Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 31. szám - A végrehajtási novella. A képviselőház által elogadott szöveg. Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról szóló 1881. LX. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában
352. Erdélyrészi Jogi Közlöny 31. szám. vagy felülfoglaltató javára, a kinek követelésére a bejelentés vonatkozik, csak akkor kell megtartani, ha az árverésen megjelenik és az árverés megtartását kivánja. Az 1—3. pontokban emiitett végrehajtató vagv felülfoglaltató zálogjogát a fenti rendelkezések nem érintik. 21. §. Az 1881: LX. t.-cz. 147. §-a a következő rendelkezésekkel egészittetik ki: A bánatpénz összegét a bíróság a körülményekhez képest és a végrehajtató által e részben tett javaslat figyelembevételével állapítja meg. Ez az összeg a kikiáltási árnak öt százalékánál kisebb és hnsz százalékánál nagyobb nem lehet. A kincstár, mint árverező bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889 : XXX. t.-cz. 10. §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezetek, valamint az 1898: XXIII. t.-cz. alapján alakult központi hitelszövetkezetek, a javukra zálogjoggal megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, a melyben az elárverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, az e § szerint a bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhez vételétől nyolez nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letétbe helyezni köteles. Az árverési hirdetményben ki kell tenni azt is, hogy az ingatlan a kikiáltási árnak a 26. §-ban megjelölt hányadán alul el nem fog adatni és hogy a vevő a bánatpénzt a 24. §. értelmében kiegészíteni köteles. 22. §. Az 1881: LX. t.-cz. 148. §-a a következő rendelkezésekkel egészittetik ki: A végrehajtató az 1881: LX. t.-cz. 159. §-ának esetén kivül is kérheti az árverési hirdetmény kibocsátása előtt, hogy az ingatlan becsértéke saját költségén hivatalból kinevezendő két szakértő által szabályszerű becslés utján állapittassék meg. Ebben az esetben az árverési hirdetményt csak a becslés befejezése után lehet kibocsátani és kikiáltási árul a becsérték szolgál. 23. §. Az 1881: LX. t.-cz. 152 §-a akként módosittatik, hogy a hivatalos lapban az árverési hirdetmény csak egyszer teendő közzé akkor is, ha a kikiáltási ár négyezer koronát meghalad. 24. §. Az 1881: LX. t.-cz. 156—158. §-ok helyébe: Ha valamely ingatlanra több tnlajdonostárs csak egynek vagy többnek, de nem valamannyinek adóssága miatt intéztetik végrehajtás: rendszerint csak a végrehajtást szenvedő vagy szenvedők hányadára rendeltetik el az árverés. Ha azonban az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számított tizenöt nap alatt valamennyi többi tulajdonostárs hitelesített beadványban kéri és egyúttal az általuk viselendő ujabb hirdetési költségre szükséges összeget előlegezi: a telekkönyvi hatóság az árverést az egész ingatlanra rendeli el és uj árverési határnap kitűzése mellett uj hirdetményt bocsát ki. Ez a kérelem vissza nem vonható. A kérelmező tulajdonostársak bármelyike az ingatlanra árverezhet. E czélra a bánatpénzek csak oly hányadát kell letennie, a mely az ingatlanból a többi tulajdonostársakat megillető hányadrészre esik. Ha a közös ingatlant egy vagy több tulajdonostárs vette meg: a vevő a vételárnak azt a hányadát, a mely az ö tulajdon-hányadának megfelel, megfizetni nem köteles. A megfizetett vételár felosztása és a terhek törlése ez esetben oly módon történik, mintha csak a többi tulajdonostársak hányada bocsáttatott volna árverés alá. 25. §. Az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a a következő rendelkezésekkel egészittetik ki: Az, a ki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett. ha többet ígérni senki sem akar. köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz. Ígérete figyelmen kivül marad és az árverésben, melyet haladéktalanul folytatni kelJ, részt nem vehet. Ha az árverés folytatásában senki sem tesz ujabb Ígéretet előbb azonban más is árverelt, az ingatlant az által, illetőleg több ily árverelő közül a legtöbbet igérő által megvettnek kell kijelenteni. Ha ez az igéret a kikiáltási árt meghaladja, az előbbi bekezdés szabályait kell alkalmazni. A 20. §. szerint a bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a bánatpénz kiegészítésének megfelelő összeget sem köteles letenni. 