Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 31. szám - A magyar nyelv az ügyvédi kamarákban

31. szám. Erdélyrészi Jogi Közlöny 353. törvény kihirdetése előtt lejárt követelés behajtására irányul, a 2., 3., 6—9. és 11—14. §-okat nem kell alkalmazni: 1. ha a végrehajtás alajpáúl szolgáló közokirat (1881 : LX. t.-cz. 1. §.) e jelen törvény kihirdetése előtt keletkezett; 2. ha a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított harmincz nap alatt a végrehajtás elrendelését jogosultan (1881: LX. t.-cz. 1 és 8. §.) kéri, vagy pedig ha ugyanezen idő alatt az adós lakóhelyének járásbíróságánál bejelenti, hogy a jelen törvény kihirdetése előtt lejárt és a bejelentésben megjelölt követelése van, és e bejelentés után a hitelező a jelen törvény kihirdetésétől számított egy éven belül előterjesztett végrehajtási kérvényben igazolja, hogy követelése e törvény kihirdetése előtt járt le, és hogy az e pontban emiitett bejelentést kellő időben megtette.* Ezekben az esetekben a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a végrehajtó kérelmére kimondja, hogy a végrehajtás az adósnak oly ingóságaira, készpénzére és járandóságaira is kiterjed, a melyek a jelen törvény értelmében nem foglalhatók ugyan le, de az 1881: LX. t.-cz. rendelkezései értelmében végrehajtás alá vonhatók. Egyebekben az átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendelettel állapítja meg. E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. y( Q magyar nyelv az ügyvédi kamarában. A magyar nyelv szempontjából érdekes elvi jeientőségü ítéletet hozott a kolozsvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága. Az ítéletet a következőkben közöljük: 707—908. ük. sz. ítélet: Dr. N. N. ügyvéd az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b. pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki s ezért ugyanazon t.-c. 70. §. 1. pontja alapján írásbeli feddéssel büntettetik. Indokok: Dr. N. N. ügyvéd ellen az ügyészi vádirat alapján a fegyelmi eljárás azon okból tétetett folyamatba, mert nevezett ügyvéd az ügyvédi kamarához itézett beadványnál „Dr. N. N. advocat in Blaj" szövegű román cím leiratu borítékot használt. A fegyelmi eljárás folyamata alatt a 707—908. ük. sz. beadványát ugyanilyen cimfeliratu borítékban küldötte az ügyvédi kamarához. Igazolónyilatkozatában s a főtárgyaláson előterjesztettek szerint vádlott 3 irányban védekezik. I. Hogy a boríték a beadványnak nem lényeges része s így címfelirata is irreleváns. II. Hogy Balázsfalvának hivatalos neve a belügyminisztérium által nincs megállapítva s igy azt más hatóság (az ügyvédi kamara) meg nem állapithatja, ennélfogva a helység neve a közhasználatban levő nevek bármelyikén is megjelölhető. III. Hogy ő román anyanyelvét bárhol — a törvény nem tiltja — használhatja s azzal, mint jogával élhet, a jog gyakorlása pedig tüntetést nem képezhet. Ezen védekezéssel szemben a fegyelmi bíróság megállapítja miszerint igaz ugyan, hogy az 1868. évi XLIV. t.-c. a nemzetiségek anyanyelvének használata tekintetében előnyöket nyújt, de köztekintetéből hatóságok előtt, melyeknek hivatalos s kizárólagos ügykezelési nyelve a hivatalos államnyelv: a magyarnyelv, ezen nyelv használati jogát korlátozza is. Az ihjyvédi kamarák a törvény által alkotott oly közjogi funktiókkal felruházott hatóságok, melyeknek hivatali s ügykezelési nyelve a magyar nyelv s ezen hatóságok előtt tehát a magyar nyelv használandó. Ezen törvényes kötelezettséggel szemben tehát a fegyelmi bíróság nem fogadhatja el védekezésül vádlottnak azon védekezését, hogy a kamarához benyujlott beadványban, vagy annak bármely részén vádlottnak más nyelvet, mint a hivatalos állam nyelvét: a magyar nyelvet használni joga lenne. Minden ezen törvényes kötelezettséggel szemben álló s azzal mereven ellenkező törekvés tüntetést képez s a fegyelmi bíróság vádlott ténykedését is ennek minősiti, mert erre irányuló célzatot lát abban hogy vádlott ezen eljárását joggyakorlásnak állítja, a szándékosságot kifejezetten beismeri s mert a fegyelmi eljárás folyamata alatt tényét meg is ismételte. A beadványt tartalmazó borítékot a fegyelmi bíróság lényegtelennek s a beadványhoz nem tartozónak nem tartja, mert a badványnak a kamarához való beérkezésének idejét épen a .boríték tanúsítja, de különben is, a boríték is a kamarához küldetvén be és pedig egy hivatalos beadvánnyal, a tüntetés jellegével bíró cselekvény elkövetésére alkalmasnak találtatott. Végül nem fogadhatta el a fegyelmi bíróság vádlottnak azon védekezését sem, hogy