Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1907 / 2. szám - Az egyenes-adóreform és az ügyvédek

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KJR. ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGŰ HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 2. pzámához. Kolozsvár. 1907. decz. 29. Jogesetek a kolozsvári kii*. ítélőtábla gyakorlatú Hői. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Felülvizsgálati eljárásból. A ni. kii*, államvasutak kártérítési kötelezettségének a megállapításánál helyesen történt utalás az 1881. XLI. t. e. intézkedéseire és nyilvánvaló, hogy az o. ptkv. iriU fl. §-ban meghatározott Kártérítési alapokon felül alperes kártérí­tési kötelezettségének jogi alapja az alperes által folytatott vasúti üzemnek harmadik személyek tniajdo; át veszélyez­tető természetéhen is Kereshető és a jelen esetben tényleg ebben is rejliK, mint szerződésen Kívüli Kötelem, mivel a vasúti üzem és a felperes által igényelt Kár Között az előre boesátott tényállás alapián az oKozati összefüggés fennforog. L907 G. 89. sz. 1907. Az Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati bíróság kélt. A felülvizsgálati kérelemnek nem adatik hely. Indokok. A kir. ítélőtábla az 1803. XVIII. t. c. 185. §, a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak. A kir. törvényszék ítéletében tényként az nyeri megállapí­tást, hogy felperes házát, csűrét és takarmányát 1906. november 2-án az a tűzvész hamvasztotta el, amely a P. Pável házán ütött ki, megállapítást nyert továbbá az is, hogy P. Pável szal­mával fedett háza az alperes tulajdonát képező pályatesttől 50 méter távolságra volt. hogy a ház a pályatest színén alul feküdt., de a vasuttest és a ház között elvezető Hátszeg— Szurduki-út szélein fűzfák voltak s végül megállapítást nyert az is, hogy alperes az L881. XLI. t.-c. hatálybalépte előtt az 1868. LV. t.-c. hatályban Ide alatt P. Pável szalmával fedeti házát egy ízben zsendelylyel befedette volt, azonban ennek megromlásával alpe­res eredmény nélkül lett szorgalmazva az ujabbi befödelés esz­közlésére és P. Pável az elrongálodott zsindely fedelet ezelőtt mintegy 20 évvel zsupfedéllel pótolta. A kir. törvényszék ténymegállapítása szerint 1906. nov. hó 2-án ez a zsup (szalma)- fedd az alperes tulajdonai képező mozdonyból a füsttel együtt kicsapott szikráktól tüzet fogott s innen terjedt el a tüz az akkor duló szélvihar következtében felperes házára is. E ténymegállapításra való figyelemmel a kir. Ítélőtábla ugy találta, hogy a felebbezési hiróság anyagi jogszabályt nem sér­tett akkor, amidőn alperest a keresetbe tett követelésből meg­állapított tényleges kár- és járulékai erejéig marasztalta. Helyes ugyanis a felebbezési bíróság ama jogi felfogása, hogy a felperes által igényelt kár az 1881. évi XLI. t.-c. hatályba [épte utáni időben keletkezvén, a jelen per elbírálásánál az L881. XLI. t.-e. rendelkezései, nem pedig az L868. LV. t.-c. rendelkezései nyerhetnek alkalmazást, mert az előbbi t. c. 88. §-a az 1868. LV. t. cikket teljesen hatályon kívül helyezta és igy a kir. törvényszék a jelen per eldöntésénél az L868. LV. t.-c. 19. §-á1 anyagi jogszabálysértés nélkül mellőzhette. ' Ebből folyóan alperes kártérítési kötelezettségének a meg­állapításánál helyesen történt utalás az L881. XLI. t.-c. intéz­kedéseire és nyilvánvaló, hogy az o. ptkv. 1294. §-tan meghatá­rozott kártérítési alapokon felül alperes kártérítési kötelezettségé­nek jogi alapja az alperes által folytatott vasúti üzemnek har­madik személyek tulajdonát veszélyeztető természetében is kérés­it < fii és a jelen esetben tényleg ebben is rejlik, mint szerződésen kn-üli kötelem, mivel a vasúti üzem és a felperes által igényelt kár között az élőrebocsátott tényállás alapján az okozati össze­függés fennforog. Épen ezért az 1881. XLI. t. c. 16. §-ban foglalt tüztáviatra | vonatkozó határozatoknak nem az a kizárólagos célja, hogy a I vasúti vállalatokat terhelő felelősséget az intézkedések meg nem tartásának esetére korlátozzák, hanem másfelől az is, hogy] a vas­I uti üzemmel velejáró veszélyt kevesbítsék, amit igazol a jelzett t.-c. 18. §-nak ama rendelkezése is. hogy a 16. §-ban megálla­j pitott tüztávlat a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával kisebbíthető is. ami nem a tjog korlátozását, hanem a vasul | kártérítési felelősségének az üzemmel kapcsolatban való nőve* kedését vonja maga után. Az 1881. XLI. t.-c. 9. §-a ugyanis idevonatkozólag paran­csolólag azt rendeli, hogy a tüztávlat címén a kisajátítási tervbe felvett épületeket a vállalat vagy a tüztávlati szabályoknak meg­felelő módon tűzbiztossá tenni, vagy kisajátítani köteles s habár alperes a vasút építése idejében fennállott 1868. t.-c. rendel­i kezéseinek azáltal, hogy P. Pável házának szalmával fedett fe­j delét zsindellyel befedette, meg is felelt — ezáltal nem mene­kült a vasút üzemével járó veszély okozta károk megtérítésének kötelezettsége alól, okoztatott legyen a kár. akár a tüztávlaton kívül, akár azon belől. És alperes e felelőssége az adott esetben annál is inkább megáll, mert eltűrte, hogy P. Pável zsindellyel fedett házát, a zsindely elkorhadása következtében, szalmával fedesse be s ezáltal a ház a szalmával fedett házakra megálla­pított tüztávlaton belül essék — tehát e midasztás is terheli ok­perest a felperesre nézve beállott károsodásra való vonatkozásba n. Alperes felelősségét felperessel szemben nem szünteti meg, | tehát az sem, hogy a tüzet fogolt házat P. Pável fedette be szalmával, mert első sorban a vasútnak áll kötelességében a vasúti vállalat üzemével járó veszélyek elhárítására vagy keve.s­bitésére célzó szabályoknak érvényt szerezni és I*. Pá veit az illetékes közigazgatási hatóság utján a szalmával való fedéstől eltiltani, neki állott érdekében. Ezekből okszerűen következik, hogy az o. ptkv. 1294., I 1295., 1311. és 1313. §§-ban foglalt anyagi jogszabályok sem j lettek megsértve alperesnek a kereset értelmében való marasz­j talása által és pedig annál kevésbé, mert vétlen eset fennfnrgá­i sát az adott esetben megállapítani nem lehetett. 1907. július hó 1. Végrehajtási eljárásból. I- A veszeély valószínűségének az igazolására elegendő, ha az adós ellen a kielégítési végrehajtás előzően el van ren­delve, amitől számítva hosszabb idő el nem telt. \em szük­séges a foganatosítást is igazolni. II. A végrehajtási törvény­nek a biztosítási végrehajtás elrendelhetésénél is alkalma­zandó 9. §-a szerint, ha a végrehajtási jog valamely viszon­kőtelezettségtől függ, annak beálltát a végrehajtató tar­tozik igazolni, amennyiben az a bírósági iratok által igazolva ninesen. 4105 -1907. I. szám. H. Hugónénak a .... czég elleni végrehajtási ügyében végzés : A királyi Ítélőtábla az első bíróság végzését megváltoztatja : a biztosítási végrehajtás iránti kérelmet elutasítja, a foganatosí­tott végrehajtási eljárást minden következményeivel együtt hatály­talanít] a s a biztosítási végrehajtást kérőt kötelezi arra, hogy a végrehajtást szenvedőnek költségét megfizesse. Indokok. A felfolyamodó, aki a perben alperes, az első biróság által kötelezve van a biztosítási végrehajtást elrendelő végzésben jelzett tőke, kamat és perköltség fizetésére. Hogy a végrehajtás alapjául szolgáló ítéletet megelőző eljárásban az alperes képviseletét illetően szabálytalanság forog-é fenn, amint ezt a felfolyamodó vitatja, az nem képezhette ezúttal

Next

/
Oldalképek
Tartalom