Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 28. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet és az ügyvédjelöltek

28. szám. Erdélyrésri Jogi Közlöny 325. életű volt; megengedni tehát a többekkel való közösülés kifog; sának érvényesítését akkor, midőn a többekkel történt közösülés körülményeiből a nő feslett élete, rossz erkölcse tűnik ki. Az optkv. álláspontja feltétlenül egyenesebb, helyesebb, T':ert ha már a gyermek s a társadalom érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a többekkel való közösülés kifogásának útját vágjuk, ugy ezek az érdekek egyenlően fontos érdekek s fenforognak akár jó, akár rossz erkölcsű az anya. A mai magyar1 magánjog, amikor a ieslett élet bizonyítását megengedi, epen a/, általa is felállított törvényes vélelem alapeszméjének: a gyermek a társadalom érdekei védelmének lbrdit hátat. Abból, hogy az ellenkező elvi álláspontja daczára a többekkel való közösülés kifogását a nő feslettsége esetén érvényesülni engedi, világos azon tendentia, hogy ezzel bűnhődjék a feslett életű nő. Azonban ez a czélzat merő ellenlétben áll ismét azon folytonosan hangoztatott alapelvvel, hogy a tartás nem az anya, hanem a g\ érmek személyes igénye, következőleg a nő feslett élete miatt ne:n az anya, hanem a gyermek bűnhődik. A feslett élet kifogása helyt foglalhatna a vétségi elméletnél, de érthetetlen a vétségi kapcsolat elmélete elfogadásával, melynél — ami leghelyesebb — vagy megengedjük a többekkel történt kifogás érvényesítését minden esetben, vagy kizárjuk azt a gyermek s a társadalom érdekében s ekkor a rossz nő szándékolt büntetése okából sem engedhetjük meg a feslett életmód esetében sem annak érvényesítését. A mai magyar magánjogban ugyanaz a birói gyakorlat, mely az apaság vélelmét felállította, helyesen vagy helytelenül kivételként, szabályul fogadta el a többekkel való közösülés kifolyásának érvényesithetését is a nő feslett életmódja esetén. Mindkét szabály egyenlően kötelez, azokat egyformán követnünk kell. Azonban nincs ok rá, hogy a feslett élet kifogásának n;eí:engedhetőségét, mint az alapelvekkel teljesen ellentétes szabályt, miért akarja a birói gyakorlat meghonosítani az optkv. hatálya területén, amikor ez a gyakorlat az optkv. 103. §-ában foglalt s legalább a bevallott czéllal és alapelvvel összhangzó, tehát logikus és világos intézkedéssel különben is teljesen ellentétes. Ami pedig a birói gyakorlatot illeti, a kir. curia az e kérdést érintő határozataiban mindig kiemelte, hogy optkv. 103. §-ában felállított vélelemmel szemben ezen jog területén a többekkel való közösülés és az állítólagos feslett élet kifogása sikerrel fel nem hozható. így nevezetesen az 1897. évi jun. 25. I. G. 1Ö2. 1898. június 24. I. G. 101. 1903. január 20.1. G. 484/1902. sz. alatt hozott határozataiban ezt a kivételt az optkv. területére világosan megtette. X Sz iipédi nyugdíjintézet ÉS SZ üpétf jelölte!?. Irta: Sander Frigyes ügyvédjelölt, Későn u-iyan, de nem igen későn vetem fel azt az eszmét, miszerint engedtessék meg az ügyvédjelölteknek az ügyvédi gyám és nyugdíjintézetbe való belépés. Nem tudom, hogy vájjon azok, kik ezen intézet eszméjét jelen stádiumába juttatták, egyáltalán foglalkoztak-e ezen eszmével *? Azt hiszem, hogy igen, mert lehetetlennek tartom azt, hogy az illetékes factorok teljesen megfeledkeztek volna a jövendő ügyvédnemzedékéről. Teljesen ismeretlenek előttem annak okai, hogy mindeddig ezen kérdés még vita tárgyát sem képezte. L'gy tudom, hogy nemcsak az állami hivatalokban alkalmazott gyakornokok, hanem a legtöbb nyugdíjintézettel ellátott tisztviselői kar mellett alkalmazott gyakornokok nyugdíjjogosultsággal birnak legalább is olyan értelemben, hogy az eltöltött gyakornoki évek nyugellátásra való igény megnyíltának megállapításánál számításba vétetnek. Hogy valamely nyugdíjintézet vagy ennek családtagjai az intézet részéről való ellátásra igényt tarthassanak, más előfeltételektől eltekintve, megkívántatik, hogy az illető intézeti tag tagja lelt légyen az intézetnek egy bizonyos ideig (5—10 évig). Különösen azon tisztviselőknek, kik családot akarnak alapítani vagy már alapítottak, kiváló érdekében áll, hogy ezen 5—10 évi tagságot minél előbb megszerezték légyen. Minden családfenntartónak legfőbb hivatása a család jövőjének biztosítósa és ezen hivatás különösen a rendszerint szegény köztisztviselőknek nem kis gondot okoz. Képzeljünk egy fiatal családapát, a kit a gondviselés 3—4 gyermekkel „megáldott" és a ki a nyugdíjintézetének csak 5—6 éve tagja. Mitévő legyen egy ilyen tisztviselő, ha pld. veszélyes szembaja támad? Ha a betegsége halálos volna, akkor a veszély nem volna oly nagy, mert hiszen özvegyének már öt évi tagsága után megnyílt az özvegyi ellátásra való igénye, de ha nem hal meg, hanem czak megvakul, akkor — mivei a szükséges 10 év még nem telt le — csak úgy mentheti meg családját a nyomortól, ha életének önként véget vet, még mielőtt állását betegsége miatt elkellene hagynia. Vájjon tisztviselői kötelességeinek képes-e eleget tenni egy olyan — habár különben teljesen munkaképes, sőt kiváló — tisztviselő, ki testi állapota folytán esetleges munkaképtelenségének vagy halálának bekövetkezésére sr.ámithat oly időben, midőn a szükséges 5—10 ev még nem telt le V Meglehel, hogy az illető tisztviselő betegsége daczára kitűnően betölthetné hiva(alát még évtizedekig vagy, hogy betegségéből ideivel teljesen kigyógyul, bizonyos azonban, hogy az ilyen beteg vagy „képzelt beteg" tisztviselőt mindaddig, míg családját legalább a legnagyobb nyomortól biztosítva nem tudja, ezen gond nagy mértekben akadályozza hivatásának kellő betöltésében, mely körülmény fiatal tisztviselőknél egész élei pályájukra kihatással lehet. Kétségtelen, hogy minden tisztviselőre aká? családos vagy beteg, akár nem, nagyon megnyugtatóan hal ama körülmény, hogy immár az 5—10 év letelt és igy legalább a nyugdij erejéig biztosítva van saját vagy családja jövője ; az ilyen tisztviselő már sokkal nyugodtabban néz a jövője elébe és igy sokkal nyugodtabban élhet hivatásának. E bajon gyökeresen, tehát pl. úgy, hogy az intézeti tagsággal kezdődjék az ellátásra való igény is, segiteni nem lehet, de mindenesetre kívánatos, hogy lehetővé tétessék az intézeti tagoknak az 5—10 évi tagságnak minél előbb való megszerzése, a nélkül természetesen, hogy ezáltal az intézetre nagyobb anyagi terhek háruljanak. A fönntiek szerint tehát nagyon is előnyös volna minden kezdöügyvédnek, ha már ügyvédsége kezdetén 3—4 évet betöltött volna a szükséges 5—10 évből, ez pedig, ha nem is biztosítva, de legalább lehetővé volna téve azáltal, hogy míg minden gyakorló ügyvéd már törvény erejénél fogva tagja az intézetnek, addig a jelöltek csak önkéntes belépés folytán válnának azokká. A törvényjavaslat indokolása szerint az intézet szervezésének egyik legfőbb alapelve a kötelező tagság, ez pedig indokát abban leli, hogy a tagok nagy száma és igy „a nagy vagyoni erő egy ily intézmény sikeres működésének nélkülözhetetlen alapfeltétele." Azt kérdem, vájjon nem lenne-e jelzett „alapelv" még jobban érvényesítve, ha legalább zárnók ki azt, hogy a tagok száma még nagyobb legyen ? Mindenesetre feltűnő a törvényjavaslat azon intézkedése, hogy inig egyrészről az emiitett .,egyik legfőbb alapelve" érvényesítéseként kimondja a kötelező tagságot, addig másrészről ugyanazon alapelv teljes negligálásával kizárja azt, hogy ezen „alapelv" még jobban érvényre juthasson. Nincsenek megbízható statisztikai adataim az ügyvédjelöltek számára nézve, de kétségtelennek tartom, hogy e szám nagyon tekintélyes. Ha feltesszük, hogy az ügyvédjelölteknek csak felerésze van olyan anyagi helyzetben, hogy havi üt koronát fizethessen és eme felerészének is csak kétharmadrésze gondolkozik annyira komolyan, hogy jövőjének biztosítása végett meghozza ezt a kis anyagi áldozatot, akkor is még nagyon tekintélyes azoknak száma, kiknek belépésére számítani lehetne. Kétségtelen, hogy az intézet tagjainak száma szaporodna és ez már magában véve is előny az egész intézményre nézve. Tekintve, hogy a törvényjavaslat néhány szóval kiegészíthető ez irányban, nem lenne rossz már mostan megfontolás tárgyává tenni fönti kérdést, jóllehet ezen eszmének megvalósítása később is könnyen megtörténhetik. KÜLÖNFÉLÉK. = Vidéki előfizetőink részére, kiknek előfizetése e hő végén lejár, lapunk mai számához postautalványokat mellékeltünk. Kérjük az előfizetés mielőbbi megújítását. = A bírósági szervezel rendezése. Az igazságügyi minisztériumban most folynak a végleges bírósági szervezet munkálatai. Ebből az alkalomból (rtecsák Károly cnriai biró, mint az Országos Birói és Ügyészi Egyesület elnöke, átnyújtotta dr. Günther Antal igazságügyi miniszternek az egyesület erre vonatkozó memorandumát. A memorandum két irányban tesz a miniszternek javaslatot, úgymint az automatikus előlépés életbelépésére nézve s a kinevezési rendszer reformja iránt. Az automatikus elölépést ugy véli az emlékirat megoldhatónak, hogy az első folyamodásu bíróságokhoz kinevezett birák es ügyészek a magasabb fizetési fokozatokba és osztályokba a