Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 19. szám - Büntethetö-e vagy sem? - Telkkönyvi rendtartás tervezete

154. Erdélyrészi Jogi Közlöny 19. szám. a többi kérdezésra jogosultak arra vannak szorítva, hogy a kérdések feltételét az elnöknél indítványozzák.1 Ez a szabály' a véd per szellemének jobban megfelel, mint az osztrák jog rendelkezései. Már a vádlott is, mint bizonyító eszköz vezettetik a perbe, tehát csak pártatlan személy intézzen hozzá kérdéseket; eZ egészen kimerítő, különösen az által hogy az eljárásban tényleg szereplök mind jogosítva vannak indítványok utján áz elnöki kihallgatás hézagait ugyancsak az elnök által pótoltatni. Igaz, hogy a védő közvetlenül a vádlotthoz intézendő kérdések állal azon helyzetbe jut, hogy a vádlott javára szolgáló körülményeket a bíróság tudomására hozhat, de ez kárpótolva van azzal, hogy az ellenfél és bírák részéről való közvetlen kérdések elesnek. Végtére is mérvadó nem lehet a per kialakulására az, vájjon valamely határozmány által ezen vagy más fél részére kedvezmény érhető el. X" Biintethetö-e vagy sem? Irta: Dr. Rónai János ügyvéd, Balázsfalván. Megtörtént Magyarország egy községében nem régen az az eset, hogy a község lakosainak egy része ünnepélyt óhajtván rendezni, az ünnepélyen való részvételre, az ünnepség műsorának közlésével falragaszokon hivta fel a nagyközönséget. A falragaszokat azonban, nagyobbára már a kiragasztásuk napján, még a nehezebben elérhető magasabb helyekről is letépték; az otthagyoltakat. valamint a pótlólag újból kiragasztott falragaszokat pedig este és éjjel le nem irható undorító anyaggal, feltűnő módon bemocskolták s olvashatatlanná tették. A tettesek kinyomozlattak s cselekményüket a nyomozás rendén be is ismerték. A rendezők, kik a í'alragaszok nyomatási költségeit viseltek és ezt számlával igazolták, bűnvádi feljelentést adtak be a tettesek ellen ..idegen ingó vagyon rongálásának vétsége" miatt. Az ügyészségi megbízott közérdekből átvette a vád képviseletét és a bíróság a tettesek közül néhányat elitélt. Ezek védőjükkel együtt felebbeztek. A védelem álláspontja az, hogy a panaszolt cselekmény nem képez bűncselekményt és így azt büntetni nem lehet, inert 1) a falragasz nem volt hivatalos, 2) mert a plakátok a felragasztásuk által elvesztették csekély értéküket, és 3) mert hiányzik a szándékosság. Nem mondották, de beszédükből leszűrhető az a 4-ik argumentum is, hogy a fennforgó esetben hiányzik jogalany, melyet sértettnek nevezni lehetne. Vizsgáljuk egyenként ezen kifogásokat: ad) 1. Azon körülmény, hogy valamely falragasz nem hivatalos, nem zárja ki azt, hogy magánszemélyek jogosult magánérdeke forog fenn, melyet sérteni tényleg lehetséges, de jogilag megvédeni szükséges. Amely falragaszt a hatóság el nem tiltott, azt a személy, aki annak kifüggesztését mások jogainak s<:ielme nélkül eszközölte, tenni jogosítva van annál is inkább, mivel józan és becsületes ember ilyen intézkedést jogi és jogos érdek nélkül nem tesz. Az érdek lehet anyagi, de lehet erkölcsi is. Anyagi érdeket szolgál az üzleti hirdetmény. Hogy az erkölcsi érdek nem állana a törvény oltalma alatt, azt csak ellenérdekű rosszakarat állithatja. A szóban forgó esetben a falragasz czélja a földesebbek egyike (egy hazafias ünnepély) volt. ad) 2. A plakátok a felragasztás által nem veszítik el érteküket, sőt akkor kezdődvén csak a rendeltetésük hatályossága, ez által a kinyomatási és kiragasztási költséghez hozzájárul a ruigyobb üzleti, illetve az ennél is nagyobb erkölcsi haszon, ez által a falragaszok értéke még emelkedik. Csak a czél teljes elérése után s az alkalom (a jelen esetben a tervezett ünnepély) elmultával és ez eszköznek fölöslegessé váltával áll be a plakátok értékvesztése. A szándékosságot igazolja az, hogy a falragaszokat, mindjárt felragasztásuk után tépték le s tették olvashatatlanná, hogy a nagyközönség arról tudomást ne szerezhessen. Nem utolsó körülmény e szempontból az sem, hogy míg ugyanazon városban falragaszok máskor hónapokig is érintelle1 V. ö. John müvének III. köt. 67. L, ahol a törvény eme sza bályát helytelennek tartja. — A birodalmi törvényszék a törvény eme rendelkezésével kapcsolatban azon véleményének adott kifejezést egy 1883. deez. 14-én hozott határozatában, hogy: a vádlottnak a főtárgyalás folyamán előadott vallomása és a hozzáintézett kérdésekre adott Felelétei A bhói meggyőződés (btő perrendts 260. §-hoz képest) lényeges és különösen fontos alapot az erkölcsi és történeti bizonyosság néh/reállitására pedig kiválóan hatásos ismeretforrást nyújtanak, de a b!ö perrendtarfás értelmében nem képeznek bizonyító eszközt. nek maradlak, a jelen esetben az ünnepélyt hirdetők egy egész napon sem maradlak bántatlanul: tiémocskolás pedig előző időben solíasem fordul elő. Jellemző volt még a vádlottaknak, 1 á tárgyalás alkalmával a bíróság előtt tanusito/.t gúnyos nevetése és kihivó magatartása. ad) 3. Jogalanyok: a falragaszokat készíttető és kifüggesztető fél (a rendezők) és mindazon egyének, kik a falragaszokat szívesen olvasták, illetve olvasni óhajtották, megsemmisítésüket sajnálták és a bemocskol ás általi büntetés miatl lelki fájdalmat éreztek. Még azt az ötletet is hallottam, hogy a felragasztás által a plakát — ingatlanná (!) válik, mivel állagának sérelme nélkül a faltól el nem választható. Már pedig — eltekintve attól, hogy a közönséges nagyobb bútordarabok is a költözködés, helyükbői való kimozditás következtében tetemesen rongálódnak, épen a supponált sértetlenül való el nem választhatás nem áll, mert ez egyedül az illető egyénnek az ügyességétől, az eszköz czélszerüségétől és kellő vegyészeti anyag alkalmazásától függ. Másfelöl valamely tárgynak ingó- vagy ingatlan volta a gyakorlati életben néha a jogalanyok akaratától, különösen pedig cicijüktől függ. A plakátnak nem is czélja az eltávolítás. Viszont a falnak használhatóbbá tételére sem szolgálván, a plakát ennek sem növedéke, sem tartozéká gyanánt el nem fogadható. Végre ha a fal twlajdonossa a plakát felragasztását tűri. vagy kifejezetten megengedi és ez által a föntemlitett jogalanyoknak e részben falának ideiglenes használati jogát átengedte, akkor sincs joga harmadik személyeknek ezen jogalanyokat ettől a nyert jogoktól alapos indok nélkül megfosztani. Még azt a kérdést felvetették: váljon az, aki a falragaszokat fizette, azok felragasztása által nem vesztette-e el a ttdajdonjogát? Ezen kérdés összefügg a fenti 2, és 4-ik kérdéssel és provokálja a következő ellenkérdést. Ha éhínség idején egy kosár kenyeret adományozok és kiteszek a házain vagy a rendőrség kapuja elé, hogy bármely járó-kelő éhező vegyen belőle és ekkor jön valaki, megragadja az egész kenyér menynyiségét, elszalad vele és bedobja egy mocsáros árokba, mi által a kenyeret megsemmisül vagy élvezhetetlenné teszi: vájjon jogosan cselekedett-e az ilyen ember ? nem létezik-e ilyen esetben sértett jogalany? és a tettest törvémV.-<MI büntcknA nem lehet-e ? Valóban az ilyen védő kifogások álnok felvetése nem egyéb, mint felhívás és buzdítás ujabb ocsmány büntettek elkövetésére. A mindinkább elharapódzó hasonló üzelmek megfékezése szempontjából is megérdemlik a felvetett büntetőjogi kérdések a mielőbbi gondos tanulmányozást és beható megvizsgálást. X Telkhönyvi rendtartás tervezete/ Ingatlan jogrendszerünk a magyar ősiség eltörlésével és a telekkönyvi intézmény befogadásával teljesen átváltozott. Az európai hübérállamokban épen ilyen nagy változás érte az illető országok jogrendszerét a feudalismus megszűnésével és a telekkönyvek felállításával. És mily különös! sem Magyarországon, sem külföldön, vagyis: sem ott, a hol még magánjogi kodeksz a nagy változás után nem készült, sem ott (pl. Németországban"), a hol a hűbériség megszűnte és a tkvi intézmény befogadás i után uj magánjogi törvények keletkeztek, senki se tudja vágy tudta megmondani, kifejteni, hogy ezt a változást miként kell vagy kellett volna a régi jogrendszer helyett uj rendszerbe foglalni ; mert nincs ember — sem elméleti, sem gyakorlati téren — a L'i szabatosan meghatározta volna előttünk, hogy itt az ősiség és amott a hűbériség eltörlésével tulajdonképen mi törlődött el, mi szűnt meg és nincs ember sem a prakszisban, sem a katedrában, a ki eddig megtudta volna magyarázni nekünk, hogy tulajdonképen mi joghatálya van a telekkönyvi bejegyzésnek V Magyarországban e téren az elmélet tisztán téves utakon jár, volt alkalmam másutt többször rámutatni. Túlfelől a bírói gyakorlat maga is várakozó állásban van. tekinti az élet tanítását egyfelől, lesi a tudomány álláspont ját másfelől, törvény nincs, eljárásában ingadozik, ellentétes döntvények igazolják a mai igazságszolgáltatás kétséges és bizonytalan voltát. Alig leh<t, csakis nagy nehezen hozzájutni a valódi élet ]^aktikus tanításaihoz : ütiban állanak a jogtudomány tévedései és útban áll áz ingadozó bírái gyakorlat. Ahoz bátor fellépésű ember és radikális elvek kellenek, hogy e nagy változás után ingatlan jogrendszerünk ismét oly tökéletes legyen, mint a milyen volt az ősiség * Telekkönyvi Rendtartás. Előadói tervezet. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából készítette Dr. Dévai Ignácz kir. ítélőtáblai biró. Kézirat gyanánt (friss lenyomat).