Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 12. szám

I. évfolyam. 13. szám. Kolozsvár. IÍM>S. március S. ERDELVRESZI3061K0ZL0NY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK HATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Férem* z-ntcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 16 Kor. Félévre 8 Kor. JN'egvedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések ;i kiadóhivatalhoz intézendök. TARTALOMJEGYZÉK : A modern bünper ügyfeléi a főeljárásban. Irta : Atzél Béla dr. kir. törvényszéki biró. — KereseÜeszállitás és pergátló kifogás, (x). TARGZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek : Kijzli : Dr. Tóth György. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári és marosvásárhelyi kir. Ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X fi medern inper ügyfelei a föeljárárásban. Irta: Rtzél Béla dr. kir. torvényszéki biró. A kihágúsi eljárásban gyakran a fötárgyaláshoz való minden előkészület elesik, ami arra való tekintettel, hogy elővizsgálatnak helye nincs és ezen bűnügyek legnagyobb része nagyon egyszerű természetű, eléggé indokolt. Ha beismeri vádlott a biró előtt a terhére rótt. kihágást, vagy űgy vádló mint vádlott együtt jelen vannak, űgy a biró a vádlott beleegyezésével azonnal tárgyalást tarthat, ha a szükséges terhelő és védő bizonyítékok be vannak szerezve. Más esetekben a vádlottnak az idézés kézbesítésétől fogva a főtárgyalásig legalább 24 óra időtartam engedendő. A főtárgyaiásnak ilyen szabályai, a bünper egyéb rendelkezéseivel összefüggésben, elég sikerülteknek tekinthetők. A német birodalmi büntető perrendtartás szerinti főtárgyalás magában foglalja — mint az osztrák perrendtartásban — a bíróságnak és feleknek azon cselekményeit, amelyek a főtárgyalás akadálytalan menetének biztosítására szükségesek. Miután a főtárgyalást elrendelő végzés jogerőre emelkedett, az ügyiratok az itélőbiróság elnökéhez kerülnek, aki a főtárgyalásra a határnapot ugy tűzi ki, hogy arról a vádlott legalább egy héttel előbb értesüljön. Ez a szabály érvényes a sehőfferbirósági eljárásban is. Ha ez a határidő be nem tartatott, űgy a vádlottnak joga van a főtárgyalás megkezdése előtt annak felfüggesztését kérni. Ha a vádlott fogva van, megkérdezendő tőle a főtárgyalási határnap közlésekor, hogy óbajt-e és milyen indítványt tenni, a főtárgyaláson előadandó védelmére nézve.1 Ez az eljárás hettesiti a francia perrendszerinti elnöki kihallgatást. A vádlottnak a főtárgyalás előtti ilyetén megkérdezése, ha elmulasztatik, nem képez ugyan semmiségi okot, mert ha ez a mulasztás megtörtént, a főtárgyalás elhalasztását kérheti, de ezen indítványnak elutasítása, ha ezáltal a vádlott védelmében korlátoztatott, már semmiségi okot képezhet. Az idézéseket és a bűnjelek beszerzését az államügyész eszközli, csupán a magánvádra üldözendő bűncselekmények eljárásában bocsátja ki az idézéseket a bíróság. Véleményem szerint, ez nagyon helytelen intézkedése a német büntető perrendtartásnak, mivel az államügyész ezáltal olyan ténykedésre szorittatik, mely semmiféle viszonyba nem hozható tulajdonképeni közvádlói feladatával és némely tekintetben alkalmas lehet arra, hogy a bűnvádi eljárásra némely tekintetben illetéktelen befolyást gyakorolhasson. A vádlott bizonyítási indítványait, ezen tényállításoknak előadása mellett, amelyekre a bizonyítás kiterjesztendő lenne, a főtárgyalás során 1 V. ö. Sterglein, Comm. 2. jegyz. a 2155§-hoz, UHmaim ,Deutscher Strafprocess* 441. I. az elnöknél terjesztheti elő, aki ezek fölött önállóan határoz, anélkül, hogy ez ellen a törvényszék határozata volna kérhető vagy panasz valamely magasabb fokú bírósághoz intézhető; ellenben módjában van az elnöknek, kétes esetekben, a törvényszék határozatát beszerezni. Miután a vádlott elutasított indítványát a főtárgyaláson újból előterjesztheti, az elnök ily esetben, hogy magát fedezhesse, rendszerint jónak látja a bíróság határozatát kikérni. Az osztrák joggal szemben az elnöknek joga van hivatalból is a tanuk és szakértők megidézését, valamint más bizonyító eszközöknek beszerzését elrendelni. Az elnöknek diseretionalis hatalma ilyképen a német jog szerint az egész föeljárásra ki van terjesztve, ami ellen semmi kifogás sem emelhető, mivel a birák az anyagi igazság kikutafásánál nem lehetnek kizárólag a felek előterjesztéseihez kötve. Jobb, ha a bíróság abba a helyzetbe hozatik, hogy idejekorán az alkalmas bizonyító eszközöket beszerezheti, miáltal nem egy elnapolásnak elejét veheti. A törvény a feleket egymásnak kölcsönös értesítésére kötelezi, ami abból áll, hogy mindegyik fél ellenfelét idejekorán értesíteni köteles azon bizonyító eszközökről, amelyeket a főtárgyaláson igénybe venni óhajt.8 A vádlott a vádbeszédből veszi tudomásul, hogy az államügyész, mely bizonyítékokat szándékozik alkalmazni, ha utólagos idézéseket bocsát ki, akár az elnök rendeletéből, akár saját elhatározásából, ugy erről minden vádlottat jókor kell értesíteni. Ugyanaz a kötelesség terheli a vádlottat is, aki az általa közvetlenül idézett, avagy a fötárgyalásra előállítandó tanuk és szakértők nevét és lakását az államügyészszel és a mellékvádlóval tudatni köteles. Az ügyfelek nem kötelesek valamely bizonyító eszközről való elállást az ellenfelükkel közölni, de mégis ajánlatos a közlés, mivel ellenesetben az ellenfélnek nyilik alkalma arra, hogy azon bizonyítékhoz ragaszkodjék s ez okon a főtárgyalás elnapolását kérje. Az sincs előírva, hogy az ellenféllel közöltessék, mily körülményre lesznek a tanuk és szakértők kihallgatva, de szintén ajánlatos azt megtenni, nehogy valamely meglepő bizonyíték az elnapolási indítványhoz okot szolgáltasson/' Az osztrák bűnvádi perrendtartás szerint valamely bizonyítéktól a felek valamelyike egyoldalulag el nem állhat, mivel a bizonyítékok közösségének elve érvényes és így a vádló és vádlott csakis az ellenfél hozzájárulásával állhat el valamely általa indítványozott bizonyítéktól. Ezt a rendelkezését az osztrák bűnvádi perrendtartásnak nem tartom helyesnek, hogy a bizonyítéktól bármikor elállhat, mivel ez alkalmas az eljárásban a huza-vonára és az ellenfél zaklatására. Ez okból a német bűnvádi perrendtartás szerint mindegyik fél egyoldalulag is visszavonhatja a bizonyítás iránti indítványát a főtárgyaláson. Az csküdtszéki tárgyalások előtt az esküdtek és birák névsora a vádlottal közlendő. A szabadon levő vádlott az esküdtek és birák névjegyzékét a bíróságnál megtekintheti, inig a fogva levő vádlottnak az esküdtek névjegyzéke kézbesítendő. A bíróság a főtárgyaláson határoz szabad mérlegelés szerint, vájjon a bejelentés jókor történt-e? ha a főtárgyalás elnapolását indítványozták Ez az intézkedés jobb mint az osztrák jogé, moly szerint az ujonan idézendő tanuk és szakértők az ellenféllel 3 nappal a főtárgyalás előtt közlendők, mivel némely bizonyíték utáni tudakozódás több időt is vehet idénybe. 3 Y. ö. Stergleim, Comm. 221. g. jegyzetét.