Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 15. szám - A modern bünper ügyfelei a főeljárásban

I. évfolyam. 15. szám. Kolozsvár, HM>S. március *í!>. ERDELYRESZI30GI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVASÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL. A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: I)r. Tóth György, Kusztrich Jáncs, ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferenez-utcza 12. sz. Jlegjelen minden Ta§árnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ : Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések ;i kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: A modern bünper ügyfeléi a foerjárásban. Irta: Atzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. — Az ügyved) vizsgáról. Irta : Dr. Fischer Róbert kolozsvári ügyvéd. — Felülvizsgálat kor­látozása igényperben. Irta : Dr. Györffy Gyula ügvvócljelölt Dóson. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári ós marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett Ügyei. MELLEKLET : Jogosotok tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozs­vári ós marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. xTil modern bünper ügyfelei a fíeljárásban. Irla : Rtzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. Az elintézett vádak a grand jury főnökétől (foremán) a többi grand juror kiséretében nyilvános törvényszéki ülésben átadatnak a eleik ot' the arraigusnek illetőleg a clerk of the peaee-nek. Mihelyt a grand jury ily módon a bíróságnak tudo­mására hozta, hogy valamely terhelt ellen „no trué bili" hoza­tott, az illető ellem haladéktalanul abbanbagyandó az üldözés.1 Most arra kell kiterjeszkednem, hogy milyen bizonyító eszközök alapján, milyen előadások meghallgatása után hozza a grand jury határozatát. Mielőtt a grand jury tanácskozásra vissza­vonul, az esküdtbíróság elnöke beszédet tart, melynek czélja az esküdteket általában kötelességeikre figyelmeztetni és őket ama jogi kérdésekre kitanítani, melyek az egyik vagy másik vádnál figyelembe kell, hogy jöjjenek. A grand jury többnyire követi a birótól egyes esetekre adott útmutatást, még ha azok néha bizonyításra is vonatkoznak. Erre a vádjury visszavonul és a biró távollétében tanácskozik az egyes bill-ek fölött. Ez az egyedüli perstadiuma, melyben a nyilvánosság ki van zárva. A prosecutor ügye többnyire solicitor által vezettetik. Csak a panaszos fél által megnevezett tanuk hallgattatnak ki — és pedig oly sorrendben, amelyben a bili hátrészén felírva vannak, — mert csak arról van szó, hogy a vádbeli bizonyíték elég tartal­mas-e vagy sem. Hogy ez az intézmény hibákban szenved, kézenfekvő; ezek kél irányban jelentkeznek. A védelmi bizonyí­tásnak teljes elhanyagolása egyrészről azt eredményezi, hogy gyakran csupán jól kieszelt vádnak helyt adnak, miáltal az egész intézménynek értéke nagyon kérdésessé válik, mert az esetek nagyobb részében az előleges niegbirálás tiszta formalitássá lesz, másrészről a vádló és védő közti collusiók alig kerülhetők ki, inert kibékülés esetén a panaszos és tanúi a grand jury előtt kedvezőbb vallomásokat tesznek, mint a békebiró előtt, a mi annál könnyebben megeshetik, hogy a grand jury előtti vallomá­sok jegyzőkönyvbe nem vétetnek. Habár Angolországban a grand jury értéktelensége kétséget nem szenved, mégis az egész bün­1 A grand jury határozata soha sem képez rcs judicatát; a már egyszer visszautasított vád nem ugyanazon, de más grand jury elé újból vihető, ami azonban ritkán történik. Vitás, vájjon a grand jury csak akkor jogosult-e a bilit elutasítani, ha a vádbeli cselekményre vonatkozó bizonyí­tékot elégségesnek nem tartja, vagy akkor is, ha büntetést kiserö esetet lát íennforogni ; továbbá, hogy megvan-e engedve, ha a bili oly cselekmény miatt elvettetett, ugyanazon cselekményt más minősítés mellett ugyanazon grand jury elé terjeszteni. \. ö. Archhold p. 88. 99. és Lamwasch a. a. 0. Nr. 40. tető perrendtartási jognak most szőnyegen levő oodifikálása az az intézményt fenntartotta. A vád alá helyezés egyébiránt meg más módon is történ­hetik, mint a grand jury igazmondása állal. Ha a coroner rószé­ről, vagy általa összehívott jury által vizsgálat teljesíttetett és ha az valakit valamely bűncselekményben bűnösnek ismer fel, ugv ez az igazmondás által vád alá van helyezve.- A főtárgyalás elötli eljárás emellett nem esik el, hanem csak az előző eljárás befejezése és a vád alá helyezés idöszerint összeesnek. A fő­tárgyalás előtti eljárás befejezését ez estitekben is a grand jury verdiktje képezi, ha a coronernek impiest-je gyilkosság, vagy szándékos emberölés miatti indictment-et eredményezett. Nincs ugyan törvényes rendelkezés, mely a grand jury általi felülvizs­gálást előírná, de a gyakorlatban ez mindig megtörténik, hogy a főbenjáró bűncselekmények miatti vádaknál téves Ítéletek ellen ezen eljárás biztosítékul szolgáljon. Az ilélö jurynak azonban nem hozzák tudomására, hogy már két esküdtszék a vádat helyben­hagyta, hanem csak annyit közölnek vele, hogy egy jndictment van az illető vádlott ellen a megjelölt bűncselekmény miatt. Jóllehet, a bűnvádi eljárással ismeretes esküdt már tudni fogja, hogy két esküdtszéki verdiktet kellett megelőzőleg kieszközölni, épen ugy, mint ez a főtárgyalás során is, a bizonyítékok fejte­getésénél nyilvánvalóvá lesz. Ha a grand jury a coroner juryvel megegyezik, ugy a további eljárás az ítélő jury előtt folyik le: az indictmentnek perbeli alapját az első jury véleménye képezi, amihez, mini lényegtelen alak, a második jury részéről való meg­erősítése járul. Ha azonban a grand jury a vádat elvetelte, azért a főtárgyalás megtartható lesz, annál is inkább, mivel a vád alá helyezés jogerős ; egyébként oly tényálladéknál szokásos, hogy a vádló a főtárgyalás megkezdésekor lemond a vádra vonatkozó bizonyítékok előadásáról, aminek következése természetcsen a vádlottnak felmentése.:? A grand jury határozata, a coronerjury igazmondásá után két esküdtszék összeállítására való tekin­tettel, ugy tűnik fel, mint egy responsum prudentium, mely jogi­lag semmi tekintetben sem kötelező. A harmadik formája a vád alá helyezésnek, azon eseteknél, melyeknél trial by jury-nak kell megtartatni, az altosrney-general, vagy a Master of the Grocon OfTici* értesítése, amelynél azon­ban a grand jury döntése nem kívántatik. Habár a főtárgyalás előtt egy bíróság sem foglalkozik az ügygyei, hogy bármilyen határozatot hozzon, mégis lehet főtárgyalás előtti eljárásról sz<>. azon időponttól kezdve, a mikor a vád alá helyezés megtörtént, egészen a főtárgyalásnak megkezdéséig. A vád alá helyezem ugyanis az által történik, hogy a kikészített vádirat a Crown Oífice-nek általánosan járt helyén, mely e célra ki van jelölve, letétetik (information is filéd); erről a vádlott értesíttetik. Ez mindenkor vagy személyesen, vagy képviselője (solicitor) által a Crocon Office-ben nyilatkozatát (plead ordemur) az informálja ellen leteheti, ami egy könyvbe lesz bevezetve, ezen terv azon­ban még nem tekinthető a főtárgyalás megkezdésének. - V. ö. Arcbbold p. 132: „The tiudiny <>f a coroners inquest is emiivelent to the fmding of a grand jurv." » V. ö. Arohbold p. 13:'. lap. * V. ö. ezen eljárási nemekre i\. '/.ve: An hbokl p. 122. lap Stephena a. a. 0. p. 126 lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom