Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

68 Erdélyi (o^élet bírósági é járásban kijelentették abbeli kézségüket, hogy a bíróság felhívására a keresetüket az előző telekkönyvi tulajdonosokra is kiterjesztik. Ilyen ügyállás mellett az első­bíróságnak a Pp. 225. § ában szabályozott pervezetésí kötelezett ­ségénél fogva alkalmat kellet vol­volna a felpereseknek adni arra, hogy a keresetüket a Pp. J80. §-áaak 2. bekezdése értei & ében az eredetileg perbe neci vont közvetlen szerzők, mint szükség­képeni pertársakra is kiterjeszt­hessék. Minthogy azonban az elsőbí­róság a fentiek szerint téves állás • pontjánál fogva a közvetlen jog­szerzők perbevonására a felpere­seknek alkalmat nem adott, viszont a fellebbezési bíróság a közvetlen jogszerző felek perben állása nélkül a jogügylet érvény­telenítése kérdésében velük szem­ben is rendelkezést tartalmazó ítéletet hozhatónak nem tartott, ily körülmények között, mint­hogy a felhívott és az azt kiegé­szítő 3000—1942. M. E. számú rendelet a jogsérelmek helyte­állításánál az anyagi jog méltá­nyos alkalmazást kívánja lehető vé tenni s e cél elérése végett a Pp-nek egyébként megfelelően alkalmazandó eljárási szabályaitól is eltérő rendelkezéseket enged meg (Í440—194Í. M. E. sz. 6—9. §., 3000-Í942. M. E. sz. 2, 3. 4. §-aí és a Í07. számú polgári döntvény), nem helytálló az alpereseknek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság tévesen járt el akkor, amikor, az elsőbíróságnak a per kí alakulására vonatkozó szabályok mellőzésével hozott közbeszóló ítéletét hatályon kívül helyezte s a pernek az elsőbírósághoz való visszautasításával a felpereseknek a közvetlen jogszerzők perbevo­nását lehetővé tette. A kérdéses hiány ugyanis a fellebbezési eljárásban a Pp. Í89. §-ának 2. bekezdése szerint pó­tolható nem lévén, a fellebbezési bíí óságnak ily vonatkozású kife­jezett perrendí intézkedés kíányá­ban módott kellett keresni arra, hogy az elsőbíróság előtti nem helyes eljárásból származó lénye­ges hiányt orvosolja, s ily útként pedig a fellebbe­zési biró?ág a perbe nem vont közvetlen jogszerzőkre ís rendel­kezést tartalmazó elsőbirósági íté­letnek a hatályon kívül helyezé­sét, — helyesen választotta, mert csak ily módon volt elérhető az, hogy az arra okot nem adó felperesek a perindítá­si határidőből kí ne essenek és a a felperesek keresete úgy a már perbevont, mint a még szükség­képen utólag perbevonandó — s a perfeljegyzése folytán a perbe­vonás után a felhívott rendelet 6. §-ában megszabott határidőbe perbevontnak tíkíntentendő — közvetlen szerzőkkel szemben ís érdemben egységesen eldöntessék. (Kúria Í26Í-Í943. 1944. II. 3. Dr. Bándy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom