Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Cégvezető és cégjegyző

32 az aláírás harmadik személyekkel szemben kötelezi, — mit sem változtat a fent előadottakon. Ennek a különbségnek szem előtt tartása lényeges, különösen azoknál a társaságoknál, amelyeknek fióktelepeinél cégvezetők vannak kirendelve. Ugyanis — különösen bankoknál fordul elő, hogy a fióküzlet vezetésével megbizott cégvezető hatáskörét csak a fióktelep ügyleteire kivánják korlátozni. Holott a K. T. 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, amint nem korlátozható a cégvezető jogköre bizonyos ügyletekre, vagy ha az üzletnek több ága van, egyes ilyen ágakra, vagy bizonyos időre, úgy ha a társaságnak ugyanazon cég alatt több telepe van, — nem korlátozható az egyes telepekre sem. Ez az állandóan követett joggyakorlat vonatkozhatik a „cégvezető" jogköre, de nem vonatkozik a „cégjegyző" jogkörének korlátozására. Mindezekre való tekintettel nem tartom helytállónak a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak 1940. november 27-én 6000—1940. szám alatt kiadott utasításának a cégjegyzés módozataira vonatkozó azt a kitételét, hogy „az igazgatóság a társaság tisztviselői közül egyet vagy többet cégjegyzési jogosujtsággal ruházhat fel és pedig akként, hogy a céget pp. toldattal vagy anélkül jegyezhessék, — mert cégvezetői meghatalmazás hiányában a társasági tisztviselő — a fentebb kifejtettek alapján — a céget ppa. toldattal nem jegyezheti". Ha tehát a cégjegyzésre jogosult személyeket három kategóriába sorozzuk u. m. (cégtulajdonos) igazgatósági tag, cégvezető és cégjegyző, — és figyelembe vesszük, hogy ezeknek jogkörük és hatáskörük egymástól különböző, — felmerül a kérdés, hogy célszerűség szempontjából nem volna e helyes oly törvényerejű rendelkezés amely a cégjegyző jegyzését a többi cégjegyzésre jogosult személyektől megkülönböztetné, mint ahogy ez áll a cégvezetőnél, amikor a törvény ez utóbbit a pp. toldat használatára kötelezi. Ugyanis ha a céget együttesen pl. egy igazgatósági tag és egy cégvezető jegyzi, — minthogy a cégvezető csak a pp. használatával jegyezheti a céget, — a cégszerű aláírásnál azonnal megállapítható, hogy az egyik aláíró igazgatósági tag, mig a másik cégvezető. Ellenben ha a céget együttesen egy igazgatósági tag és egy cégjegyzésre jogosított társasági tisztviselő jegyzi, — minthogy a cégjegyző nem használhatja a pp. toldatot — a két cégszerű aláírásból nem állapitható meg a cégjegyzésre