Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Cégvezető és cégjegyző

31 hogy a főnök (igazgatóság) a fentirt szakaszban foglalt módozatok szerint „cégvezetői", — nem pedig másféle meghatalmazást kivánt adni. E szerint az említett módozatok figyelmen kívül hagyásával általánosságban (pl. az üzletvezetésére) adott meghatalmazás, nem jelent cégvezetői meghatalmazást. Cégjogi nézőpontból külön jelentőséget kölcsönöz az a körülmény is, hogy a K. T. 41. §-ának rendelkezése értelmében a cégvezetőt az üzlet főnöke (a társaság) a cégjegyzékbe bevezettetni és cégjegyzési joggal felruházni köteles; mig a kereskedelmi meghatalmazottakra ez a kötelezettség nem terjed ki. Értelemszerűen tehát mig a kereskedőnek (társaságnak) más meghatalmazottai és segédszemélyzete cégjegyzési joggal nem birnak, addig a cégvezető e minőségének és cégjegyzési jogosultságának a cégjegyzékbe bevezetése és közzététele által való nyilvánosságra hozatala kőtelezőleg van előírva. Cégjegyző. (Firmans) A K. T. t93. §-a értelmében a társasági ügyek vitelével, valamint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével más meghatalmazottak, — vagy a társaság hivatalnokai is, — megbízathatnak. Ezekre általában a Kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást, — és még ha cégjegyzési joggal ruháztatnak fel, —• a K. T. 43. §-ában körülirt jogkörrel biró kereskedelmi meghatalmazottaknak tekintendők. A reájuk bizott feladat külömbözőségéhez képest a meghatalmazottak és tisztviselők különböző címekkel szoktak megjelöltetni. Ilyenek pl. vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató, igazgatóhelyettes, vezértitkár stb. Az ily módon felhatalmazott cégjegyző hivatása, hogy az igazgatóság tagjainak cégjegyzési aláírását kiegészítse, s az ügymenet gyorsaságát elősegítse, anélkül azonban, hogy az illető a K. T. 37. és következő §-aiban írt önnálló hatáskörrel felruházott cégvezetőnek volna tekintedő. Helyesen állapította meg a kir. Kúria 2242-—1929. (J. H. III. 1025.) számú határozatában a következőket: A bírói gyakorlat állandóan követett álláspontja szerint a részvénytársaság cégjegyzésre jogosított tisztviselői „cégvezetői" meghatalmazás hiányában „pp" toldat nélkül jegyzik a céget. Az, hogy az alkalmazott akár „cégvezetői", akár „cégjegyzői* minőségben teljesített aláírást, a társaságot ez