Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 35. szám - A birtokrendezési törvény végrehajtása. Két igazságügyminiszteri rendelet

384 Erdélyrészi Jogi Közlöny 35. szám. sését, hogy a kamarai tagok megadóztatása céljából közöttük arányos csoportosítást, osztályozást eszközöljön. Sajnálatunkra azonban ezen megtisztelő megkeresésének ezúttal eleget nem tehetünk. Nem pedig azért, mert az ezen osztályozás alapjául vehető hivatalos adatok a kamara által egyáltalán nem szerezhetők be, s igy az osztályozást a legjobb esetben is a szállongó hirek, a látszat vagy magántudomás alapján kellene összeállítani, ami pedig aligha történhetik meg minden egyes esetben tárgyilagos­sággal. Ezen kérdésnél pedig annyi magánérdek szerepel, hogy ezeket közelről érinteni a választmány hivatva magát nem érzi annál kevésbbé, mert az osztályozásnál a vál. tagoknak magok fölött is kellene határozniok, ami pedig a legtárgyilagosabb eljárás mellett is esetleg az elfogultság vádját hárítaná reájuk A kamara választmánya egyidejűleg betekintvén a kincstár nagyrabecsült képviselője által a tekintetes bizottság elé terjesztett adókivetési javaslatba is, megdöbbenéssel látta, hogy ezen ja­vaslat a kolozsvári ügyvédek III. oszt kereseti adóját az egész vonalon jelentékenyen felemelni, célozza. Egyes, sőt a legtöbb tételnél 50—80 %-os emeléseket is tapasztal. Közismeretü a t. bizottság tagjai előtt az az országos panasz, mely az életviszonyoknak általános drágulása mellett a kereseti viszonyoknak minden pályán való hanyatlását tárgyazza; fokozatos mértékben áll ez az ügyvédi karra, melynek tagjai annyira szaporodnak az utóbbi években, (Kolozsvárt pl. 10 éven belül cca 200 %-al), mig a kereset alapjául szolgáló clientelra inkább apadt s ez a kevesebb clientela tehát több ügyvéd között oszolván meg egyre-egyre csak kevesebb kereset juthatott. Ezen a sajtóban is sokat tárgyalt s általában jogosan „ügyvédi nyomor"-nak nevezett helyzet, már az igazságügyi kor­mány figyelmét is magára vonja s Ígéretek, előtanulmányok tétettek ezen helyzet sanálására. De sajnos, az orvosságtól még messze vagyunk. Ily körülmények között, midőn a kamara választmánya is a legnagyobb határozottsággal állithatja azt, hogy általánosságban az ügyvédek helyzete keresete rosszabbodott, nem hogy javult volna, a legnagyobb sérelem érné az ügyvédi kart, ha közterhei az eddigi amúgy is súlyos mértéken felül emeltetnek. Az adóteher emelése csak ugy lehet jogos, ha az alapját képező kereset emelkedett. Ezt a kolozsvári ügyvédi karról, hol ma 80-nál több ügyvéd látja el ezt a kicsiny clientelát, melynek ügyeit ezelőtt 10 évvel 32 ügyvéd végezte, állítani sem lehet. Ha még arra is figyelemmel lesz a tks. adókivető-bizottság, hogy a végrehajtási novella jövőre is mily sok ügyvéd tevékenységét, ami eddig szintén valamit jövedelmezett, megszüntetni fogja, s ez által az ügyvédi keresetet ugyancsak csökkenti, reméljük jogos­nak találja s méltányolja azon kérést, hogy a HL oszt. adó­kivetésnél az eddigi maximális mértéket megtartva, általában véve az adóteher emelése nélkül méltóztatnék a III. oszt. adó­kivetést arányosan eszközölni. Kolozsvárt, az ügyvédi kamara választmányának 1908. évi augusztus hó 8-án tartott üléséből. Dr. Czikmántori Ottó s. k., Dr. Papp József s. k., elnök. titkár. KÜLÖNFÉLÉK. = Utazás a végrehajtási novella üörüí. A parlament országgyűlési tárgyálásain keresztülhajtott, de még nem szente­sitett végrehajtási novella körül uj bonyodalmak keletkeztek. A legtöbb testület, szakkörök és sajtó egyhangúlag kérték e tör­vény kihirdetésének elhalasztását, hogy eképen az átmeneti intézkedések abnormis törvényi megállapításával szemben, vala­mikép a hitel s a megnevezett jogok védelme lehetővé tétessék. Legutóbb a Kereskedelmi és iparkamarák küldöttségileg fordultak e kérelemmel a kormány képviseletében Szterényi államtitkárhoz, elmondván e törvény által teremtett visszás helyzet minden furcsaságait. Előterjesztésükből csak a következőket emeljük ki: „Az uj végrehajtási törvény következtében már mozgalom indult meg a külföldi nagykereskedők és gyárosok körében is, hogy beszüntessék a magyarországi kereskedők és iparosok hitelét, mert tudják, hogy nálunk a vagyon oroszlánrésze künnlevőségek­ből áll, mely künnlevőségek nagy része az uj törvény életbe­lépte következtében úgyszólván értéktelenné válik. De az ország összes városaiban, nemcsak a hitelezők körében, hanem az adósok sorában is mozgalom indult meg és ennek eredménye az, hogy kereskedelmi- és iparkamarák küldöttségileg jelentek meg a kormány illetékes