Balázsfalva hivatalos neve még megállapítva nem lévén, annak a közhasználatban dívó bármely neve használható, mert midőn vádlott a kamara lajstromába bejegyeztetett, Dr. N. N. ügyvéd néven jegyeztetett be Balázsfalva székhelyivel. Tehát vádlott minden hivatalos ténykedésében e néven s e székhellyei. Tehát vádlott minden hivatalos ténykedésében e néven s e székhellyel használhatja cimét s a tüntetés jellegével bíró kötelességszegést a fegyelmi bíróság nem csupán abban látja, hogy vádlott székhelyét nem a hivatalos nevén jelölte meg, hanem hogy sem cimét, sem foglalkozását, sem székhelyét a kamarához intézet beadványhoz tartozó borítékon nem magyar nyelven hanem egy más nyelvre lefordítva jelölte meg. De különben is, hogy valamely községnek hivatalos neve legyen, ahhoz nem szükséges, hogy előbb törzskönyvezve legyen, s vádlott mint Balázsfalván működő ügyvéd tudta azt, hogy székhelye a bíróságok s más hatóságok hivatalos irataiban hivatalosan e néven jelöltetik meg s maga is, hivatalos beadványa külzetén magát „balázsfalvi ügyvéd"-nek jelöli meg. Miután pedig az ügyvéd még ha jogot gyakorol is, szemelőtt köteles tartani, azon minden ügyvédet kötelező szabályt, mely szerint az ügyvéd minden cselekedetében tartozik az ügyvédi állás j méltóságát és az ügyvédi tisztességet megóvni s miután az ügyvéd : által, az állam hivatalos nyelve ellen tanúsított tüntetés az ügyvédi \ állás méltóságával és tisztességével nem egyeztethető össze, vádlottat [ az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétségben vétkesnek kellett kimondani. Enyhítő körülménynek vétetett, hogy vádlott fegyelmileg büntetve nem volt s ezért a büntetés az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 70. §-ának 1. pontja alapján szabatott ki. Kolozsvárt, 1908. május 2. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósaga. 184—908. ü. t. sz. A kir. Curia ügyvédi tanácsa az első bíróság ítéletét az abban felhozott indokokból helybenhagyja. Budapesten, 1908. évi június hó 27-én. KÜLÖNFÉLÉK. = Felhívás. Felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy lejárt előfizetéseiket sürgősen megújítani szíveskedjenek, mert a kezdet nehézségeivel küzdő lapunkat csak előfizetőink pontossága esetén tarthatjuk fenn. = A végrehajtási novella teljes és hiteles szövegét — miután ez a könyvpiacon még be nem szerezhető — mai számunkban közöljük. Az uj törvény az átmeneti intézkedések eddig szokatlan formájával nagy consternációt idézett elö a hitelezők körében, kikre esetleg súlyos veszteségekkel járhat. Még nem alkotott nálunk a törvényhozás oly törvényt, mely visszaható erővel birna, ezen — mindenesetre az anyagi jogelvekbe ütköző téren — ez a novella az uttörö. Vajha ezen praecedens követés nélkül s nagyobb rázkodások elkerülésével mehetne át a gyakorlati életbe. = Hirdetmény. A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy a) dr. Nóvák Jenő ügyvédjelöltet dr. Kenéz Sándor joggyakornokaképen, Piger Sándor ügyvédjelöltet dr. Lukácsi József kolozsvári ügyvéd joggyakornokaképen, László Béla ügyvédjelöltet dr. Fenyő Béla kolozsvári ügyvéd joggyakornokaképen. Farkas Zoltán ügyvédjelöltet dr. Tábor Sándor bánl'fyhunyadi ügyvéd joggvakornokaképen, Nemes Simon ügyvédjelöltet dr. Pop Endre bánffyhunyadi ügyvéd joggyakornokaképen, Wartenberg Márton ügyvédjelöltet dr. Halíer Gusztáv kolozsvári ügyvéd joggyakornokaképen, Albert Andor ügvvédjelöltet dr. Lőrinczi Ákos tordai ügyvéd joggyakornokaképen. Adorján Géza ügyvédjelöltet dr. Balogh Elek tordai ügyvéd joggyakornokaképen a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvette; b) Kerényi József ügyvédjelölt dr. Karpf Vilmos, Fried Lajos ügyvédjelölt Felszeghy Lajos, Priviczki Ernő ügyvédjelölt dr. Horváth Emil. Fodor István ügyvédjelölt dr. Tábor Sándor. Bernát Oszkár ügwédjelölt dr. Biró Balázs, dr. Gerásim Aurél ügyvédjelölt Ráth Keresztélv ügyvéd irodájában joggyakorlatát folytatja; c) dr. ('ristea Miklós ügyvédet Vízakna, dr. Ausch Jenő ügyvédet Kolozsvár székhellvel a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe felvette; d) Orbay Lajos volt kolozsvári ügyvédet a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékéből törölte: e) Gyárfás Pál, Szádeczky Lajos volt kolozsvári és dr. Hatfaludy István volt hidalmási ügyvédjelöltet a kamaránál vezetett ügvvédjelöltek névjegyzékéből törölte. = A. szegény védelem. A „Deutsche Juristen- Zeitung" legutóbbi számában Niem limburgi törvényszéki elnök „Osztálybíráskodás" czim alatt közzétett czikkében a következőket írja: