Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 15. szám - Felülvizsgálat korlátozása igényperben

58. Jogesetek Tára 15. szám. minden év január havában a tagok betűrendes névjegyzékét az üzletrészek kitüntetése mellett vagy a negyedéves jelentést a kereskedelmi bit-ósághoz bemutassák, eleget nem lesznek, felhivás ulán bírságolhatok. (1905. V. 18. fB9á|9G&., 1594f905. ós 1628(905. sz.) ft&* kereskedelmi köny v-kivonati birói illetékességnek előfeltétele-e az, hogy üzleti telep és a könyvvitel helye ugyanaz legyen? Az 1868: 54. t.-cz. 35. §. 2. bekezdése szerint könyvkivonati és számla követelések a könyvvitel helyének bírósága előtt perelhetők. A keresk. törvény nem intézkedik arról, hogy a kererkedő a könyveit hol tartozik vezetni s a kereskedelmi forgalom és a szabad mozgás érdeke adott esetben meg is kívánhatja, hogy a kereskedő belátása szerint járjon el abhan a tekintetben, hogy hol vezeti könyveit, nincs tehát megkötve abban az irányban, hogy a könyveit ugyanott vezesse, a hol üzlethelyisége vagy gyára van, de viszont a kereskedő iránti bizalom és megbízhatóság megkívánja, hogy a könyvvezetés helyére nézve a kereskedővel üzleti összeköttetésbe lépők mindig tájékozva legyenek és hogy a könyveknek más helyen való vezetése által el ne vonassanak annak a helynek a biróságától, a melyen a kereskedőnek ügyletek kötésével foglalkozó kereskedelmi telepe van, minélfogva szükséges egyfelől az, hogy azon a helyen, a hol a kereskedő a könyveit vezeti, a kereskedő cége a kereskedelmi cégjegyzékbe be legyen vezetve még abban az esetben is, ha a kereskedő azon a helyen a könyvek vezetésén kivül valamely más irányú kereskedői tevékenységet ki nem fejt; másfelől pedig, hogy a fióktelep ügyletei a fióktelepnél ldinvveltessenek. (1905. VI. 3. 2194| 1905. sz.) NB. Ezzel kapcsolatban v. ö. a szegcdi tábla 12. sz. határozatát és 7 >z. D; kolozsvári tábla 12. sz. éa s budapesti tábla 10. sz. döntvényét illetve ezek végoredményében a m. kir. Curia vonatkozó döntvényét. 26. Kolozsvár város belterületén az ingatlanok megosztása esetén a tkvi rdtts. 5«. § a) pontja alkalmazandó. Kolozsvár város belterületén levő telkeknek — megoszlás folytán — oly területű részére, a mely a Kolozsvár városi építési szabályrendelet 17. §-ában előirt minimalis terület nagyságán alul áll, a tkvi rdtts. 56. § a) pontjának rendelkezéséhez képest, Kolozsvár város hatóságának hozzájárulása nélkül a tulajdonjog bekebelezése nem rendelhető el, hanem csak a hatóság engedi Ivének utólagos igazolásától függő előjegyzés adható. 27. Kielégítési végrehajtás torlesztéses kölcsönnél kikötött s a S(1> kamatot meghaladó l°|o bírság erejéig nem rendelhető el. Oly esetben, a midőn a torlesztéses kölcsön bizonyos esedékes törlesztési részlete 8%-os késedelmi kamata és 1% birság erejéig kéretik a kielégítési végrehajtás, a törvény által megengedett legmagasabb kamat a 8%-ot meghaladó 1% birság erejéig a kielégítési végrehajtás nem rendelhető el. 38. Az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontján alapuló kérvény folytán hozandó végzés egyes bíróilag vagy az 1898. X. t.-cz. 1. g-a értelmében hármas tanácsban hozandó-e meg? Az 1894: XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontján alapuló kérvény folytán kibocsátandó, az életközösség visszaállítása iránti felhivás egyes bíró által hozandó. S9. Ha a perre utasított fél keresetét a kitűzött határidő aEatt nem adja be s a hagyatéki bíróság a hagyatéknak a perre utasított igényre való tekintet nélküli átadása s az osztály megtétele előtt (1891: XVI. t.-cz. 87. §.) az ügyiratokat az osztálynak a perre ntasitott igényre való tekintet nélkül leendő megejtése végett a kir. közjegyzőnek újból kiadja: a kir. közjegyzőt az 189•: XV3. t.-cz. 117. §-ban irt díj egészben vagy részben megilleti-e ? Az 1894: XVI. t.-cz. 120. §-ának első bekezdése értelmében a kir. közjegyzőt a biróilag elismert örökösök ellenében az 1894: XVI. t.-cz. 117. §-ban meghatározott díjátalány egy és ugyanazon hagyatéki ügyben csak egyszer és csak az ott meghatározott összegben illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy a részleges (76. §.) vagy teljes perreutasitás (84. §.) meghozatala előtt a hagyatéknak bírósági meghagyás folytán foganatosított több izben való tárgyalása (folytatólagos tárgyalás), vagy a perreutasitás után elrendelt póttárgyalása, avagy bármely irányú kiegészítő tárgyalása szükségszerű volt-e, vagy nem. A kir. közjegyzőt azonban a szükségtelen folytatólagos-, pót-, vagy kiegészítő-tárgyalás elrendelése által okozott munkatöbbletért az azt okozó bíróval szemhen a kártérítési jog megilleti és czl az 1871 : VIII. t.-cz. által szabályozott eljárás utján érvényesítheti. (Vonatkozással a 4871— 905!I. és 4954—190511. sz. ügyekre.) E megállapodás 2. bekezdése a 4f>. sz. megállapodás ha tálvon kivül helyeztetett. Lásd ott ! 39. Olyan állami adóra, illetékre nézve, a mely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes) a melyre költségvetési törvény nincs: a) lehet-e bekebelezést elrendelni? b) lehet-e előjegyzést engedni ? Olyan állami adóra, illetékre nézve, a mely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), a melyre költségvetési törvény nincs, sem bekebelezést rendelni, sem előjegyzést engedni nem lehet. 31. Olyan állainadóra, illetékre nézve, a mely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése abban az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs: a) lehet-e bekebelezést rendelni ? b) lehet-e előjegyzést engedni ? Olyan állami adóra; illetékre nézve, a mely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése az évben kéretik, a melyre költségvetési törvény nincs, bekebelezést elrendelni vagy előjegyzést engedni nem lehet. 32. Olyan állami adót, illetéket, a mely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de sorozása abban az évben kéretik, a melyre költségvetési törvény nincs : a) lehet-e sorozni ? b) lehet-e kiutalni? c) lehet-e különösen olyan esetben ha kifogás nincs ? Az olyan állami adó, illeték, a melY a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de sorozása abban az évben kéretik, a melyre költségvetési törvény nincs, sorozandó, azonban ki nem utalható, hanem a költségvetési törvény hozataláig bírói letétbe helyezendő, és pedig abban az esetben is, ha a sorozás, illetve kiutalás ellen kifogás nem tétetik is. 33. Olyan állami adói, a mely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), a melyre költségvetési törvény nincs: a) lehet-e sorozni ? b) lehet-e kiutalni ? c) lehet-e különösen olyan esetben, ha kifogás nincs? Oly állami adó, illeték, a mely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), a melyre költségvetési törvény nincs, sorozandó, azonban ki nem utalható, hanem a költségvetési törvény hozataláig birói letétbe helyezendő, és pedig abban az esetben is, ha a sorozás, illetve kiutalás ellen kifogás nem tétetik is. 31. L.ehet-e árverést rendelni oly adó és illeték behajtása iránt, mely a költségvetési törvénynélküli évet megelőző időből való és a végrehajtási zálogjog már az előző időben be is volt kebelezve ? Oly állami adó és illeték behajtása iránt, mely a költségvetési törvénynélküli évet megelőző időből való és a végrehajtási zálogjog már az előző időben be is volt kebelezve, árverést elrendelni nem lehet. (4898j905., 4900|905, 214|906., 5016|190ö!l. sz.) 35. Azon örökösödési perekben, a melyeknél az egész hagyaték értéke lOO koronán aluli, ellenben a viszontkereset a 199 kor.-át meghaladja, felülvizsgálatnak van-e helye? Azokban az örökösödési perekben, a melyek az 1893: XVIU. t.-cz. \. § 3. pontja szerint azon okból, hogy az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül 400 koronát meg nem halad, — a sommás eljárás alá és a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak, abban az esetben, a midőn a per során 400 kor. meghaladó ö'sszeg erejéig viszontkereset