Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 12. szám

100. Krdélyrészi Jogi Közlöisiy 12. szám Ha a főtárgyaláson a szóbeliség és közvetlenség elvétől eltéröleg valamely bizonyíték beszerzése válik szükségessé, ngy ennek bizottságilag kell történnie kiküldött vagy megkeresett biró által. Az államügyész, a vádlott és védője a bizonyiték felvétel idejéről értesitendők. Tehát a feleknek jelenléte az ilyen bizonyításnál nem nélkülözhetlen. De ha az értesítés oknéllcül elmaradt, a bizonyításielvétel ismétlését kérhetik a felek. A bizonvitásról felvett jegyzőkönyv a közvádlónak és védőnek mindenesetre felmutatandó. (Folytatjuk.) Hepesetleszállifás ÉS pergátló kifogás. A kereset így szól: Alperes tartozik összeszámolás szerint kölcsön és kárból eredő 52 koronával. A tárgyalás igy folyik le. Alperes érdemi nyilatkozat előtt kéri a bíróságot, szólítaná fel a felperest, hogy mondja meg tisztán, mennyi a kölcsön, menyi a kár és miféle kár? Bíróság a kérésnek eleget tesz. Felperes erre azt feleli, hogy ö egyébre — mint a mi a keresetben van — nem nyilatkozik. Alperes erre a S. E. 27. §. 1. 2. pontjaira alapított pergátló kifogással él. Ö felperesnek kölcsönből eredő 40 koronával tartozik csupán. Vele soha összeszámolása nem volt. A 40 korona érvényesítése pedig a községi bíróság hatáskörébe tartozik. Felperes a pergátló kifogás elutasítását kéri. A bíróság alperes pergátló kifogását elveti, mert annak az elbírálása, hogy a kereseti követelés 52 korona, vagy kevesebb, kölcsön vagy összeszámaskodásból származik, a per érdeméhez tartozik. Érdemben alperes ezek után a kereset elutasítását kéri, elismer 40 koronát és többire tagad. Felperes keresetét az alperes által elismert 40 koronára leszállítja, a 12 koronától jogfentartással eláll. Alperes a kereset elutasítását kéri, mert a 40 korona érvénvesitése a községi bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság ítéletet hoz. Marasztalja alperest a 40 kor. tőke és a perköltségek megfizetésében. Költségben csak annyit állapit meg, a mennyi fizetési meghagyás alapján járna. Megjegyzem, hogy a feleket ügyvédek képviselték. Alperes az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él. Felperes Írásbeli választ ad be. A felülvizsgálati bíróság így határoz. Az ítéletet feloldja, az I. bíróságnak a pergátló kifogást elutasító végzését helybenhagyja, azonban hivatalból észlelt pergátló kifogás következtében a pert megszünteti. Indokok: Helyesen járt el az I. bíróság, mikor a pergátló kifogást elutasította, mert akkor előtte 52 korona követelés állott; alaki jogszabályt sértett ellenben akkor, a midőn a kereset 40 koronára leszállittatott, mégis Ítéletet hozott; akkor a S. E. 27. § 1. p. irt hivatalból észlelendő pergátló kifogás alapján a további eljárást meg kellett volna szüntesse. Ez a tény és ügy állásá. Most már az a kérdés, melyik biróság ítélkezett egészen helyesen? Az elsöbiróság, avagy a felülvizsgálati bíróság? Egyik sem. Az elsöbiróság egész helyesen utasította el a pergátló kifogást. Állandó bírói gyakorlat ugyanis, hogy „a bíróság illetékességének a megállapításánál a kereset foglalatja az irányadó. A pertárgya értéke a keresetben felszámított követelés nagyságától függ". Vagy a mint Plósz mondja: „A pertárgya értékének megállapításánál a kereset beadási napján volt érték az irányadó". De helyesen ítélte meg az elsöbiróság a 40 kor. tőkét is. Mert „az illetékességen nem változtat az sem, ha a kereseti követelésnek egy része az ellenbeszéd előterjesztése után a per során leszállítás folytán a bíróság Ítélkezése alól kiesik és a fennmaradó követelés a 40 kor. értékhatárt meg nem üti*. Állandó gyakorlat ez is. A keresetíeszállitás folytán előállott pertárgya értéke 40 kor. csak a felebbvitcl szempontjából bírhat tehát esetleg fontossággal. Az ellenkező álláspont perockonomiai szempontból sem helyeselhető. Ha az ügy úgyis visszakerülhet a járásbírósághoz — miért csinálni egy perből két — pláné három pert! jóllehet a pertárgya 40 kos-. — bátran Ítélhet a járásbíróság. Olyan ez az e'set, mikor bűnügyben a kir. törvényszék Ítél a járásbíróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe eső bűncselekmény felett. Nem olvastam, de hallani sem hallottam olyan esetet, hogy valamely bíróság, a miért felperes keresetét —- az ellenbeszéd, előterjesztése után — 40 koronára vagy azon alól leszállította, a pert megszüntette volna. A hatáskör kijátszására irányuló törekvésekre, mint visszaélésekre más a panacea. Az, hogy a bíróság felperest az ügyvédi díj és perköltségben alperes javára marasztalja. Az elsőbirói ítéletnek tisztán ez a része téves; miért nem alkalmazna ezt a jelen esetre. A felülvizsgálati biróság határozata már egészében eltévesztett. A S. E. 27. §. 1. pontjára hivatkozás sem talál az esetre. Az e pontban említett megelőző eljárás fogalma alá a községi biróság előtti eljárás egyáltalán nem vonható. Pertárgya értékről, értékhatárról van itt szó. Ez pedig hivatalból íigyeleinbe nem veendő. De amint kifejtettem, pergátló kifogásra szükség sincs, mert a járásbíróság a per tárgyára bír hatáskörrel. Álláspontjának megfelelően lévén, a pertárgya értéke azonban 40 korona, tehát községi biróság elé tartozó, a felülvizsgálati biróság helyesen csak egyképpen határozhatott volna. Ha a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. Ugy, a hogy a budapesti kir. kereskedelmi és váitótörvényszék tette, tavaly a „Jogtudományi Közlöny"-ben és ..Ügyvédi Lapok''-ban nagy port felvert és sokat szellőztetett határozatával. x. KÜLÖNFÉLÉK. flz „Erdélyrtszi 3ogi Közlöny" pályadíjé. Midőn e lapot megindítottuk, a lap első számában egyik programmpontul azt vallottuk, hogy törekedni fogunk arra, miszerint szerény erőnkhöz képest szolgáljuk az ügyvéd és biróképzés magasztos ügyét. E célból ezúttal kisértjük meg az első lépést. Ezennel 50 korona pályadíjat tüzünk ki, egy tetszés szerint választandó jogi kérdést tárgyaló cikk jutalmazására pályázatban. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák hatásköréhez tartozó területen alkalmazott bír. jegyzők, joggyakornokok s ügyvédjelöltek vehetnek részt. A palyadij szerény, mert hiszen még szerények ami erőink is; ne az összeget, hanem a célt tekintsük tehát, s a jutalmat nem az anyagiakban, hanem az erkölcsi sikerekben keressük. A pályamüvek lapunkhoz f. évi április hó l-ig küldendők be, idegen kézzel irva s a szerző nevét tartalmazó jeligés levél kíséretében. A borítékon megjelölendő, hogy az „pályamüvet" tartalmaz. A pályamű kb. lapunk 2-ik nyomatott oldalát foglalhatja el. A beérkezett pályamüvek bírálatára egy bizottságot kértünk fel: dr. Czikmántory Oltó ügyv. kamarai elnök, Pozsoni Antal kir. it. táblai biró; dr. Jékey Dániel kir. it. táblai elnöki titkár s dr. Papp Józef szerkesztőnk, ü. k. titkár személyében. A bizottság a pályamüveket megbírálva, a legjobbat a jutalomra érdemesiti, a továbbiakat pedig érdemükhöz képest méltatja. A pályadijjal jutalmazott cikket legkésőbb f. évi április hó 19-iki számunkban közöljük, de fentartjuk a jogot arra is, hogy a dicsérettel kitüntetett többi cikkeket is mi közöljük. Reméljük, hogy a pályadíj kitűzése által elérni kivánt nemes cél buzdítani fogja a jövő ügyvédeit s biráit arra, hogy szellemi tevékenységüknek e lapok hasábjain tanúi lehessünk,