Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 28. szám - Az ügyvédi nyugdíjintézet és az ügyvédjelöltek

326 Erdélyrészi Jogi Közlöny 28 szám. VII. osztályhoz bezárólag ne külön-külön kinevezéssel jussanak, hanem előlépésük a törvény alapján történjék olyképen, hogy minden biró és ügyész három-háromévenkint, pusztán az idő múlása alapján, lépjen elő. így minden birö huszonnégy év alatt eljutna a VII. osztály 1. fokozatába. A másik javaslat a birói kinevezések mai rendszerének gyökeres megváltoztatását ezélozza. még pedig olyképen, mint ahogy maga az igazságügyminiszter is követelte az 1878-ban megtartott magyar jogászgyülésen. A birói hatalom gyakorlásának ugyanis alkotmányjogi fogalmából és jelentőségéből folyik az az elv, hogy a birók kinevezésére a döntő befolyást maguk a bíróságok gyakorolják olyképen. hogy ezeknek jelölései legyenek a miniszterre egyedül irányadók előterjesztésének megtételénél. Senki sem ismerheti a birák képességeit és rátermettségüket jobban, mint a velük együttműködő, munkásságukat állandóan biráló és felülbíráló kartársaik s így megvan a biztosíték, hogy a legalkalmasabb férfiak jutnak az őket megillető helyre és illetéktelen befolyás nem sértené meg a birói függetlenség magasztos elvét. = A végrehajtási novella és a sajtó. A napi sajtó, s különösen vezető helyen a „Pesti Hirlap" élénken foglalkozik a végrehajtási törvény novellájával, annak napirendről való levétele kérdésével s a „kudarczért" (?) Günther igazságügy miniszter fejét köveleli. Minden bővebb commentár nélkül reprodukáljuk e helyen ama kritikát és kívánságokat, melyeket a napi sajtó a végrehajtási törvény revíziójához füz. A P. H. irja: „A szeretet szép és nemes dolog. De szeretni is tudni kell. Csak a majomszeretet fojt agyon az ölelésével. Megvédelmezni a kisgazdát ugy, hogy a fölszerelését mentesítjük, de a földjét szabadon kiteszszük az elkótyavetyélésnek: — ez csak nem okos szeretet?! A földbirtokot általában ugy körülbástyázni, hogy a földbirtokostól, a hitelre alapított mai gazdasági életben, egyszerűn elvonjuk az olcsóbb személyi hitel lehetőségét; az iparost annyira mentesíteni, hogy színleges eladásokra kényszeritjük és uzsorások karjaiba hajtjuk: — ezt nem csak nem lehet bölcs, atyai gondoskodásnak minösiteni?! Követeljük a fizetésből való lefoglalhatatlan résznek 2000 koronánál magasabbra emelését, legalább is a családos tisztviselők részére. Követeljük a nyugdíj lefoglalhatatlanságát legalább oly részben, mint a tisztviselők fizetését. Követeljük az özvegyi nyugdíj föltétlen mentesítését. Követeljük a kisgazda, a földbirtok, az iparos oly védelmét, mely nem vonja el tőle a hitel levegőjét. Szeretet hassa át a javaslatot, de az a bölcs szeretet, mely igenis, tegye lehetetlenné a könnyelmű adósságcsinálást és az abból származó tönkrejuttatásokat, de hagyja szabadon a hitel lehetőségét nem a hitelező visszaélései érdekében, hanem a gyümölcsöző és a mai gazdasági életben nélkülözhetetlen hitel fölhasználása javára." Megjegyezzük, hogy a kolozsvári ügyvédi kamara választmánya annak idején a kisgazda s kisiparos érdekében szintén kikérte az igazságügyminiszterium figyelmét a javaslatnak most i már közismert eme hiányosságaira. = A végrehajtási novelláról szóló javaslat tárgyalását a képviselőház igazságügyi bizottsága 1908. június 20-án folytatta és be is fejezte. A 6. szakasznál Bakonyi Samu indítványozta, hogy az eredeti javaslat álláspontjának megfelelően az özvegyek nyugdija és kegydija a végrehejtás alól teljesen mentesítessék. A bizottság a módosítást elvetette, ezért ragaszkodik már elfoglalt álláspontjához. A 11. szakasznál Kelemen Samu indítványára a bizottság a végrehajtás alól mentes napidíj öszszegét 4 koronáról 5 koronára emelte föl. A 25. szakaszt Ferenczy Géza indítványára azzal a módosítással fogadta el a bizottság, hogy az utóajánlatot tevő ugyanannyi bánatpénzt tartozik letenni, mint amennyit a 23. szakasz megállapít. A bizottság a javaslat többi szakaszát változatlanul fogadta el. — A nyugdíjra vonatkozó intézkedéseket hir szerint a Ház plénuma fogja korrigálni. = A választási bíráskodás. Günther Antal igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé a választási bíráskodásról. A. javaslat, amelynek „törvényjavaslat az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 1899. évi XV törvényczikk hatályának meghosszabbításáról" a czime, két szakaszból áll. Az első szakasznak ez a szövege: Az országgyűlési képviselőválasztások fölötti bíráskodásról szóló 199. évi XV. törvényczikk időhöz kötött rendelkezéseinek hatálya a jelen törvény hatályba léptétől számított tizenkét év tartamára meghosszabbittatik. Ahol az 1899. évi XV. törvényczikk az idézett törvény hatályba léptétől számított nyolcz évi időtartamhoz fűződő rendelkezést tartalmaz, ott ez időtartain helyett a jelen törvény hatályba léptétől számított tizenkét évi időtartamot kell érteni. A második szakasz a hatályba lépés napjául 1909. évi szeptember hó 10-ikét jelöli meg. = Megtagadott cégbejegyzés. A Budapesti jobbparti takarékpénztár részvénytársaság március 1-én tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a részvénytársaság cimét „Hazai takarékpénztár r.-t."-ra módositja. A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék az uj cég bejegyzését megtagadta, mert a hangzatos cégszöveg alkalmas arra, hogy a közönséget megtéveszsze oly irányban, mintha a takarékpénztár az egész országra kiterjedő üzletkörrel birna, holott 15,000 koronás alaptőkéje miatt nagyobb pénzintézetnek nem tekinthető. A kir. tábla helybenhagyta az elsőbiróság határozatát indokainál fogva s dacára annak, ha a részvénytőke, mint azt a fölebbezés említi, 300,000 koronára fölemeltetnék, mert bizonyítva nincs az, hogy a fölemelt részvénytőke teljes befizetése várható is volna. == Kérdés. A) gyilkossággal és rablással, B) tulajdon elleni kihágással van vádolva egy vádiratban, (kiterjesztés iránti kérés). A) a vádirat ellen nem él kifogással, B) a vádirat ellen kifogást ad be. A tszék a mellette levő ügyészségtől B) ellen is vádiratot követel és ad is be az ügyészség. A) neki B) kifogását el is fogadja, le is tárgyalja azon indokból, hogy A) és B) cselekvénye kapcsolatos kiterjesztés útján! B) ügye a jbirósághoz tartoznék, ha kiterjesztés esete nem volna. Helyes-e, hogy B) ellen vádiratot adjon az ügyészség és B-nek a vádirata elleni kifogása elfogadtassék! — Válasz. E kérdésre nézve Finkey azt. tanítja, hogy „minden terhelt ellen" kell vádiratot beadni. (314 lap.) A kérdés részletesen megbeszélve B. tára XLV. kötet 145. 226. 230. 231 lapjain és a B. T.: XLVIII. K 180 lapján. A leggondosabb utánjárás mellett sem tudtuk megállapítani, hogy e kérdés a kolozsvári kir. ítélőtáblán képezte-e döntés tárgyát. Dr. T. Táblai értesítő. i. A kolozsvári kir. ítélőtáblán 1908. évi június hó 23. és következő napjaira előadott ügyek az alább részletezett elintézésben részesültek: I. Polgári szakosztályban. 2088. Pap Sándorné szül. Petrus Mária — özv. Petrus Jánosné szül. Dobai Anikó tulajd. elism. — hh. it. 2109. Steinhercz Farkas — Bányai Károly szám. h. felh. — mégsem, it. 2117. A naszód-vidéki h. érd. vasút részvt. — Pap Simon kis. ing. telekk. bej. — r. mv. it. 2118. Ugyanannak Timok George és t. el. — r. mv. it. 2153. A beszterczei m. kir. erdőig. — Onyiga Juon és neje ing. zár alá h. — hh. v. 2166. Baja Alexia és t. — Száva András és neje ing. | árv. —• hh. v. 1698. Vajda Károly és nejének Keresztes Árpád és t. 5777 K és jár. — hh. it. 2057. Kozma Juon a Petri — Sima Juon és t. ing. — r. mv. v. 1791. Hirsch Izraelnek — Képes László végr. — f. o. v. 2078. Tiapu Tódornak — Kohn Jónás és fia cég végr. — mv. v. 2083. A Somesána rtság — Btits Irimie és t. ing. végr. — hh. v. 2111. Ciuta Demeternek —Pap Alexandra és t. —hh. v. 2137. Hikus Serbánnak — Veres János végr. — hh. v. 2139. A rakoviczai g. katlv egyh. — Mareán Dénes és t. 2000 K — hh. v. 1873. Bulea János és nejének — Popa Aragónia és neje ellen szerz. érv. — hh. it. 1920. Sztán Tódor és neje — Száfta Irimie és neje tulaj, elism. — mv. it. 1750. Ilcuns Serbán — Bespaletz Károlv 1768 K 03 f. — hh. it. 1800. Özv. Dragoiu Jakabné — Stán Mariimé okirat, kiáll. — hh. it. 1931. Musnai István neje szül. Vargyasi Róza elleni válópere — hh. it. 1992. Huist Jánosné és t. — Spaeck Jánosné végr. érv. — hh. it. 2012. Eiehhorn János — Hirsch Kato — mv. v. 2014. Juhos Mihály — Mester Mihály — hh. it.