tagjai előtt, hogy az uj törvény életbe­léptetését legalább néhány hónapra tolják ki, miáltal sok adós­nak lelki nyugalmát adhatja vissza és módot fog nyújtani arra, hogy hitelező és adós között a törvény későbbi életbeléptéig békés megoldás — peres eljárás megindítása nélkül is — létre fog jöhetni; s ezáltal a hitelező is jogos követelésekhez fog juthatni." Szterényi államtitkár a küldöttség kérelmét jóindulatulag fogadta s kérésük támogatását meg is igérte. A törvény ellen irányuló ezen s hasonló mozgalmaknak, — mint értesülünk — meg is lesz a kivánt eredménye. A törvény kihirdetése ezúttal elmarad s talán csak a polgári törvénykezési eljárás keretében fog, azzal rendszeres kapcsolatban, a végrehajtási eljárás módo­sítása is napvilágot látni. Mi is ezt tartjuk a leghelyesebbnek \y A birtokrendezési törvény végrehajtása. /((.Két igazságügyminiszteri rendelet. A hivatalos lap csütörtöki száma két igazságügyminiszteri rendeletet közölt. A 18.200—1908. számú igazságügyminiszteri rendelet az 1908. XXXIX. t.-c. végrehajtásával kapcsolatos át­meneti rendelkezések, a másik, 15.500—1908. számú rendelet pedig a törvényhatósági tiszti ügyészeknek az 1908: XXXIX. t.-c. hatályossága területén folyó birtokrendezési ügyekben való közre­működése tárgyában intézkedik. Az első rendelet az arányosítási és arányosítással kap­csolatos tagositási ügyekre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a következőkben állapítja meg: Az 1908: XXXIX. t.-c, 1. §-ának szabályait alkalmazni kell a törvény hatályba léptekor folyamatban levő arányositási és arányosítással kapcsolatos tagositási ügyek­ben is; ha azonban a természetben való elkülönítésre igényt tartó részes fél illetménye a törvény hatályba lépte előtt jogerős birói határozattal megállapított, elkülönitendőnek kimondatott és természetben is jogerősm elhelyeztetett: az ekként eldöntött kérdés az 1908. XXXIX. t.-c. vonatkozó szabályai alá nem vonható. A már folyamatban levő ügyekben azonban, amelyekben az illetmények természetesen még jogerősen el nem helyeztettek, jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Ha az illetmények megállapítása, elkülönítése és termé­szetben való elhelyezése tárgyában Ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatályba léptekor még hozva nincsen, a törvényszék az eljárás kiegészítését hivatalból elrendeli. Ugyanez áll, ha az Ítéletet a felsőbíróság feloldotta és uj ítélet még hozva nincsen. Ha az illetmények megállapítása, elkülönítése és természetben való elhelyezése tárgyában a törvényszék az Ítéletet az 1908: XXXIX. t.-c. hatálybcléptekor már meghozta, az azonban még nem emel­i kedett jogerőre: a törvényszék a felebbviteli határidő^ lejáratát bevárja és ha felebbvitei adatnék be, az iratokat felterjeszti a felebbviteli bírósághoz, amely a felebbvitei elintézése alkalmával az 1908: XXXIX. törvénycikk folytán szükséges terjedelemben hivatalból feloldja és az eljárás kiegészítését elrendeli. Ha a 3. | §-ban jelzett Ítélet az 1908: XXXIX. t.-c. hatálybaléptekor már jogerős, vagy felebbvitei hiányában e törvény hatálybalépte után ! jogerőre emelkedik, de az illetmények természetben jogerősen még el nem helyeztettek, a törvényszék — bármely fokú bíróság hozta is az ítéletet — az eljárásnak az 1908: XXXIX t.-c. folytán szükségessé vált kiegészítését végzéssel hivatalból elrendeli és a netán elrendelt végrehajtást beszünteti. A törvényszék a végzést az illető községben hirdetmény utján közzéteszi, rendezési ügyek­ben a határozatok külön kézbesítésére igényük van. E végzés ellen külön felebbvitelnek helye nincsen. Az eljárás kiegészíté­sének elrendelését kérheti bármelyik fél és a törvényhatóság tiszti ügyésze is. A kérelmet elutasító határozat ellen- a törvény­széktől kétfoku, a kir. ítélőtáblától egyfokú felebbvitelnek van helye. Ilyen felebbvitellel a törvényhatóság tiszti ügyésze is élhet. Az elrendelt kiegészítő eljárás foganatosítására a törvényszék egyik biró tagját küldi ki, aki evégből tárgyalást tüz és arra az érdekelteket megidézi. Ha a kiegészítő tárgyaláson az érdekeltek birói egyezséget kötöttek, a bíróság ezt az egyezséget nemcsak alaki tekintetben, hanem érdemileg is megvizsgálja. A kiegészítő eljárásban a bíróság vagy az eljáró bíró intézkedik aziránt is, hogy a működő mérnök a szükséghez képest a mérnöki munkálatokat átdolgozza. Az ítélet és a birói egyezséget jóváhagyó határozat ellen felebb­vitelnek van helye az itélőtálához és onnan a Curiához. Az illetményeknek természetben való elhelyezése és igy a végrehajtási

Next

/
Oldalképek
Tartalom