Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 26. szám - A kutya által okozott testi sértés esetén a kutya gazdájának büntetőjogi felelőssége

26. szám Erdélyrészi Jogi Közlöny 309. sz. alatt közzétett rendelőt 2. §-a értelmében következő végrehajtási illetéket köteles leróni: a) ha a pénzbe-Ji követelés 10 K-át meg nem halad — K 50 f. b) „ 10 K-án felül 20 K-ig terjed 1 K — , » ' - i^5- 20 * , 30 „ I 2„ — „ '•'PMP* W " •„ 70 „ „ 3„ —„ HNH«*fc*;í**íi; 100 , , 4 — „ »• *• ..I* , 100 ., ., 200 „ é ő , — „ » a n 9 200 K-át meghalad 6 in — , c) ha a nem pénzbeli Követelésről van szó 2 „ — „ A hivatalos kezelés egyszerűsítése és gyorrabb elintézése ezéljából ajánlatos, hogy a végrehajtató a végrehajtási illetéket bosnyák bélyegjegyekben vagv készpénzben a végrehajtási kérvényhez csatolja. (4489—1908. I. M. sz.) ^8 feütya íilto! DIÍÖZÖÍÍ festi sértés eseten a ftutyo pzdüjáneli büníetőloyl felelőssége. (H. T. K. 310. §.) Az alább közölt esetben két kutya támadta meg a sértettéi. Az egyik szájkosár nélküli'vadászkutya megharapta a sértettet, a másik egy szájkosárral ellátolt újfundlandi kutya ráugrott a sértettre és a szájkosárral annak fejét ütögette. A sértett a harapás által nyolc napon gyógyuló testi sértést szenvedett, de a felsőbíróság ezen kutya tulajdonosát felmentette, mert ez nem ismerte kutyájának veszélyes természetét. Sértett azonban idegbajos ember lévén, az ijedtség folytán idegbaja súlyosbodott ugy, hogy a bíróság a szakértői vélemény alapján ezen irányban is nyolc napnál tovább gyógyuló betegség okozását konstatálta. Ez alapon az újfundlandi kutya tulajdonosát a B. T. K. 310. §-a alapián büntette, mert ez kutyájának veszélyes természetét ismerte és a szájkosár alkalmazása őt az egyébkénti büntetőjogi felelőség alul fel nem menti. A gyulafehérvári kir. törvényszék: Cirlea Aurél vádlottat bűnösnek mondja ki a B. T. K. 310 §-ának 1. bekezdésébe ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében, elkövetve az által, hogy Gyulafehérvárt 1906. március 2-án kutyája, mely a kellő óvintézések mellőzésével szabadon járt, Gót Gyulát megmarta és sértett vádlottnak ezen gondatlansága következtében 8 napon tul gyógyult sérülést szenvedett és ezért a B. T. K. 310. §-ának 1. bekezdése alapján, a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával öt napi fogházzal helyettesítendő 100 K. fő-, valamint egy napi fogházzal helyettesítendő 20 K. pénz-, mint mellékbüntetésre ítéli.... Cirlea Jánost a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének vádja alól a B. P. 310. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokok: A főtárgyaláson Kreczár Traján főtanu és Gót Gyula sértett eskü alatti vallomásával és a felolvasott orvosi látlelettel meg van állapítva az a tényállás, hogy Cirlea Aurél vádlottnak a kutyája, mely kellő óvintézkedések mellőzésével járt, Gyulafehérvárt 1906. március 2-án Gót Gyulát megmarta és sértett a vádlottnak ezen gondatlansága következtében 8 napon tul gyógyult súlyos sérüléseket okozott. Cirlea Aurél vádlott a főtárgyaláson kijelentette, bogy fenti esetről nincs tudomása, de azzal védekezik, hogy a kutyája vadászkutya s ilyen kutyák harapni nem szoktak s nem is fordult még elő eset, hogy kutyája valakit megmart volna. Tekintve azonban azt, hogy vádlottnak, mint gazdának kutyája természetét ismernie kellett s azt mégis szájkosár nélkül, tehát megfelelő óvintézkedés nélkül szabadon járatta az utcán, a törvényszék vádlott ezen mulasztásában a B. T. K. 310. §-áhan irt vétség tényálladékához tartozó gondatlanságot fenforogni látván, vádlott fenti védekezését figyelembe nem vehette. Vádlott ezen cselekménye megállapítja a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladékát, a miért ezen cselekményben bűnösnek kellett kimondani. .... Cirlea János vádlottatjszintén a B. T. K. 310. §-ába ütköző gondatlanságbóli súlyos testi sértés vétségével vádolta közvádló azért, mert ugyanazon alkalommal a kellő intézkedések mellőzésével szabadon járt kutyája Gót Gyulát a falhoz szorította s fejét szájkosarával ütögette s vádlottnak ezen gondatlansága folytán sértett nyolc napon tul gyógyult súlyos testi sértéseket szenvedett. Vádlott a főtárgyaláson védekezésére azt hozta fel, hogy kutyáját a hatósági szabályrendelet szerint szájkossárral ellátta és ezzel a köteles óvointézkedést megtette. i Tekintve, hogy vádlott akkor, midőn kutyáját szájkosárral I ellátta, ezáltal megtette a szükséges és rendőrileg is megkívánt óvintézkedéseket, vádlottat gondatlanság e tekintetben nem terhelheti, vádlott ezen mulasztásáért bűnvádi uton felelősségre vonható nem lévén, őt ezen vád terhe és következményei alól a B. R 326. §-ának 1. pontja alapján fel kellett menteni. (1906. december 29-én. 7366. szám.) A kolozsvári kir, ítélőtábla: Annak előrebocsátásával, hogy sértettnek Cirlea János másodrendű vádlott felmentése miatt bejelentett felebbezése visszautasittatik. a törvényszék ítélete mindkét vádlottra vonatkozóan megváltoztatik, s Cirlea Aurél elsőrendű vádlott a terhére 3! v d alól a B. P. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentetik: elteltben Cirlea fános másodrendű vádlott bűnösnek mondatik ki a B. T. K. 310 $-ának 1. bekezdésébe ütköző gondatlanságba, okozott súlyos testi sértés vétségében, elkövetve az által, hogy Gyulafehérvárt 1906. március 2-án kutyája, mely bár szájkosárral ellátva, de veszélyes természetét tekintve, kellő óvintézkedések mellőzésével szabadon járt, Gót Gyula sértettre ráugorva, ennek már megelőzőleg fennállott idegbaját oly mérvben fokozta, hogy annak gyógyulására nyolc naphál hosszabb idő volt szükséges s ezért a B. T. K. 310. i §-áná1< 1. bekezdése alapján, a B. T. K. 92. §-ának alkalma! zásá\;,í öt napi fogházra átváltoztatandó 100 K. pénzbüntetésre, | mint iö- s további egy napi fogházra átváltoztatandó 20 K. pénzi mint mellékbüntetésre Ítéltetik Indokok: Az elsöbirói ítélet ellen sértett részéről vádlott Cirlea János terhére, annak felmentése miatt bejelentett felebbezés a B. P. 383. §-ának III. 2. pontja alapján visszautasítandó volt azért, mert a vádat képviselő ügyészség e részben már felebbezéssel élt. Az ügy érdemében a tábla a következő álláspontra helyezkedett. Annak elbírálásánál, hogy az állatok által okozott jogsértésekért felelős-e a gazda? első sorban az teendő vizsgálat tárgyává, hogy az állat tulajdonosa saját akaratának elhatározásával, befolyásával volt-e avagy sem a bekövetkezett eredmény létrehozására, mert ha befolyással volt, ez esetben az eredményt nem a csupán eszköznek tekinthető állat, hanem az észszel és szabad akaratclhatározással bíró egyén hozta létre. Ha a gazda ténykedése az eredmény létrehozására be nem folyt, eldöntendő, hogy a gazda birt-e előzetes tudomással az állat vaszélyes voltáról, illetve arról, hogy az emberek testi épségét veszélyezteti és ha igen, ez esetben a veszély megelőzése és megakadályozása céljából megtette-e a feltétlenül biztos óvintézkedéseket-e vagy sem? illetve a bekövetkezett jogsértés miatt terheli öt mulasztás vagy gondatlanság? Fenti irányelveket tartva szem előtt Cirlea János másodrendű vádlottal szemben tényként állapította meg azt, hogy neufundlandi kutyájának az emberek testi épségére veszélyes természetéről előzetesen is tudomással bírt, mert ö maga is beismeri, hogy kutyájának jellegzetes tulajdonsága az volt, hogyha idegenek a hozzá vagy házába tartozó személyek valamelyikével játszadoztak, rögtön az idegennek rohant és ráugrott, azt is beismeri, hogy egy izben, az eljárás tárgyát képező esetet kevéssel (1906. január 2-án) megelőzőleg ugyanazon kutyája Simon Samu gyulafehérvári lakost, megtámadta és meg is marta, miért rendőrileg meg is volt büntetve; azonban védelmére azt hozta fel, hogy ezen utóbbi eset óta kutyáját nemcsak ebzárlatok idejében, hanem állandóan szájkosárral látta el s igy az óvintézkedések tekintetében nemcsak a rendőri szabályok és rendeleteknek tett eleget, hanem a legmesszebbmenő gondosággal járva el, öt jelen esetben az eljárás tárgyát képező eset bekövetkeztéért gondatlanság nem terhelheti. Vádlott azon védekezését, hogy kutyáját még akkor is szájkosárral látta el, a mikor annak alkalmazását a rendőri hatóság nem kívánta, a tábla bár tényként fogadta el, mindazonáltal ugy találta, hogy ezen intézkedése által nem fejtett ki oly fokú gondosságot, mely mellett baleset bekövetkezténék lehetőségétől tartania nem lehetett volna, mert egy oly hatalmasan fejlett testű neufundlandi kutya, minő saját beismerése szerint is az ö kutyája, ha szájkosárral el is van látva, ha szokása a járókelőket megtámadni s azokra reá is ugrani, csupán teste súlyánál fogva is idézhet elő ugy testi sérüléseket, az ijedtség folytán beálló egyébb egészségháboritásokat; s a tábla az eljárás adataival, nevezetesen az orvosi látlettel s a sértett által becsatolt orvosi receptekkel, s Balázs János tanú vallomásával bizonyítottnak látja sértett azon állításait, hogy már megelőzőleg létezett idegbaja a vádlott kutyájának támadása folytán fokozódott és annak gyógyulása 8 napnál hosszabb időt vett igénybe. Vádlott Cirlea Jánosnak, ismerve kutyája veszélyes természetét, az lett volna kötelessége, hogy kutyáját bekerített helyen :agy megkötve, vagy olyan állandó felügyelet mellett tartsa, ho