Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 9. szám - Pár szó a birói szervezet reformjáról

I. évfolyam. 9. szám. Kolozsvár, 1908. február 10. ERDÉLYRÉSZIÍOGI KÖZLÖNY A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KIR. ÍTÉLŐTÁBLÁK BATÁROZATTÁRÁVAL A KOLOZSVÁRI, MAROSVÁSÁRHELYI, BRASSÓI ÉS NAGYSZEBENI ÜGYVÉDI KAMARÁK HIVATALOS LAPJA. FŐMUNKATÁRSAK: Dr. Tóth György, Kusztrich János, Ítélőtáblai tanácsjegyzők. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : Dr. Papp József ügyvéd, ü. kamarai titkár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOLOZSVÁR, Deák Ferencz-utcza 43. sz. Megjelen minden vasárnapon. ELŐFIZETÉSI DM: Negyedévre 4 Kor. Kéziratok bérmentve a szerkesztőséghez, Előfizetések s hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. TARTALOMJEGYZÉK: Pár szó a birói szervezet reform járói. Irta: Dr. Grandpierre Emil kir. ítélőtáblai tanácsjegyző, albiró. — Az államügyészség reformja. Irta : Aczél Béla dr. kir. törvényszéki biró. TARCZA. A bűnvádi eljárásról. Jogesetek: Közli: Dr. Tóth György. KÜLÖNFÉLÉK. A kolozsvári és marosvásárhelyi kir. ítélőtáblák elintézett ügyei. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Elvi jelentőségű határozatok a kolozsvári ós marosvásárhelyi kir. ítélőtábláktól. HIRDETÉSEK. X Pár szó a birói szervezet reformjáról. Irta: Dr. Grandpierre Emil, kir. Ítélőtáblai tanácsjegyző, albiró. A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló törvény életbelépése már csak napok kérdése s bár e törvény a birói és ügyészi kar egy részének pillanatnyi szükségleteit fedezni fogja: — a kar egészére nagy sérelmeket foglal magában s kétségessé teszi, megfelelő birói személyzet megszerzésének lehetőségét a jövőben. Alapjában véve tehát ez is oly jóindulatú félrendszabály, mely — talán igen élénken —• kiemelt előnyei mellett sokkal nagyobb veszedelmeket rejt méhében. Szóval teljesen hasonlít az utóbbi időkben keletkezett egyéb félszeg igazságügyi törvénykezési intézkedésekhez. Az a méltánytalanság, amely a fizetésemelésben nem részesülő bírákat és ügyészeket eddigi fizetési fokozatukban való meghagyásuk által éri, már több helyen és több alkalommal felhozatott. Erre tehát most csak újra utalunk, annak megemlítése mellett, hogy sajátságosnak látszik, hogy az igazságügyi kormány igazságosnak találja azt, hogy 25—30 évi szolgálattal biró 45—50 éves tisztviselői hasonló képesség s mindenesetre nagyobb gyakorlati készültség mellett 14—15 éves szolgálatú, 35—38 éves korú tisztviselőivel egyenlő fizetésben részesüljenek. Ezt a visszás helyzetet a törvényhozás igen könnyen elkerülhette volna az által, ha módot nyújt az összes birák s ügyészeknek az egyes fizetési fokozatokban való arányos beosztására. Erre semmi törvényes akadály nem lehetett, mert örök időre érvényes törvény nincs, az 1904. évi I. t.-cz. sem az, és — ily dolgokban legalább — a magyar törvényhozásra is áll az a mondás, hogy a parlament mindent tehet, csak leányból fiút nem csinálhat". De az uj törvény egyéb ferde helyzeteket is fog szülni. Vegyük fel azt az esetet, hogy félreesőbb, kisebb helyen megüresedik a vezető járásbirói, avagy ügyészi állás s az ott levő többi biró és ügyész e törvény hatályánál fogva, vagy már korábbról VlII-ik fizetési osztályban van, de vezetésre nem alkalmas. Hogy fognak ily helyre megfelelő vezetőt találni? Csakis úgy, hogy a VII. vagy VI. fizetési osztályba neveznek ki valakit, hogy magasabb rangjával vezető lehesen. Azonban az uj törvény végrehajtásával már a 2V2 éves VlII-ad osztályos birák bekerülnek a VII. fizetési osztályba, a 3 éves albirák a VlII-ba, tehát esetleg épen ezek sorából fognak akadni vállalkozó szellemek, akik megragadják az alkalmat az igazán soronkivü'i előlépésre, az igazságügyi kormány pedig — ha kelletlenül is kénytelen lesz elfogadni a maga teremtette helyzet ily következményeit s ez által még kiáltóbbá tenni az idősebb birák helyzetének méltánytalanságát. Pedig ily eset több lesz, mint egyelőre gondolnók. A jegyzői karra nézve az a méltánytalanság — s ez hat ki a jövendő birói kar minőségére — hogy a mostani tömeges jegyaői kinevezéseknél nem fognak különbséget tenni a birói vizsgás és a birói vizsga nélküli aljegyzők között. Vagyis mind eddigi rangsorukban lépnek elő, a minek az lesz a következménye, hogy az a 10 éves aljegyző, aki eddig elrestelte a birói vizsga letételét, ha azt ezután valahogy mégis leteszi — a most gyakovlatbAö. levő raugsormánia mellett albirói kinevezésnél meg fogja előzni azt a kollégáját, akinek a birói vizsgája ugyan evek óta megvan, de, mint aljegyző, rangban ifjabb nála. És épen az ebben levő igazságtalanság rejt magában veszélyt a jövendő birói kar színvonalára nézve. Mert, ha az uj törvény a már amúgy is igen rossz előlépési viszonyokat szükségképen még rosszabbakká teszi s e mellett a szorgalom és valódi képesség érvényesülésének akadályait sem szünteti meg. sőt szaporítja: -— akkor nem lehet kívánni, hogy a végzeit jogász ifjúság szine-java a birói pályára lépjen, a mint az eddig megtörtént. Különben a birói vizsga jelentőségének lekicsinylésében maguk a birói hatóságok is hibások. Tudunk esetet, hogy aljegyzői állás betöltésénél a kijelölő-bizottság azzal az indokolással mellőzött birói vizsgás joggyakornokot, hogy az aljegyzői álláshoz a birói vizsga nem törvényes minősítési kellék. Ez igy nyomtatásban kissé furcsán hangzik, de tiszta igaz. Csak még arra volnánk kíváncsiak, mit szólott volna a kijelölő-bizottság ahhoz, ha ugyanaz a joggyakornok albirói állásért mert volna pályázni?! A birói szervezet égető hiányai — kezdve a titkos minősítésen, folytatva a kijelölés mostani módján s nem végezve az administrativ tultengésen — a birói mozgalom folyamán apróra fel lettek tárva és megvitatva. Az uj törvény ezeken nem segített, sőt még tetézte a bajokat. A birói kar a közeljövőben nagv feladat elé lesz állítva, erős próbára lesz téve. A polgári perrendtartás korszakalkotó, hatalmas müve a sikeres életbeléptetéshez megelégedett, ugy anyagi, mint főképen szolgálati viszonyai tekintetében igazságosan szervezett birói testületet igényel. Mivel pedig a dolgok menetének természetes rendje is azt követeli, hogy előbb legyen megalkotva a szervezet, mintsem működését megkezdi: az igazságügyi kormánynak az a legelső feladata, hogy a birói szervezet teljes és igazságos reformjának épületét minél előbb s mindenesetre a polgári perrendtartás életbeléptetése előtt, tető alá hozza.