Erdélyrészi jogi közlöny, 1907-1908 (1. évfolyam, 1-54. szám)

1908 / 8. szám - A kolozsvári ügyvédi kamarának 1907. évi működéséről szóló jelentése. Melléklet az Erdélyrészi jogi közlöny 8. számához

JOGESETEK TÁRA A KOLOZSVÁRI ÉS MAROSVÁSÁRHELYI KjR- ÍTÉLŐTÁBLÁK ELVI JELENTŐSÉGO HATÁROZATAI. Melléklet az Erdélyrészi Jogi Közlöny 8. számához. Kolozsvár, 1008. február 9. Jogesetek a kolozsvári kir. ítélőtábla gyakorlatából. Rovatvezető: Dr. Tóth György, tanácsjegyző. Köztörvényi ügyek. Az 1874; XVIII. t -ez. 1. §. szerint a vaspálya rendszerint felelősséggel tartozik, s ez alnl kivételnek csak úgy van helye, ha be tudja bizonyítani, hogy felperes testi sértését elháríthatatlan esemény, vagy harmadik személynek elháríthatatlan cselekménye okozta. 1906. G. 62/2. szám. A kolozsvári kir. Ítélőtábla mint polgári felülvizsgálati biróság Ítélt • A felülvizsgálati kérelemnek hely nem adatik. Indokok: A felebbezési bíróság Ítéletében a következő tényállás van megállapítva. Felperes az alperes kezelése alatt álló vasúton utazott, ugyanazon fülkében ült Sz. Anna, aki egy körülbelül 10 liter szeszt tartalmazó üveget vitt be magával a fülkébe, a mely üveg nem volt letakarva. A vonat megindulása után az üveg eltörvén, a szesz kifolyt ; a szomszédos fülkébe is átfolyt és ott G. Tódor meggyújtotta; az igy keletkezett tüz folytán felperes égési sérüléseket szenvedett s ezek következtében keresetképessége egynegyed részben korlátolva van. A kocsi vészfékkel nem volt ellátva. A felebbezési biróság e tényállás alapján alperest kártéri- | tésre kötelezte, az 1874. XVIII. t.-cz. 1. §. alapján, mert nem bizonyította, hogy a testi sértést elhárithatlan esemény, vagy egy harmadik személynak elháríthatatlan cselekménye, melyet ! alperes megakadályozni képes nem volt, vagy a felperesnek saját hibája okozta; sőt tekintettel a vasúti Üzl. szab. 29. §-sára és a vészfék hiányára; a felebbezési biróság ugy találta, hogy a sérülés bekövetkezése elháiitható lett volna. Alperes a felebbezési biróság ítéletét a következő alapokon támadja meg. G. Károlyné tanú vallomása figyelembe nem jöhet, mert ugyanazon esetből kifolyólag kártérítési pert indítot t alperes ellen. Az 1874. XVIII. t.-cz. csak olyan esetben alkalmazható, a midőn a halált, vagy testi sértést a vaspálya üzem okozta; jelen esetben-azonban nem a vaspálya, hanem harmadik személyek cselekménye okozta és nem is a vaspálya valamely veszélyes üzemi funkciója idézte élő; a baleset nem áll okozati összefüggésben a vaspálya valamely kötelezettség megszegésével, mulasztásával, vag*, gondatlanságával ; .. a szesznek a vasúti kocsiba bevitelét az Üzl. szab. 29. §. és a Kbtkv. 109. és 111. §-ai tiltja; ennek harmadik személy részéről történt megszegéséért a vaspálya nem felelős. Az Üzl. szab. 29. §. 2. pontja csak jogot ád a vasúti alkalmazottaknak arra, hogy az utasok által magukkal vitt tárgyak minémüségéről maguknak meggyőződést szerezzenek; de erre nem kötelezi; az nincs is megállapítva, hogy a kalauz az üveget látta, s annak tartalmáról tudomással bírt; a vészfék alkalmazása kötelezően előírva nincs, de személyszállító tehervonatnál a vonat hosszúságánál fogva vészfék nem is alkalmazható. Alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos: A G. Károlyné tanú érdekeltsége miatt emelt kitogás csak a felülvizsgálati kérvényben lévén felhozva, a S.-elj. 197. §. értelmében figyelembe nem vehető; de kölönben is a felebbezési biróság a tényállást nemcsak a G. Károlyné vallomása, hanem a per további adatai alapján állapította meg. Felperes a testi sértést a vonaton, sőt annak menete közben szenvedte, a midőn a kocsit tetszése szerint el nem hagyhatta. A testi sértés tehát a vaspálya üzeménél történt; következőleg a felelősség megítélésénél az 1874. XVIfl. t.