Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 19. szám - A modern bünper ügyfelei a föeljárásban
I. évfolyam. 19. szám. Kolozsvár, 190$. április *«. ERDELYHESZI30BI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: llr. Tóth György, Kusztrieh János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Utált 1 erenoz-ntoza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI I>IJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK : A modern bűnper ügyfelei a föeljárásban. Irta : Atzél Béla dr. kir. törvényszéki bíró. — Büntetbetö-e vagy sem? Irta: Dr. Hónai János ügyvéd Balázsfalván. — Telekkönyvi rendtartás tervezeté. Irta Bölöni László. KÜLÖNFÉLÉK. TÁRCZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek: Közli: Dr. Tóth György. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X 0 modern bünper ügyfelei a föeljárásban. Irta : Rtzél Béla dr. kir. törvényszéki hiró. A megjelent vádlottnak a tárgyalásról nem szabad távoznia és ez okból a főtárgyalás megszakításakor felügyelet alatt tartható. Ha a vádlott mégis eltávozik, avagy a megszakított főtárgyalás folytatására meg nem jelenik, ugy a főtárgyalás jelenléte nélkül is folytatható és befejezhető, ha a vádra nézve már előbb kihallgatva lett és a bíróság további jelenlétét szükségesnek nem tartja. Ezen határozmányból látható, hogy a németországi törvény is nagy súlyt helyez az anyagi igazság kiderítése végett, magának a vádlottnak előadására. Ha azonban a főtárgyalás a vádlott távollétében folytattatik, a vádlott mindig képviseltetheti magát írásbeli meghatalmazázsal ellátott képviselővel. A bíróság el is rendelheti a vádlottnak a tárgyalási teremből leendő eltávolítását annak rendellenes magaviselete miatt, hasonlóképen akkor is, ha attól lehet tartani, hogy a vádlott jelenlétében a vádlottárs vagy tanú az igazságot nem mondja el; az ismét a terembe eresztett vádlottal az elnök a távollétében történt kihallgatás lényeges tartalmát közli. A főtárgyalás elvileg nyilvános, a nyilvánosság kizárása, mint Ausztriában, csak akkor engedhető, ha az a közrend fenntartását, különösen az állambiztonságát vagy közerkölcsiségét veszélyezteti. A bíróság azonban egyes személyeknek megengedheti, hogy a zárt Lárgyaláson jelen lehessenek, anélkül, hogy eziránt az érdekelt feleket megkérdezné. A német bűntető perrendtartás 175. §-a által a zárt tárgyalásokra szabály volt a hallgatási parancs, melynek megszegését az LS88. évi II. t.-cz. büntetéssel sújtja, a német törvénynek oly különleges intézkedése, melynek hiánya más államokban, érdekeinek érezhető veszélyeztetésére eddig észlelhető nem volt. Alig vannak azonban perek, melyeknél a közvélemény könnyebben volna hajlandó a bíróság részrehajlását vélni, mint épen a politikai pereknél, miért is ilyen természetű főtárgyalásoknál a bíróság és jogszolgáltatás tekintélyének megóvása végett is, a tárgyalás nyilvánosságának kizárása mellőzendő volna.1 1 1897. évben Bécsben az esküdtbíróság egy bünpert tárgyalt a nvilvánosság kizárásával, — melyben a vádat katonai titkoknak egy külföldi állam részére történt kiadása képezte — de a hírlapok az ejaész tárgvalás lefolyását közölték, habár azon a résztvett bírósági és megidézett' személyeken és az esküdteken kivül csakis a bizalmiférüak voltak jelen, de ez eset hírlapi közlése által az állam érdeke mi csorbát sem szenvedett. A főtárgyalás bevezetése épen ugy történik, mint az au>ztriai büntetőper szabályai szerint, minden bíróságnál fclhivatik a bünper tárgya, amit az esküdtbirósági eljárásnál az esküdtszék megalakítása, az egyéb eljárási módoknál pedig a tanuk és szakértők felhívása, a vádlotthoz intézendő általános kérdések és végül a főtárgyalás megtartására vonatkozó bírósági végzésnek felolvasása követnek. Ami az esküdtszék megalakítását illeti, az nyilvános ülésben történik és az esküdtbirósági eljárásnak lényeges alkotórészét képezi. Anélkül, hogy nagy fontosságot tulajdonítanék annak, vájjon az esküdtek kisorsolása nyilvános vagy nem nyilvános ülésben történik, mégis az utóbbi módját a kisorsolásnak kívánatosabbnak tartom ; mivel a felek képviselői a visszautasitási jogot sokkal szabadabban gyakorolhatják, ha érdektelen jelenlevők által nem figyeltetnek. A törvényhozó akarata szerint a visszautasításnak más oka nem lehetne, minthogy a félnek egyes esetekben az esküdthez bizalma nincs; a gyakorlatban azonban igen sokszor fordulnak elő a szívességből való visszautasítások. A hallgatók, akik az uralkodó szokást nem isinerik, minden visszautasitási esetben az esküdt általános megbízhatóságának hiányát vagy személyes indokot fognak keresni és találni, ami politikailag izgalmas időben némely irányban hátrányos lehet. Ez okból nagyon kívánatos volna eme szívességi visszautasitási gyakorlatot megszüntetni, vagy legalább lehetőleg nagyon szük korlátok közé szorítani. A felek jogai a kisorsolásnál ugyanazok, mint az ausztriai bünperben. Említésre méltó csak az, hogy az esküdtek elfő;, dását vagy visszautasítását kifejezetten ki kell jelenteni és a hallgatás elfogadásnak tekintetik. A főtárgyalást bevezető cselekmények után következik a a vádlott kihallgatása, ezután a bizonyítás felvétele.- A törvény a vádlottnak további kihallgatását és a főtárgyalást bevezető cselekmények közé sorozza helytelenül, mivel a vádlott vallomása a tényállás megállapítására nagyon fontos lehet és a német törvény, amint rendelkezéseiből látszik, nem akart eme bízonyitékforrásról lemondani,3 tehát a vádlott további kihallgatása a bizonyitásfelvételnek első felvonását képezi. A főtárgyalás vezetése, a vádlott kihallgatása és a bizonyítás felvétele az elnök feladata, épen ugy a rend fentartása is. A főtárgyalás vezetése tekintetében az elnök a törvényszék ellenőrzése alatt áll, akinek határozatát minden érdekelt fél kérheti, aki az elnök valamely rendelkezését helytelennek találja. A bíróság határozatát, melyre akkor van szükség, ha a döntés módjára felülvizsgálati panaszt akarnak alapítani, nemcsak perbeli felek, hanem tanuk és szakértők, valamint a tanácsban résztvevő biró vagy sehőffen is kérheti.4 A német bünperben az elnöknek jogai általában korlátoltabbak, mint más államokéban. A vádlottnak kihallgatása kizárólag az elnök dolga : 2 V. ö. Sundelein értekezéseit a Gerichtssaal X. köt. 401. 1. és XI. 162. Ugyanott XII. köt. 330. i. Bártól „Recht und Beweiss ím Geschwernengericht" — Goltdammer folvóirat. Sehüt/.e, Fuld, Klcinfellfr értek. XXII. köt. 17. 1. és XXXIII. köt.' 182. 1. 3 V. ö. Kries, 359. és 541. 1. — üllmann, Deutscher Strafprocess, 401. 1. 4 De nem kérheti az esküdt, mert az esküdtek csak a bűnösség kérdésének eldöntésére vannak hivatva.