Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 17. szám - Ujrafelvétel sajtóperben

140. Erdélyrészi Jogi Közlöny 17. szám nyitókok egymás után következése rendjénél, ami sajnos, nem mindig ugy történik. Rendszerint a vádló állal felhozott bizonyítékok először veendők elő: de minden megengedett bizonyító eszközt a főtárgyaláson fel kell venni; valamely bizonyító eszköznek mellőzése csakis az ellenfél hozzájárulásával történhetik. Minden egyes tannnak, szakértőnek vagy vádlott-társnak az elnök részéről történt kihallgatása ntán a 'vádlott megkérdezendő, vájjon az imént hallott vallomásra észrevétele van-e. mire ö jogosítva van a kihallgatottakhoz kérdéseket intézni. Ezt lehetségessé kell tenni a vádlottnak az esetben is, ha a vádlottat a tanú vagy vádloltárs kihallgatása alatt a teremből eltávolították. A vádlottat ily esetben mindenről értesíteni kell, ami távolléte alatt elövétetett, különösen a kihallgatottak vallomásáról. Ezt a bizonyító eljárás befejezése előtt, semmiségi ok terhe alatt a vádlottal pótlólag el kell végezni. Hogy kinek van joga a megidézett személyekhez kérdéseket intézni, már megmondtam: a vádló és vádlott még azon továbbmenö joggal bir, hogy kívánhatják azl, hogy tanuk kihallgatásuk után a tárgyalóteremből eltávozzanak, később ismét behivassanak és akár egyedül, akár más tanuk jelenlétében, mégegyszer kihallgattassanak. Fontos kérdés, hogy a felek mily befolyást gyakorolhatnak arra, hogy a vádlott-társak és tanuk vallomásainak jegyzőkönyvei, továbbá a szakértők véleményei felolvastassanak vagy ne.1) A közönséges eljárás az. hogy a vádiratban indítvány tétetik a felolvasandó iratokra nézve, amihez rendszerint a vádlott is hozzájárul a vádirat kihirdetése után; ha azonban tiltakozik ellene és nem forog fenn azon esetek egyike sem, amelyakben a felolvasás megvan engedve, ugy a felolvasásnak el kell maradnia. A vádlottnak ilyen esetben módjában lesz a felolvasás helyett szóbeli kihallgatást követelnie. A szóbeliség elvének következetes keresztülvitele meg is kívánja, hogy a felolvasások lehetőleg mellőztessenek, habár egészen ritkán kerülhetők ki. Jóllehet, a védelem nem mindig fog kifogást emelni a felolvasás ellen, mivel könnyebb a holt betű, mint az élő tanú ellen, aki talán erősen ragaszkodik vallomásához, vitát folytatni. A közérdek szempontjából azonban kívánatos, hogy a birák a közvetlen benyomást, melyet valamely vallomás reájuk tesz, megtartsák e czélból, még a felek elállása esetén is, jól teszi az elnök, ha jogával él és a szóbeli kihallgatásnak ad előnyt. Végül nem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy a vádlott védő tanácsa nélkül könnyen beleegyezik a vallomások felolvasásába. Egyike a felek legfontosabb jogainak, a főtárgyalás során, sőt a befejező előadásban is, bizonyítási indítványokat tehetni, mik felett, valamint, egyébb indítványok felett is, semmiség terhe alatt határoznia kell a törvényszéknek: az lehetővé teszi a feleknek az ügy állása szerint még szükségesnek mutatkozó kiegészítését a bizonyító eszközöknek, megszerezni. X Ujrafelvétel sajtóperben. Irta: clr. Birő Balázs kolozsvári ügyvéd. Vizsgálódásunk tárgyát csak az képezi, hogy a felelősség áthárithatása végett sajtóperben ujrafelvételnek van-e helye, illetve a büntetöperrendtartás emel-e ez elé perjogi akadályt vagy sem V Két irányban szigetelem el tehát a kérdést. Egyrészt nem érintem a kérdést általánosságban, másrészt vizsgálatlanul hagyom az összefüggő anyagijogi problémákat Azt hiszem felment az általánosságban való megvitatástól az, hogy bár a gyakorlat embereitől nem ritkán hallhatunk oly nézetet is, a mely szerint ujrafelvételnek sajtóperben általában nincs helye, ez a nézet sem irodalmilag nem jelentkezett, sem reprodukálható komoly érvet felhozni nem tud. Ha hamis tanúvallomások alapján, ha hamisított okiratokkal, ha megvesztegetett bírákkal hoznak a szerzőséget megállapító ítéletet, hogy az ily pert miért ne lehetne megújítani? a gyakorlat emberei a válaszszal adósok maradnak. Az anyagi jogi kapcsolatos problémák, különösen az elévülés kérdése, minden esetre érdekes fejtegetési és kutatási anyagul szolgálnának. Vargha, Fayer, Illés, Kenedi és Zsitvay nyomán értékes eredményhez juthatnánk, czélunk azonban a felirat alatt formulázott kérdés eldöntése, mert a míg az anyagi 1 Helvszini szemle- és leletjegyzőkonyvek. a vádlottra vonatkozó korábbi ítéletek, és másnemű okmányok és iratok, melyek a bűnügyre nézve lénvegesek. felolvasandók, hacsak attól a felek el nem állanak. A most jelzett iratok felolvasására nézve tehát a felek fsak negatív irányban folyhatnak be. amennyiben a felolvasás mindkét fél kijelentésére el is maradhat. jogi s a beosztás tekintetében ide sorolt elévülési problémák több izben megvitatva lettek, erre vonatkozó rendszeres fejtegetést nem találunk. Sajtóperben a felelősséget a 48-iki sajtótörvény 13. 33. §§-ai szabályozzák. A fokozatosság elvénél fogva a felelősség fokozatosan átszállítható, áthárítható. Meddig történhetik ez az áthárítás? Zsitvay szerint: „a már megindult sajtóperben ez az áthárítás a vádiratra beadható kifogások időpontjáig bir hatással" (m. 29. 1.) Ezen elv felállításánál zárjelben kitüntetvén a bp. 572. §-át, nyilvánvaló, hogy állilását erre felsieti. Zsitvay szerint tehát a kifogás után az áthárítás nem bírna hatálylyal. Az áthárítás perjogi akadálya az 572. §. volna, a mely útját állná nemcsak az ujrafelvételnek e czélból, hanem már a főtárgyaláson érvényesítésnek. Zsitvay nem áll egyedül nézetével. A bp. hivatkozott szakaszának figyelembevételével Kenedi is azt tanitja, hogy: ..ezzel a védelemmel. . . .még a vádirat ellen leadható kifogásokban is élhet" (m. 72 1.). Ugyanezen elvet látszik hirdetni Finkey is, amidőn azt tanitja: ,.e jogát tehát még a kifogásokban is érvényesítheti" (A m. büntető eljárás tankönyve. 899., 454. 1.) Érdekes Perjéssy tanítása, amelyet a bp 572. §-ához füz. „Fennálló gyakorlatunk szerint a kereshetőség elleni kifogás a tárgyalásra kitűzött határidő első feléhen tehető meg (?). A törvény eme §-ában foglalt rendelkezése szerint a vádirat ellen beadható kifogásokban terjesztendő elő. Mindezen tanítások kifejezetten a bp. 572. §-ára hivatkoznak, ez volna a tilalomfa a bünper folyamán. Ez a szakasz pedig szövege szerint semmi egyebet nem mond mint, hogy a terhelt itt ..is megnevezheti azt, kinek felelösségrevonása az ö ellene indított eljárás megszüntetését vonja ..maga után". Nem mondja, hogy itten még megnevezheti s a szöveg nem nyújt alapot arra a feltevésre, hogy ezután már nem nevezhetné meg. Ilyen magyarázatot nem ad Illés kommentárja sem s nem tartalmaz sem pro sem contra kijelentést Fayer müve sem. Mi az értelme már most c szakasznak ? A megoldás dicsősége olcsó. E szakasz indokolása maga tartalmazza a megoldást s a hivatott munkák szerzői nem vették azt a fáradságot, hogy legalább erre visszamenjenek. Az indokolás rámutat arra, hogy a törvényhozó nem követi a belga rendszert, amely szerint az áthárítás zárhatáridő alatt eszközlendö. A javaslat nem akadályozza meg, hogy „a büntető jogi felelősségnek anyagi jog alkotta szabálya akár a főtárgyaláson is érvényesülhessen'". Az 572. §. a különböző helytelen magyarázatokkal szemben, épén arra akarja figyelmeztetni vádlottat, hogy az átháritás már itt is megtörténhetik. Ezzel az eredményűvel a feltett kérdésre adandó felelet nem lesz nehéz. A büntetőperrend nem tartalmaz intézkedést, amely az áthárítás végső időpontját megállapítaná; nem tartalmaz intézkedést, amely kimondaná, hogy sajsóperben ujrafelvételnek helye nem volna. Ha tehát az ujrafelvétel törvényszabta feltételei (bp. 446. §.) fenforognak, ujrafelvétel az átháritás eszközölhetése végett is helyet foghat. Történhetik pedig ez azért, mert az indokolás szerint: az anyagi jogi tételnek megfelelő igazság kiszolgáltatása oly kevésbé fontos alaki körülménytől fügövé nem tehető. KÜLÖNFÉLÉK. = Hátralékos előflzetőinkhöz 2 Felkérjük azon előfizetőinkéi, kik az április 1-én megkezdett uj negyedévre még előfizetési dijaikat be nem küldöttek, hogy ezt mielőbb megtenni és megrendeléseiket ezáltal megújítani szíveskedjenek, mert különben a lap további szétküldését részükre beszüntetni leszünk kénytelenek. Felhívás a kolozsvári ügyvédi kamara tagjaihoz. A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya felhívja a kolozsvári ügyvédi kamara tagjait, hogy az ügyvédi rendtartás értelmében az ügyvédjelöltek magaviseletéről és joggyakorlatáról minden évben a kamarához beterjeszteni kötelezett jelentésüket mielőbb küldjék be. = Főtárgyaiások a kolozsvári ügyvédi kainaránáJ. A kolozsvári ügyvédi kamara legközelebbi szóbeli tárgyalásait a már befejezett fegyelmi ügyekben április 23—25. napjain tartandó fegyelmi bírósági ülésekre tüzie ki. = Vasárnapi munkaszünet az ügyvédi irodákban. A budapesti ügyvédi kamara ápril hó 28-án rendkívüli