-cz. rendelkezései alkalmazandók; e törvény 1. §. szerint pedig a vaspálya rendszerint felelősséggel tartozik, s ez alul kivételnek csak ugy van helye, ha be tudja bizonyítani, hogy felperes testi sértését elháríthatatlan esemény, vagy harmadik személynek elhárithatlan cselekménye, melyet alperes megakadályozni nem tudott, vagy felperes saját hibája okozta. Alperes ilyen mentesítő körülményt bizonyítani nem tudott, mert a mit e tekintetben védelmére fölhozott, mentségére nem szolgálhat, sőt a per adataiból azt lehet megállapítani, hogy alperes a testi sértést előidéző cselekményeket elháríthatta volna'. Egy 10 literes üveg fedetlenül lévén a fülkében, a kalauznak a kellő gondossággal és figyelemmel meg kellett látnia és kötelességében állott volna annak tartalmáról meggyőződést szerezve intézkedni, hogy az onnan eltávoliflassék, mert az Üzl. szab. 29. §. 1. pontja szerint tűzveszélyes tárgyakat, a melvek köze a szesz is tartozik, a vasúti kocsikba vinni tilos, és ugyané §. 2. pontja szerint a vasúti alkalmazottaknak jogukban áll az utasok által magukkal vitt tárgyak minémüségéről meggyőződést, szerezni. Ez a rendelkezés nemcsak jogot ád a vasúti alkalmazottaknak, mint alperes vitatja, mert a vaspályák üzleti szabályaikban egyoldalúan ilyen jogosítványt valamely fontos ok nélkül ki nem köthetnek, hanem épen azért köthetik ki maguk részére ezt a jogot, hogy megfelelhessenek annak a kötelezettségüknek", mely szerint ellenőrizni tartoznak azoknak a szabályoknak a be'artását, a melyek az utasok testi épsége érdekében vannak fölállítva, a miből folyik az is, hogy az a tilalom, melyet az irt szabályok e tekintetben az utasokkal szemben megállapítanak, és az a körülmény, hogy annak megszegését a Kbtk. 109. és 111. §-sai büntetéssel sújtják, nem menti föl a vaspályát a kártérítési felelősség alól, mert alperes köteles lett volna megakadályozni és fentebbiek szerint meg is akadályozhatta volna, hogy Sz. Anna^ a nagymennyiségű szeszt a kocsiba magával vigye. De ha már a szesznek bevitele és felgyújtása megtörtént, felperesnek a tűztől szenvedett testi sértése még akkor is elhárítható lett volna, ha alperes a vonatot vészfékkel látta volna el, mert alperesnek azt a védelmét, hogy a vészfék alkalmazására kötelezve nincs, és az személy szállító tehervonatnál nem is alkalmazható, figyelembe venni nem lehet, mivel bt tehervonat személyszállításra is van használva, azt is ugyanolyan biztonsági berendezéssel kell ellátni és annál ís alkalmazandók azok a biztonsági intézkedések, a melyeket az utasok testi épsége és biztonsága személyszállító vonatoknál megkíván, és abból, hogy vészfék alkalmazása kötelezoleg előírva nincs, nem következik alperes kártérítési kötelezettségének megszűnése, ha a személyszállító kocsik megfelelő elhelyezése mellett vészfék alkalmazásával a testi sértés elhárítható lett volna. Mindezeknél fogva a felebbezési biróság az anyagi jogszabály helyes alkalmazásával marasztalta alperest kártérítésben. 1906. évi május hó 14-én. A telekkönyvi eljárásbél. Az ügyvédi díjnak a prts. 252. §. szerint megállapítása csak meghatározása annak, hogy a teljesített mnnka figyelembevétele mellett az ügyvéd megbízójától mit érdemel. A dij megállapítás nem bizonyíték, hogy megbízó a megállapítás időpontjában a megállapított összeggel tartozik. Szám 86/1908. I. A kolozsvári kir. ítélőtábla Dr. N. N. ügyvédnek R. .1. szászfenesi lakos elleni zálog előjegyzése iránti ügyében végzett: A királyi ítélőtábla a telekkönyvi hatóság végzését helybenhagyja.