Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)
1908 / 8. szám - A kolozsvári ügyvédi kamarának 1907. évi működéséről szóló jelentése. Melléklet az Erdélyrészi jogi közlöny 8. számához
8. szám. Jogesetek Tára 31. végzése : A kir. ítélőtábla a felebbezési bíróság ítéletét feloldja és a kir. törvényszéket a tényállásnak az alább megjelölt irányban leendő megállapítására, megfelelő szabályszerű eljárásra és a per — felebbezési — és a felülvizsgálati költség viselésére is kiterjedő érdemleges ítélet hozatalára utasítja. Indokok : A kir. törvényszék felperest keresetével azon az alapon utasította el, hogy felperes kártérítési igényét a malmot tényleges hatalmában tartó V. A. ellen tartozott volna érvényesíteni és csakis ennek a pernek eredménytelensége esetén lenne jogosultsága kártérítési igényével alperessel szemben fellépni. Minthogy azonban felperes V. A. ellen pert nem indított, va felebbezési bíróság felperes keresetét időelőttinek minősíti. Ez a jogi álláspont téves és az annak alapjául szolgáló ténymegállapítás is hiányos. A felebbezési bíróság ugyanis az 1905. évi augusztus hó 31-én kelt ..meghatalmazás" czimü okiratból azt állapítja meg, hogy V. A. a malmot jogtalanul tartotta birtokban s alperestől azt haszonbérbe nem vette. Érthetetlen, hogy a felebbezési bíróság ebből az okiratból ezt a következtetést mikép vonhatta le, mert az az okirat e tekintetben semmiféle kijelentést nem tartalmaz, az pedig, hogy V. A. a malmot tényleg hatalmában tartotta, a felek közt nem vitás. De, ha a kérdéses okirat a felebbezési biröság által kiemelt irányú kijelentést tartalmazna is, az mint alperesnek egyoldalú nyilatkozata, felperessel szemben joghatálylyal nem bírhatna. Midőn tehát a felebbezési bíróság a kérdéses okirat magyarázásául oly megállapítást eszközölt, melyre az az okirat semmi alapot nem nyújt: az optk. 6. s 914. §-ban előirt anyagjogi szabályt sértette meg. De, ha állana is az, hogy V. A. a malmot jogtalanul birta, ebből a kereset időelőttisége még mindig nem következtethető, mert felperes keresetét arra alapította, hogy alperes az adásvevési szerződés értelmében magát arra kötelezte, hogy a malmot azonnal, azaz 1905. évi ápril hó 18-án átadja, de ezt a kötelezettségét csak 120 nap múlva teljesítette. Ha felperes a kereseti alapot, melyre nézve a felebbezési bíróság ítélete megfelelő ténymegállapítást nem tartalmaz, bebizonyítja : kártérítési igénye alperessel szemben — kivéve ha V. A. birtoklása felperes tényén vagy hibáján alapulna — törvényes alappal bir. Az optk. 1061. és 1047. §§. értelmében ugyanis az eladó köteles az adásvétel tárgyát a vevőnek késedelem nélkül átadni, mely törvényes kötelezettségnek megszegése az id. 1047. §. utolsó mondata szerint, közvetlenül az eladónak ugy a felmerült kár, mint az elvont haszon megtérítése iránti kötelezettségét vonja maga után. De megállhat felperesnok kereseti igénye közvetlenül alperessel szemben azon a második kereseti alapon is, hogy al peres a késedelemből származó kár megtérítésére magát külön megállapodással, tehát szerződésileg is kötelezte, mely kereseti jogalap tekintetében a felebbezési biróság Ítélete szintén minden megállapítást nélkülöz. Mind a két kereseti jogalap szempontjából közömbös az, hogy felperes az eladott malmot V. A.-tól is visszakövetelheti, esetleg tőle is kártérítést követelhetne; minthogy felperesnek, mint vevőnek, alperes, mint eladó ellen közvetlen igénye van, nem tartozik előzőleg élni azzal a jogával, hogy malmát első sorban annak jelenlegi birtokosától követelje s ezért pert indítson; mikor felperes joga arra is kiterjed, hogy neki a malom birtokát az eladó szerezze meg. Ennélfogva feladatát képezi a kir. törvényszéknek, hogy a most jelzett jogi álláspontra való tekintettel, a tényállást a szükséges bizonyítás felvétel foganatosítása utján is minden irányban részletesen állapítsa meg. így nevezetesen tisztázandó lesz: vájjon alperes a malomnak átadására szerződés szerint mikor volt kötoles felperest a szerződés szerint a malom hasznát, mely időponttól kezdve illették meg? felperes volt-e oka annak, hogy a malmot azonnal birtokba nem vehette ? kötelezte-e magát alperes arra, hogy a késedelemből eredő kárt felperesnek megtéríti? megfizette-e felperes a vételárt? s minő megállapodás volt a felek közt a vételár megfizetése tekintetében? Ezeknek és az ezzel kapcsolatos tényeknek s körülményeknek megállapítása nélkül alperesnek kártérítési kötelezettsége megfelelő ténymegállapítás hiányában nem dönthető el, mely okból az 1893. évi XVIÍÍ. t.-cz. 204. §-ának második kikezdése volt alkalmazandó. Magától értetődő, hogy a kártérítési kötelezettség megállapítása esetén, a kártérítés mérve is a megállapítás körébe bevonandó. A felülvizsgálati költség viselése s az ügyvédi járandóság megállapítása iránti intézkedés alapját az 1893. évi XVIII. t.-cz. 204. §. és 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-ában találja. 1908. évi január hó 14-ik napján. Az Optkv. 1153. §-a szerint a munkaadónak nincs joga arra, hogy a tényleg előállított és a szerződési terv szerint előállítandó volt mü értékkülönbözete czimén támaszszon igényt, hanem ha a szerződéstől a hiányos kivitel miatt el nem állott, vagy el nem állhatott: joga csak arra terjed, hogy a vállalkozótól a hiány megfelelő pótlását kívánhatja, vagy pedig e hiánynak megfelelő a törvény szavai szerint ahoz mért, tehát e hiány teljes pótlásához szükséges, a pótlással esetleg felmerülhető kárra is kiterjedő költség szerint határozódó kárpótlást követelhet. A peressé tett felperesi munkabér követelés ellenében olyan jog, melyet az ellenfél a perben nem érvényesít, s melyet a biróság hivatalból figyelembe nem vehet: a perbeli döntés szempontjából nem létezőnek tekintendő. 1908. G. 155|3. szám. A marosvásárhelyi királyi Ítélőtábla itélt : A felülvizsgálati, valamint a csatlakozási kérelemnek helyt nem ad; a felülvizsgálati költséget felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok : Alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás hiányos és az iratokkal ellentétes, hogy abból nem lehet kivenni, hogy felperes a szerződést kellően teljesítette? holott a kellő és tervszerű teljesítést alperes tagadta ; az pedig szabály, hogy a ki a szerződés teljesítését ellenfelétől követeli, annak ki kell mutatnia, hogy a szerződést a maga részéről kellőleg teljesítette, alaptalan. Ez a panasz a felperes keresete szempontjából azért alaptalan, mert a felebbezési biróság ténymegállapítása szerint alperes a perben felperes követelését, a neki megítélt 517 korona 44 frllér erejéig elismerte, ezt a tényállást alperes felülvizsgálati kérelmében meg sem támadja; különben pedig az 517 korona 44 fillért felperes részére már az első fokú biróság is megítélte s e miatt alperes felebbezéssel nem élt; most tehát olyan kifogásokat, melyek alperes panasza szerint a felperesi követelés meg nem itélhetésére vonatkoznak sikerre! többé alperes nem érvényesíthet. Azt, hogy a felebbezési biróság Ítéletében a tényállás alperes viszonkeresete szempontjából mennyiben volna hiányos és az iratokkal ellentétetes ? alperes felülvizsgálati kérelmében meg nem jelöli. E részben tehát jelzett panasza szintén nem lehet sikeres. Nem lehet pedig sikeres azért, mert a kir. Ítélőtábla alperes viszonkeresete szempontjából a tényállás az iratokkal való ellentétet nem észlel, de a tényállást hiányosnak sem találja. Alperes viszonkeresete ugyanis arra volt alapítva, hogy a 2. *|. alatti műszaki vélemény 1. 2. pontja szerint a felperes által készített épület szobái magassága a tervezettnél kisebb s ez í alapon 305 korona 08 fillér költségkülönbözet forog fenn, a ! műszaki vélemény 3. pontja szerint pedig a pinczefalak alapoj zása maract el s ez alapon 156 korona 46 fillér költségkülönbözet jelentkezik, továbbá, hogy felperes 14 napi késedelemmel készítette el az épületet, s ebből folyólag alperesnek 140 korona I vesztett haszna származott. Mind e tételekre azonban az alábbiakban előadottak szerint a tényállás a döntésre alkalmas módon levén megállapítva, a tényállás hiányos voltára alapított panasz helyt nem állhat. Ezeken kívül még 3000 korona, illetőleg ebből 398 korona 46 fillér erejéig élt viszonkeresettei alperes azon a czimen, hogy az épület értéke a nem tervszerű kivitel folytán 3000 koronával kisebb. Erre ugyan a felebbezési biróság Ítéletében azon kívül, hogy megállapította, hogy a szobák belvilágának a tervezettnél 10 cm-rel alacsonyabbra építése az épület értékére befolyást nem gyakorol, egyéb tényállás nincsen. ítéletéből azonban a tüzetes indokolás hiánya daczára is kivehető az, hogy e tekintetben a tényállást megállapíthatónak azért nem találta: mert alperes a szakértő véleménye szerint a szobák belső magasságán kívül fennforgó egyéb kiviteli hiányok miatt kifogást nem emelt, ezeket tehát nem vizsgálhatta, azokra is tekintettel az elkészült és tervszerint előkészítendő volt épület értékkülönbözetét meghatározhatónak nem tartotta; a kifogásolt hiányok közül a pinczefalak alapozásának elmaradására alapított hiány kifogást elvetette,