Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 35. szám - A homestead

I. évfolyam. 35. szám. Kolozsvár, 1008. augusztus 16. Zl 3061 KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrích János, kir. törv.-széki biró. Ítélőtáblai tanácsjegyző. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ii. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSYÁK, Deák Ferencz-ntcza 43. sz. Meg-jelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ: Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz iutézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A homestead. — A jogszokásról az osztr. polgári törvénykönyv hatályterületén. Irta: dr. Menyhárth Gáspár ügyvéd, egyetemi m. tanár. III. — A kolozsvári ügyvédek és a III. oszt. keresetadó. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozs­vári és marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. )< 9 homestead. A kié a föld, azé az ország. Régi axióma, melynek igaz­ságát nem akarjuk kétségbe vonni. Különösen igaz ez nálunk Magyarországon, mely kiválóképen agricuítur állam. Az egyes államoknak, épen a fent hangoztatott elvből kiindulva mindig egyik főtörekvésük az volt, hogy a föld ne szaladjon ki az államalkotó elem lábai alól, s törvényhozási, közgazdasági intézmények létesítésével iparkodtak e ezélt, legalább megközelíteni. A helyes közgazdasági politika azonban nem elégedhetik meg azzal, hogy a földet megtartsa, hanem kiváló súlyt kell helyezzen arra is, hogy az egyes birtokok a birtokosok között mikép oszlanak meg. A túlságos sok, nagy birtok képződése az állam szem­pontjából nem kivánalos. mert a nagy birtokos osztály mellett csak egy gyönge proletár elem, a mezőgazdasági bérmunkások mindig elégedetlen tömege existálhat; a mely tömeg sorsával, helyzetével elégedetlenkedve, a hazához, mely fogalommal a földet — hiszen az nem tulajdona, azonosítani szokott — nem ragaszkodva, folytonos vándorlásban él. Vándorol a vidékről a nagy városokba, vagy — és ez a leggyakoribb eset — kivándo­rol az országból is. Az első esetben a nagyvárosi kétséges existentiák számát szaporítja, de mindkét esetben csökkenti a kenyértermelők számát s gyengíti az országot magát Mert — és ismét közismert axióma — az ország annál erősebb, mennyi­vel nagyobb a száma munkás honpolgárainak. Ezekből kiindulva az állam helyes birtokpolitikát csak akkor követ, hogyha módot, lehetőséget és alkalmat nyújt hon­polgárainak egy minél izmosabb kisbirtokos osztály megterem­tésére s féltékeny gonddal őrködik ezen osztály további erősö­désére s fentartására. Tapasztalatból tudjuk azt, hogy a kisbirtokos osztály a leg­conservativabb államfentartó elem minden államban. Ragaszko­dik ahhoz és intézményeihez. Kívánja áldozatok árán is fejlő­dését, mert hiszen annak egy darabja, melyet keze feltörésével, arcza verejtékével nap-nap után maga és családja müvei, — az övé. Szivéhez nőtt a föld, szokták mondani nálunk, s e frázis valóságát igazolhatjuk, kik mindennap látjuk az életben azt a szoros kapcsot, mely a kisbirtokost földjéhez köti. A kisbirtokos nem kozmopolita. Nem hagyja el földjét. Nem vándorol ki. Mert neki másutt igazán nincs keresni valója. De birtoka jövedelmét $ m költi el idegen földön, mint sok nagybirtokos. A nemzet­közi socializmus tanai sem háborítják álmait, nem tévesztik meg fogalmait, mert e tanokból ő előnyt nem lát, de tőlük félni oka van. Ezek után felesleges — azt hisszük —• tovább fejtegetni azt, hogy mint minden államban, mennyire kell törekednünk nekünk is arra, hogy egy erős kisbirtokos osztályt teremtsünk s illetve a meglevőt erősítsük s megmentsük. Ezt a czélt akarja megvalósítani az a törvényjavaslat, melyet az igazságügyminiszter legközelebb a nagy nyilvánosság elé bocsátott s melyre a szakkörök véleményét kikérte. A törvényjavaslat a családi otthon mentesítéséről (homes­tead) szól s Dévai Ignácz kir. táblabírónak munkája. A törvényjavaslatot e lapok hasábjain már közöltük s igy ezúttal annak csak elvi irányáról akarunk egy pár szót ejteni. • Mindenekelőtt jeleznünk kell azt, hogy a homestead intéz­ménye egy európai államban sincs még megvalósítva. Mozgalom ez irányban majdnem minden európai államban indult, de pár­tolása nem vált általánossá. Lelkes védői mellett határozott ellen­zőkre is talált, de — ugy látszik — védői mégis erösebbnek bizonyultak, mert hiszen ma már több államban concret tör­vényjavaslatok tanúskodnak szükségességéről'. Maga az intézmény teljesen megvalósítva az északamerikai Unió államaiban található fel s ebből a példából indulnak ki — több-kevesebb eltéréssel — az intézmény európai tervezői is. Az északamerikai családi otthon — Waples szerint — „oly családi lakás, mely a családnak sajátja, általa elfoglalva, neki szánva, mértékében megszorítva, a végrehajtás alól kivonva és elidegeníthetőségében korlátolva van, miként mindezt a törvény meghatározza." Az otthon ezen védelmének előfeltételei, hogy: 1. Csak a családfő (férfi vagy nő) igényelheti otthona szá­ntára a kedvezményt. 2. Családfő csak az Egyesült-Államok polgára lehet. 3. Otthon kell, a mely védelemre igényt tart. Ez az ott­hon azonban lehet városi vagy falusi, a legfényesebb vagy leg­szerényebb lakás. 4. A homesteadernek valamely jogczimmel kell birnia az otthonra. A jogczim akár tulajdon, akár haszonélvezeti vagy használati jog, sőt bérleti viszony is lehet. 5. Szükséges, hogy a család az otthont, ott lakási szán­dékkal (,,occupandy'') elfoglalja s végül 6. az otthon ezen minőségét nyilvánosságra kell hozni, közzétenni. Az otthonnak ezen amerikai mintájára készült, a most közzétett magyar javaslat is, mindazonáltal az előfeltételek kér­désében egy kevés változtatással, melyekről azonban később szólunk. Az amerikai homestead jogi természetéről — már csak az összehasonlítás kedveért is — szükségesnek látjuk a következő­ket megjegyezni. a) A homesteader az otthont jogügyletileg csak házastársa hozzájárulásával idegenítheti el és terhelheti meg jelzálogilag. Két állam azonban Texas és Arkansas a jelzálogi megterhelést egyáltalán kizárja; b) a homesteader személyi tartozásai miatt az otthon végrehajtás alá nem esik; c) végül — bár az egyes államok szerint eltérőleg — de szabályozva van az otthon terjedelme is. A terjedelem tekinte­tében egyes államok az érték-, mások pedig a terület maximumát állapítják meg korlátképen. P. o. Texas államban ez a korláto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom