Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Cégvezető és cégjegyző

33 jogosult személyek minősége, illetőleg úgy tűnik fel, mintha a céget két igazgatósági tag jegyezte volna. Hasonló eset adódik, ha a társaság cégét két cégjegyzésre jogosított tár­sasági tisztviselő jegyezte; így is könnyen feltételezhető, hogy a céget két teljes jog- és hatáskörű igazgatósági tag jegyezte. Még veszedelmesebb, ha két firmans szerepel új jegy­zőként : ugyanis hiheti az ellenérdekű fél, hogy két igazg. tag : viszont ki van téve annak, hogy a cégjegyző megha­talmazása a nyilatkozatban jogcselekmény betöltésére nem terjed ki s a vállalat kötelezettség alól kibúvik. Tekintettel arra, hogy a cégjegyzésre felhatalma­zottak jog- és hatásköre egymástól lényegesen különbözik, a külvilág szempontjából nem lényegtelen annak ismerete, hogy valamelyes ügylet megkötésénél, avagy valamelyes oki­rat vagy fontos kereskedelmi megállapodásnál az aláírást milyen jog- és hatáskörrel felruházott egyén teljesítette. Bárha erre törvényes rendelkezés nincs, célszerűnek tartanám, hogy a cégbiróságok a cégjegyzésre jogosult sze­mélyeknek a cégjegyzékbe való bejegyzésénél a fent felsorolt megkülömböztetésekre kitérnének, vagyis a társas cégek jegyzékének 5-ik rovatában elrendelnék annak feltüntetését, hogy a cégjegyzésre jogosult és ugyanott beírt személy vagy személyek igazgatósági tag, cégvezető vagy cégjegyző. Az eddigi gyakorlat az igazgatósági tagok e minő­ségét fel is tüntette a cégjegyzék 5-ik rovatában, azonban a „cégvezetők" és „cégjegyzők" közötti különbséget nem vette figyelembe, és így gyakori az olyan bejegyzés, ahol a „cég­jegyző" a céget ppa. toldattal jegyzi. Ezzel az eljárással elérhető volna egyelőre legalább az, hogy a közönség a cégjegyzék betekintése után meggyő­ződést szerezne a cégjegyzésre feljogosított személyek minő­ségéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom