Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 3. szám - A házasságon kívül született gyermek tartása tartamának a román bíróságok által megállapított 14 évrőli 16 évre felemelhetésének napja

64 Erdélyi Je»«£«3l«^€ célok, érdekek előmozdítása, elérése és biztosítása végett, mely kérdések továbbmenő vizsgálata szorosan már nem tartozik a tételes jog körébe. Nyilvánvaló tehát, hogy a román birósági Ítéletek tartási korhatárának felemelhetésére vonatkozó anyagi jog­igényt nem a Pp. 413. §-ban foglalt anyagi jogszabályi le­hetőségek adják meg, melynél a lehetőség csak abban mu­tatkozik, hogy a tartásra jogosült keresőképességében válto­zás állott be, hanem egyrészt az a körülmény, hogy a ro­mán biróságok Ítéletei a korhatár kérdésében a Pp. 414. §. 5. pontja szerint nem érvényesek, — másrészt magánjogi törvényjavaslatunk és az éhez fűződő állandóan követett ujabb birói gyakorlat (régebben 12—14—15 év volt ez a korhatár) a házasságon kivül született gyermek keresőképes­ségét csak a 16-ik életév betöltésével vélelmezi beálltnak. A Pp. 413. §-a csak eljárási lehetőségeket ad a kor­határ felemelésnek kérésére. Ez nyilvánvaló lesz olyan esetben, mikor a tartás összegének felemelését nem kérik s a gyermek keresőképes­ségében változás nem állott be s csak csupán a korhatár felemelése iránt támaszt keresetet a felperes. Amelynek akkor is helye lehet, ha a tartásra jogosult 14-ik életévét már betöltötte s a román birósági Ítélet következtében tar­tásra jogosultságát a román birói Ítélet szerint már el­vesztette. Romániai kézbesítések. Az M. Kir. Igazságügyi Miniszter Ur ©nagyméltó­sága 7161 —1944. I. M. VII. számú nyilatkozata szerint az 1440—1941. M. E. számú rendeletben gyökerező jogok érvé­vényesítése végett beinditott perekben a Romániában lakó alperesek hirdetményi kézbesítés utján való megidézésének, tehát velük szemben a Pp. 174. és 176. szakaszaiban szabályo­zott eljárás alkalmazásának akadálya nincs, ugyanis egyrészt a Romániába kényszerkézbesítés szabályai szerint diplomá­ciai uton megküldött ily tárgyú periratok egyáltalán nem kézbesíttetnek ki, másrészt a Román Belügyminisztérium 245—1942. szám alatt rendeleteit adott ki, mely szerint az 1940. augusztus 30-án kelt második Bécsi Döntés értelmében Magyarországnak átengedett északerdélyi területről román területre költözött egyéneknek Magyarországból származó ügyiratokat egyáltalán nem szabad kézbesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom