Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - Végrehajtási költségek Boszniában és Herczegovinában

308. Er«l£lyrészi Jogi Közlöny 20 >. sza:n. Ez elszakadás döntő fontosságú volt Erdély alkotmány és jogfejlődésére. János Zsigmond alkotmányosan kormányzott, magyar tanácsosokkal vette magát körül s minden intézkedését magyar szellem hatotta át. Törvénykezési nyelvvé is a magyart tette. Ezzel szemben Magyarországon megmaradt az abszolutisztikus rendszer, a kormányzás nyelve a latin és a szellem idegen volt. Ez volt oka annak, hogy az elszakadás után Erdély egész jogfejlődése elüt az anyaországétól. Az erdélyi országgyűlések nem igen foglalkoztak az igazságügy szabályozásával. Ez rendeletek utján történt. Az erdélyi kir. Tábla szintén egy ily rendeletnek köszöni létét. 1737-ben Károly állítja fel s állapítja meg szervezetét. E szervezetet aztán számos rendelet módosítja, úgyannyira, hogy 1770-ben már alig lehet eligazodni a rendeletek tömegében. Mária Terézia végre belátva az állapotok tarthatatlanságát, 1777-ben uj szabályzatot ád ki. E szabályzat aztán rendszerbe foglalja az addig megjelent öszszes rendeleteket. E szabályzat összesen 274. §-ból állott. E §§. közül a 255—274. §§. az ügyvédi rendtartást tartalmazzák. Kun L.: „A magyar ügyvédség lörténete'" czimü müvében részletésesen ismerteti ugyancsak Mária Terézia 1769-ben kelt ügyvédi rendtartását Magyarországra nézve, de az erdélyiről nem tartja érdemesnek megemlékezni. Az ügyvédi jog gyakorolhatására szükséges kellékek voltak: becsület, szülőktől való származás, rendes lakhely, feddhetetlen előélet és a törvényekben való jártasság, mely czélra az ügyvédi vizsga szolgált bizonyságul. A vizsga egy bizottság előtt folyt le, míg az eskü a Tábla előtt történt. A bizottság tagjai voltak a tábla elölülője, a tábla itélőmesterei közül egy, a tábla birái közül kettő, végül pedig az ügyvédi karból szintén két tag. A vizsgálat tárgyai voltak: a törvények ismerete: história és törvénykezési gyakorlat. Ügyvédnek nem szabad igazságtalan pert elvállalni. A per igazságáról mindig meggyőződni köteles. Ha mégis igazságtalan pert vállalt, azért felelős volt ugy anyagilag, mint büntetőjogilag. Igazságtalan per esetén az ügyvédnek mindig békitöleg kellett fellépnie. Az ügyvédnek mielőtt a pert megkezdené, utasítást kell vennie felétől, melyet az aláírni köteles. Úgyszintén megbízó tartozik igazságának bizonyítására szolgáló összes Írásbeli bizonyítékait az ügyvéd rendelkezésére bocsátani. Mikor mindezek már az ügyvéd rendelkezésére állanak kihallgatja még a tanukat is, az adatokat megvizsgálja s a bizonyításra szükséges adatok beszerzésére a felet figyelmezteti. Az ügyvéd felének bizonyítékait az ellenfélnek átszolgáltatni, tudomására hozni, vagy bármiként kezére játszani szigorúan tiltva volt. Ha ne talán ezt mégis megtette, vagyonilag felelős volt. Egy ügyet két vagy több ügyvéd nem képviselhet. Erre a tábla ügyelt. Igazságos ügyet az ügyvédnek elkeltett vállalni. Ha nem tette, esküszegésért büntették meg. Ha azonban valamelyik ügyvéd egy pert, mint igazságtalant visszautasít, a visszautasított fél panaszt tehet a Táblánál, mely az ügyet megvizsgálja. Ha a per tényleg igazságtalannak találtatott volna, a panaszló fél ellen a Tábla becsületsértésért eljárást indítani tartozott. Ha azonban a Tábla a pert kétségesnek vagy igazságosnak tartaná, a per elvállalását elrendelheti. Ép igy, ha az ügyvéd tartaná kétesnek megbízója igazságát, a bíróhoz fordulhatott, mely döntött az el — vagy el nem vállalás kérdésében. Ha azonban a per elveszett, a per elvesztésén kívül a méltatlanság büntetésében is elmarasztaltatott a perlekedő ; mert dacára, hogy az ügyvéd figyelmeztette a per igaztalanságára, mégis patvarkodott, perlekedett. Tiltva volt az ügyvédnek — még ha az elvállalt per igazságos volt is — az eljáró birót elcsábítani, hamis bizonyítékokat előterjeszteni és a pert szándékosan űzni. Ha pedig a pert birói döntésre viszi, tartozik mindezeket felfedezni. A rendtartás azonban nem fosztja meg alperest az ügyvédi védelemtől. Ha ugyanis a per igazságtalan volna, úgy a tábla hivatalból rendel ki védőt. Érdekes a 269. §. intézkedése, mely szerint a tábla külön bizottsága minden egyes per előtt megkísérli a felek kibékítését. A békitésnél azonban az ügyvédnek nem szabad jelen lennie, nehogy a feleket a per érdekében az egyezségről lebeszélje. É rendtartás az ügyvéd díjazásáról is intézkedik. E célra az egész peres eljárást 2 részre osztja. Az első részbe tartoznak: a per leírása, a különböző utasítások felvétele és a kérdő pontok elkészítése. A második részbe tartoznak mindazon ügyvédi ténykedések, melyeket az ügyvéd a per megindulása után végez. Fáradságai megfizetését, melyek az első részbe esnek, előre követelheti, mig a másodikba eső teljesítmények díjazása csak a per befejezése után esedékes. A per előkészületéért vagyis ügyvédi működésének els részéért~a következő dijakat szedheti: A per történeti leírásáért 6 m. f. egy utasításáért tekinte nélkül minőségére 26 kr. Minden egyes kérdőpontért 25 kr. Mindet törvénybe idéző parancsolat előadásáért 50 kr. ha ez felsöb törvényszékek előtt történt és 25 kr. ha alsóbbaknál. Ennél többe számítani szigorú feddés és kétszeri visszafizetés büntetéséne terhe alatt tiltva volt. Ami per folyamán felmerült ügyvédi ténykedések dijazásá illeti, azok dijai az utolsó Ítélet meghozatala előtt az ügyvéd által felszámittatván, a bíróság által állapittatnak meg. Ha a| eként megállapított dijakat a felek 15 nap alalt nem fizetnéí meg, a kerületi tisztség adós javaira a dijak erejéig végrehajtási vezetni tartozik. , grchnjtási Höltségeh Boszniában és Herczegovinionj A cs. és kir. közös pénzügyminisztérium, mint Bosznia Herczegovina ügyeit intéző legfőbb hatóság értesítése szerint megszállott tartományokban a biztosítási és kielégítési végrehí tási eljárás költségeire nézve a következő szabályok irányadói í. A polgári perrendtartás 490. §-ának 1. bekezdése : „A végrehajtás költségét a végrehajtató köteles előlegezni^ a végrehajtást szenvedő pedig megtéríteni." ~^J±* II. A bosnyák-hercegovinai országos kormányhatóság 19QL július hó 24-én 100.474/111. szám alatt helyt s az ottani Törv| és Rend. Lapban 109. szám alatt közzétett rendelete, a bíróság kézbesítői és végrehajtási szolgálat újjászervezéséről, a melvráj idevágó rendelkezései a következők: 2. §. 2. bekezdés. Minden a biztosítási és kielégítési vegei hajtási eljárás során előforduló hivatalos cselekményért, melyJ a bírósági kiküldőit a biróság székhelyén vagy azonkívül foga: natosit, a végrehajtató a költségeknek alperes részéről való megy térítése iránt fennálló igényének sérelme nélkül a sarajevói országos kormányhatóság által kibocsátott, az 1906. évi február hó 16-án legfelső elhatározással jóváhagyott és a Törv. és Rendj Lapban 1906. évi február hó 22-én 22. szám alatt közzétey rendelet 2. §-ában megállapított végrehajtási illetéket a birósáj leróni köteles. 3. §. 1. bekezdés. A végrehajtási illeték minden egyes hiví talos cselekményért lerovandó. 4. §. A végrehajtási illeték kiszámításánál a biztositandd vagy behajtandó követelésnek azon összege veendő alapul, melye a töke, a kamat és a bíróságilag megállapított perköltség együt| a végrehajtási törvény benyújtásának napján kitesz. (Pol§ perrendtartás 473. §.) 5. §. A végrehajtási illeték a végrehajtató által a birósí nál bélyegjegyekben rovandó le. A bélyeg az ügyiratra ragasztandó és a biróság által a bélyeg és illetéktörvény 69. §-ához képes hivatalosan felülbélyegzendő. Mig a végrehajtási illeték lerovására szolgáló bélyegjegyek az ügyiraton felragasztva és felülbélyegezve nincsenek, az ügyiraf a végrehajtó közegnek hivatalos eljárás czéljából ki nem adhat 9. §. Azon biztosítási és kielégítési végrehajtási cselekmé nyéknél, melyeket nem bírósági kiküldött, hanem bírósági tis viselő végez, a végrehajtató által teljesítendő költségeiöleg vonatkozólag a polgári törvénykezési rendtartás 490., 433. és 45' §-ai, ezen költségelőleg elszámolására nézve pedig külön fennál szabályok érintetlenül maradnak. III. Az ingóságok lefoglalása és hivatalból foganatositam i árverés nem tekinthető egy hivatalos cselekménynek, mert ne* egy bírósági végzéssel rendeltetnek el. Ennélfogva az árverésért járó illeték, ha már előbb le ne rovatott, a végrehajtatótól a biróság székhelyén lehetőleg röv uton, egyébként pedig az árverést elrendelő végzéssel beköveti lendö. Az árverést elrendelő végzéssel ezenfelül előleg is kővé telendő mindazon esetekben, melyekben előre látható, hogy elárverezendő ingóságoknak az árverés helyére való szállitá költséggel jár. (Bosnyák-herczegovinai országos kormányhatósá 1892. évi november hó 13-án 102.030/III szám alatt kelt ren delete.) IV. A biztosítási és végrehajtási eljárásban foganatositand minden cselekményért, melyet bírósági kiküldött végez, a végre hajtató, az 1906. évi február hó 16-án legfelső elhatározássá jóváhagyott és a bosnyák-herczegovinai országos kormányhatósá által 1906. évi február hó 22-én a Törv. és Rend. Lapban 2' *) Lásd még az 1883. évi május lió 25-én 19841. I. M. szám alatt ke rendeletet a boszniai és herczegovinai hatóságok által eirendelt végrehajtáso nak költségeiuleg nélkül való foganatosítása tárgyában. (R. T. 617. 1.)