Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

E#délyl foltét 69 l») Eljárási |o^. 31. A volt román bélyegtörvény 23 §-ának értelmezése. A kolozsvári volt román törvényszék II. osztálya az J939. évi június hó 6. napján kelt, — a fejezetben szátr,szerint megjelö t ítéletével, a felperesnek az alperes ellen 384.000 leu tőke iránt indított ká térítési keresetét, abból az okból semmisítette meg, mert a felperes által becsatolt szegénységi bizonyítvány a román impérium alatt hatályban volt bélyegtörvény 23 §-ában előirt kellékeknek nem felel meg. Ezt a megsemmisítő ítéletet a felperes fellebbezéssel támadta meg, a fellebbezését azonban — a meghozott ítéletével — a kolozsvári volt román tábla III. osztálya visszautasította. A felperes az ellen az ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelmében a volt román ítélőtáblának azt a döntését támadja alaki jogszabálysértés miatt, amely szerint a felebbezésí bíróság, annak ellenére, hogy a felperes a fellebbezési tárgyaláson ujabb, szabályszerű bizonyítványt csatolt, sőt, felhívásra a fellebbezést fel is bélyegezte : a fellebbezést visszautasította azzal az indokolással, hogy a megfellebbezett törvényszéki ítélet kelte után egy hónappal kiállított ujabb szegénységi bizonyít vány figyelembe nem vehető, mert az visszaható erővel nem bír. A volt román bélyegtörvény 23 §-a szerint a peres ügyben is csak az a szegénységi bizonyítvány érvényes ugyan, amely a a házastársnak a vagyontalanságát is megállapítja, így tehát a felperes által elsőizben csatolt és csupán saját vagyontalanságát igazoló szegénységi bizonyítvány a felhívott rendelkezésre tekintettel, — az akkor hatályban volt jogszabályok szerint — valóban nem volt szabályszerű. A felperes azonban ezt a hiányt a fellebbezési tárgyaláson pótolta, amennyiben ott ujabb szabályszerű szegénységi bizonyítványt csatolt, amely már a házastársnak a vagyontalanságát is igazolta, sőt a felperes utóbb a fellebbezést is felbélyegezte, így tehát a hatályban volt román bélyegtörvény 23. §-ában előírt követelményeknek eleget tett Mivel pedig a bélyegtörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ujabb szabályszerű szegénységi bizonyítvány, — volt román tábla ítéletében felhozott okból, — figyelembe vehető nem lenne, sőt annak 42. §-a kifejezetten kimondja, hogy a bélyeghíány esetén ís, a kereset megsemmisítésének akkor van helye csupán, ha a felperes a bélyeghíányt felhívás ellenére sem pótolja : a m. kír. Kúria ugy találta, hogy a volt román tábla az ítéletének meghozatalakor hatályban volt béiyegtörvény rendelkezését megsértve — tehát jogszabálysértéssel — utasította vissza a felperesnek az elsőbíróság ítéletének a megváltoztatására irányuló fellebbezését. Ezért a kír. Kúria felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a fellebbezési bíróság ítéletének a megváltoztatásával megállapította, hogy a kereset megsemmisítésének helye nem volt és ennélfogva az ügy érdemi tár-