé, mert az osztályozásnál a vál. tagoknak magok fölött is kellene határozniok, ami pedig a legtárgyilagosabb eljárás mellett is esetleg az elfogultság vádját hárítaná reájuk A kamara választmánya egyidejűleg betekintvén a kincstár nagyrabecsült képviselője által a tekintetes bizottság elé terjesztett adókivetési javaslatba is, megdöbbenéssel látta, hogy ezen javaslat a kolozsvári ügyvédek III. oszt kereseti adóját az egész vonalon jelentékenyen felemelni, célozza. Egyes, sőt a legtöbb tételnél 50—80 %-os emeléseket is tapasztal. Közismeretü a t. bizottság tagjai előtt az az országos panasz, mely az életviszonyoknak általános drágulása mellett a kereseti viszonyoknak minden pályán való hanyatlását tárgyazza; fokozatos mértékben áll ez az ügyvédi karra, melynek tagjai annyira szaporodnak az utóbbi években, (Kolozsvárt pl. 10 éven belül cca 200 %-al), mig a kereset alapjául szolgáló clientelra inkább apadt s ez a kevesebb clientela tehát több ügyvéd között oszolván meg egyre-egyre csak kevesebb kereset juthatott. Ezen a sajtóban is sokat tárgyalt s általában jogosan „ügyvédi nyomor"-nak nevezett helyzet, már az igazságügyi kormány figyelmét is magára vonja s Ígéretek, előtanulmányok tétettek ezen helyzet sanálására. De sajnos, az orvosságtól még messze vagyunk. Ily körülmények között, midőn a kamara választmánya is a legnagyobb határozottsággal állithatja azt, hogy általánosságban az ügyvédek helyzete keresete rosszabbodott, nem hogy javult volna, a legnagyobb sérelem érné az ügyvédi kart, ha közterhei az eddigi amúgy is súlyos mértéken felül emeltetnek. Az adóteher emelése csak ugy lehet jogos, ha az alapját képező kereset emelkedett. Ezt a kolozsvári ügyvédi karról, hol ma 80-nál több ügyvéd látja el ezt a kicsiny clientelát, melynek ügyeit ezelőtt 10 évvel 32 ügyvéd végezte, állítani sem lehet. Ha még arra is figyelemmel lesz a tks. adókivető-bizottság, hogy a végrehajtási novella jövőre is mily sok ügyvéd tevékenységét, ami eddig szintén valamit jövedelmezett, megszüntetni fogja, s ez által az ügyvédi keresetet ugyancsak csökkenti, reméljük jogosnak találja s méltányolja azon kérést, hogy a HL oszt. adókivetésnél az eddigi maximális mértéket megtartva, általában véve az adóteher emelése nélkül méltóztatnék a III. oszt. adókivetést arányosan eszközölni. Kolozsvárt, az ügyvédi kamara választmányának 1908. évi augusztus hó 8-án tartott üléséből. Dr. Czikmántori Ottó s. k., Dr. Papp József s. k., elnök. titkár. KÜLÖNFÉLÉK. = Utazás a végrehajtási novella üörüí. A parlament országgyűlési tárgyálásain keresztülhajtott, de még nem szentesitett végrehajtási novella körül uj bonyodalmak keletkeztek. A legtöbb testület, szakkörök és sajtó egyhangúlag kérték e törvény kihirdetésének elhalasztását, hogy eképen az átmeneti intézkedések abnormis törvényi megállapításával szemben, valamikép a hitel s a megnevezett jogok védelme lehetővé tétessék. Legutóbb a Kereskedelmi és iparkamarák küldöttségileg fordultak e kérelemmel a kormány képviseletében Szterényi államtitkárhoz, elmondván e törvény által teremtett visszás helyzet minden furcsaságait. Előterjesztésükből csak a következőket emeljük ki: „Az uj végrehajtási törvény következtében már mozgalom indult meg a külföldi nagykereskedők és gyárosok körében is, hogy beszüntessék a magyarországi kereskedők és iparosok hitelét, mert tudják, hogy nálunk a vagyon oroszlánrésze künnlevőségekből áll, mely künnlevőségek nagy része az uj törvény életbelépte következtében úgyszólván értéktelenné válik. De az ország összes városaiban, nemcsak a hitelezők körében, hanem az adósok sorában is mozgalom indult meg és ennek eredménye az, hogy kereskedelmi- és iparkamarák küldöttségileg jelentek meg a kormány illetékes tagjai előtt, hogy az uj törvény életbeléptetését legalább néhány hónapra tolják ki, miáltal sok adósnak lelki nyugalmát adhatja vissza és módot fog nyújtani arra, hogy hitelező és adós között a törvény későbbi életbeléptéig békés megoldás — peres eljárás megindítása nélkül is — létre fog jöhetni; s ezáltal a hitelező is jogos követelésekhez fog juthatni." Szterényi államtitkár a küldöttség kérelmét jóindulatulag fogadta s kérésük támogatását meg is igérte. A törvény ellen irányuló ezen s hasonló mozgalmaknak, — mint értesülünk — meg is lesz a kivánt eredménye. A törvény kihirdetése ezúttal elmarad s talán csak a polgári törvénykezési eljárás keretében fog, azzal rendszeres kapcsolatban, a végrehajtási eljárás módosítása is napvilágot látni. Mi is ezt tartjuk a leghelyesebbnek \y A birtokrendezési törvény végrehajtása. /((.Két igazságügyminiszteri rendelet. A hivatalos lap csütörtöki száma két igazságügyminiszteri rendeletet közölt. A 18.200—1908. számú igazságügyminiszteri rendelet az 1908. XXXIX. t.-c. végrehajtásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések, a másik, 15.500—1908. számú rendelet pedig a törvényhatósági tiszti ügyészeknek az 1908: XXXIX. t.-c. hatályossága területén folyó birtokrendezési ügyekben való közreműködése tárgyában intézkedik. Az első rendelet az arányosítási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a következőkben állapítja meg: Az 1908: XXXIX. t.-c, 1. §-ának szabályait alkalmazni kell a törvény hatályba léptekor folyamatban levő arányositási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyekben is; ha azonban a természetben való elkülönítésre igényt tartó részes fél illetménye a törvény hatályba lépte előtt jogerős birói határozattal megállapított, elkülönitendőnek kimondatott és természetben is jogerősm elhelyeztetett: az ekként eldöntött kérdés az 1908. XXXIX. t.-c. vonatkozó szabályai alá nem vonható. A már folyamatban levő ügyekben azonban, amelyekben az illetmények természetesen még jogerősen el nem helyeztettek, jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Ha az illetmények megállapítása, elkülönítése és természetben való elhelyezése tárgyában Ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatályba léptekor még hozva nincsen, a törvényszék az eljárás kiegészítését hivatalból elrendeli. Ugyanez áll, ha az Ítéletet a felsőbíróság feloldotta és uj ítélet még hozva nincsen. Ha az illetmények megállapítása, elkülönítése és természetben való elhelyezése tárgyában a törvényszék az Ítéletet az 1908: XXXIX. t.-c. hatálybcléptekor már meghozta, az azonban még nem emeli kedett jogerőre: a törvényszék a felebbviteli határidő^ lejáratát bevárja és ha felebbvitei adatnék be, az iratokat felterjeszti a felebbviteli bírósághoz, amely a felebbvitei elintézése alkalmával az 1908: XXXIX. törvénycikk folytán szükséges terjedelemben hivatalból feloldja és az eljárás kiegészítését elrendeli. Ha a 3. | §-ban jelzett Ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatálybaléptekor már jogerős, vagy felebbvitei hiányában e törvény hatálybalépte után ! jogerőre emelkedik, de az illetmények természetben jogerősen még el nem helyeztettek, a törvényszék — bármely fokú bíróság hozta is az ítéletet — az eljárásnak az 1908: XXXIX t.-c. folytán szükségessé vált kiegészítését végzéssel hivatalból elrendeli és a netán elrendelt végrehajtást beszünteti. A törvényszék a végzést az illető községben hirdetmény utján közzéteszi, rendezési ügyekben a határozatok külön kézbesítésére igényük van. E végzés ellen külön felebbvitelnek helye nincsen. Az eljárás kiegészítésének elrendelését kérheti bármelyik fél és a törvényhatóság tiszti ügyésze is. A kérelmet elutasító határozat ellen- a törvényszéktől kétfoku, a kir. ítélőtáblától egyfokú felebbvitelnek van helye. Ilyen felebbvitellel a törvényhatóság tiszti ügyésze is élhet. Az elrendelt kiegészítő eljárás foganatosítására a törvényszék egyik biró tagját küldi ki, aki evégből tárgyalást tüz és arra az érdekelteket megidézi. Ha a kiegészítő tárgyaláson az érdekeltek birói egyezséget kötöttek, a bíróság ezt az egyezséget nemcsak alaki tekintetben, hanem érdemileg is megvizsgálja. A kiegészítő eljárásban a bíróság vagy az eljáró bíró intézkedik aziránt is, hogy a működő mérnök a szükséghez képest a mérnöki munkálatokat átdolgozza. Az ítélet és a birói egyezséget jóváhagyó határozat ellen felebbvitelnek van helye az itélőtálához és onnan a Curiához. Az illetményeknek természetben való elhelyezése és igy a végrehajtási