Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 4. szám - A jó telekkönyvek biztosítékai

I. évfol.yujn. 1. szám. Kolozsvár, li)0§. jciusár H3. ERDELYRESZIJOGI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁR!, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: SZERE ESZTŐ ÉS KIADÓ : I)r. Tóth György, Kusztrich Jáiiss, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. Dr. Papp .József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelen minden vasárnapon. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetéseit s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendőlc KOLOZSVÁR, ELŐFIZETÉSI Ülj: Eerész évre Ifi Kor. Félévre H Knr Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetéseit s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendőlc Deák Fcrcttcz-utcza 43. sz. Negyedévre Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetéseit s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendőlc TARTALOMJEGYZÉK: A jó telekkönyvek biztosítékai. V. Irta: Fekete Gábor táblai elnök. — Az egy évi birtok kérdése a rövid útu (sommá?) birtokperekben. Irta: dr. Pordea Gyula. — A kolozsvári itélő tábla újévi első teljes ülése. TÁRCZA: I. A bagatell igazságról. Irta: dr. Fischer llóbcrt. — II. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek : Közti: Dr. Tóth György. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári cs marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X A jó telekkönyvek biztosítékai. JrtfljEFékek Gábor kir. táblai elnök. i V. A magyar törvényhozás a telekkönyvi betétszerkeszlésröl szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a jogbiztonság érdekében az ingatlanok iránti szerződések érvényessége közokirathoz köttessék. ^4 közjegyzői törvényjavaslat már azt tervezte volt, hogy az ingatlanok tulajdonjogának átruházása iránti szerződéshez közjegyzői okirat kivántassék meg. Erre indokul az szolgált, hogy az ingatlanokat tárgyazó szerződések nagy része, gyakran falusi korcsmákban, kellő megfontolás nélkül, szóbelileg köttetik, a magán okiratokat pedig, különösen falu helyeken, többnyire ahoz kellően nem értő egyének szerkesztik; a bh tokváltozások nagyrésze a telekkönyvbe nem jegyeztetik he s a felek az ebből folyó joghátrányokat és a gyakran keletkező perek miatt, aránytalanul nagyobb kárt és hátrányt szenvednek, mint a mennyi költség és idővesztéssel a kir. közjegyzők felkeresése és igénybe vétele járna ; végül, hogy más államokban is a közjegyzői kényszer hasznosnak bizonyult. A bírálatok elismerték ugyan, hogy a közjegyzői okiratnak a jogügyletek akadálytalan lebonyolítása s a forgalom biztonsága szempontjából, határozott előnye van s elismerték, hogy ily módon a birtokváHozások telekkönyvi bejegyzése is biztosítható, azonban miután egyelőre aránylag kevés helyre terveztetett közjegyzői állás, miután az ország erdélyi részében még telekkönyvek nem voltak s különösen miután a felekre nézve sok teherrel és alkalmatlansággal járt volna s a hosszas megszokással ellenkezett, — nem fogadtatott rokonszenvesen; sokan ellene nyilatkoztak s az 1871. évi jogászgyülés is azon álláspontra helyezkedett, hogy azt a tervet, miszerint az ingatlanok iránti szerződések érvényéhez közjegyzői okirat kivántassék meg, vagy hogy dologi jog szerzése közjegyzői okirat felvételtől vagy hitelesítéstől tétessék függővé — nem pártolja. A javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában sem nyert a tervezett alakban többséget, de ajánlatba hozatott, hogy az ingatlanok tulajdonjogának átruházása vagy korlátozása iránti jogügyletek telekkönyvi bekebelezéséhez közjegyzői okirat kivántassék meg, ha az átruházás nem hagyatéki tárgyalás rendjén létrejött osztályos egyezményben vagy biróság előtti perközbeni egyességben foglaltatik. A törvényhozás azonban ezt sem fogadta el, sem a közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. t.-e., sem az ezt módosító 1886. évi VII. t.-c. alkotásakor. A mayyar általános polgári törvénykönyv tervezete szerint szerződést bármely alakban lehet kötni, kivéve ha a törvény bizonyos esetekben a szerződés érvényéhez meghatározott alakot ir elő, vagy ilyet maguk között a felek kötnek ki. — 945. §. Ezen általános szabály alól az ingatlanok iránti szerződésre vonatkozólag sem tesz kivételt. Elfogadja azonban a telekkönyvi elvet, mely szerint a telekkönyvek tárgyát képező ingatlanokat a telekkönyvbe fel kell venni — 486. §. —; a bejegyzési elvet, mely szerint az ingatlanokra vonatkozó jogszerzésnek a telekkönyvbe való bejegyzése szükséges ; és a nyilvánossági elvet, mely szerint a tkvi jogszerzést a telekkönyv közhitele védi, s hogy a bejegyzések igázok; — ezekből iolyóan — a bejegyzés élményét fennállónak tekinti, míg kitörlése be nem kebelcztctik és felállítja a vélelmet arra nézve, hogy a hejegvzett jog megilleti azt, a kit a telekkönyv jogosultnak feltüntet — 547, 551. §. Kimondja, hogy az ingatlan dolog tulajdonának átruházásához, az ingatlannak joggal megterheléséhez s a jogok törléséhez a telekkönyvi bejegyzés szükséges s ingatlan átruházása esetében megkívántatik, hogy az eddigi tulajdonos, az uj jogszerző részére, a tulajdonjognak telekkönvvi bekebelezését megengedje — 525., 528., 650. §§. Az ingatlanra vonatkozólag létrejött átruházási szerződés a jogszerzőnek anyagilag jogos igényi ad ugyan a dologra, de csak abban a tekintetben, hogy jogát peren kivül vagy szükség esetén per utján érvényesítse. Percnkivüli uton csak úgy juthat az ingatlan teljes tulajdonához, ha neki a hátralépő tulajdonos a szerződésről teljes hitelű okiratot ad s ennek alapján a telekkönvvbe tulajdonjogát bekebelezteti — 538., 540., 542. §§. A tervezet tehát az ingatlan iránti szerződések alaki érvényessége tekintetében az Ü. p. t. k. 883. §. álláspontját fogadja el, amidőn a szerződés érvényességét nemcsak közokirathoz, de még írásbeli szerződéshez sem köti, hanem mint az 0. p. t. k. 434. és 435. §§-ai és a telekkönyvi rendtartás 67—69. és 81—85. §§-ai csak a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezéséhez irja elő, hogy a vonatkozó szerződés érvényességére teljes hitelű okirat szükséges. A telekkönyvi bekebelezést is csak a tulajdonjog teljes megszerzésének feltételeként állítja fel, de annak keresztülvitelére nézve kötelező rendelkezést nem tartalmaz. A tervezet tehát a rendezetlen telekkönyvi állapotokon nem fog segíteni. Elismeri, hogy telekkönyveink rendezetlenek és hogy a hiányokat a helyesbítés iránti rendelkezések, valamint a betétszerkesztési törvények is csak ideiglenesen fogják megszüntetni, de az állandó összhangot a telekkönyv és a tényleges birtok között nem fogják biztosítani. Elismeri, hogy sok a szóbeli szerződésen alapuló per, melyek sokszor a per tárgyával arányban nem álló költséggel járnak s ha a m. kir. Curia 11. számú polgári döntvénve az ily perek telekkönyvi feljegyzésének elejét vette is, fennforog a zárlat lehetősége, mely egyfelől költséges, másfefől gazdasági tekin-