20. §. Az 1881: LX. t.-cz. 171. §-a a következő rendelkezéssel egészittetik ki: Házbéradó alá eső ingatlan az árverési hirdetményben megállapított kikiáltási ár felénél, egyéb ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyab áron az árverésen el nem adható. Ha a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő igéret nem tétetik, a kiküldött az árverést felfüggeszti. A további eljárásra a jelen törvény 21., 22. és L3. §§-ai alkalmazásával az 1881: LX. t.-cz. 176. és 177. §-ai irányadók. 27. §. Az 1881: LX. t.-cz. 187. $-a helyébe: Ha az árverés után tizenöt nap alatt valaki beadványban a megállapított, a 25. §. esetében pedig a kiegészített bánatpénz letétele mellett a vevő igéretét legalább egytizedrésszel meghaladó ajánlatot tesz és egyszersmind az előbbi árverés költségeihez mért összegben az ujabb árverés költségét előlegezi (utóajánlat), a telekkönyvi hatóság az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánítja és ujabb árverést rendel, a melyre az árverési hirdetmény kibocsátása és kézbesítése tekintetében az 1881: LX. t.-cz 176. és 185. §-ának szabályai a jelen törvény 21., 22. és 23. §§-aival alkalmazandók. Az utóajánlat vissza nem vonható. A 21. §. második és harmadik bekezdését utóajánlat esetében megfelelően alkalmazni kell. Az ujabb árverés az általános szabályok szerint történik, azzal az eltéréssel, hogy: 1. az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent; 2. ha az árverésen az utóajánlatnál nagyobb igéret nem tétetett, az ingatlan az ajánlattevő által megvettnek jelentetik ki; 3. az ujabb árverés költségeit a vevő az igért vételáron felül köteles fizetni. Mindezeket az eltéréseket az árverési hirdetményben meg kell említeni. Több utóajánlat közül a legmagassabb vétetik figyelem] e. Az u'óajánlat akkor is kötelező, ha az annak folytán tartott árverés megsemmisíttetvén, ujabb árverés rendeltetett el. A jelen §. értelmében megtartott ujabb jogerős árverés után további utóajánlatnak helye nincsen. 28. §. Az 1881: LX. t.-cz. 208. §-a olykép egészittetik ki, hogy az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtásnál a jelen törvény 2. §-ának 18. pontjában a vetőmagra megállapított mentesség a végrehajtást szenvedőt akkor is megilleti, ha a termés a haszonélvezetnek végrehajtási átadása (1881: LX. t.-cz. 208. §. második bekezdése) után egy hónapon belül történt. 29. §. A hol a korábbi törvényekben vagy egyéb jogszabályokban áz 1881: LX. törvényezikknek a jelen törvény hatályon kivül helyezett, módosított vagy kiegészített §-ára vagy rendelkezésére történik hivatkozás, azok helyett a jelen törvénynek megfelelő §-át vagy rendelkezését kell érteni. 30. §. A ministerium felhatalmaztatik, hogy a közigazgatási végrehajtásokra vonatkozó eljárást, amennyiben ez az eljárás törvénynyel megállapítva nincs, rendeleti uton szabályozza. Az igazságügyminister és a pénzügyminister felhatalmaztatnak, hogy közpénztárnál fizetendő követelések önkéntes elzálogosítása körüli eljárást rendeleti uton szabályozzák. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. t.-czikkeket és a jelen törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal életbe léptesse. 31. §. A jelen törvény kihirdetésétől számított egy éven belül kért oly kielégítési végrehajtás foganatosításánál, a mely a jelen