Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 2. szám - Cégvezető és cégjegyző

30 Cégvezető és cégjegyző. Irta ! Kovásznai Zajzon Gerő. A cégjegyzés módozatainak szabályozásánál gyakran találjuk a részvénytársaságok és szövetkezetek alapszabályaiban a következő kitételeket: „A cégjegyzés akkép történik, hogy a társaság írott vagy nyomtatott szövege alá két igazgatósági tag, vagy egy igazgtósági tag és egy cégjegyzési joggal felruházott társasági tisztviselő, — ez utóbbi ppa. toldattal — saját törvényszékileg bejegyzett aláírását csatolja." Ez a kitétel — cégjogi szempontból — helytelen, — mert a csak cégjegyzési joggal felruházott társasági tisztviselő — cégvezetői felhatalmazás hiányában — csak kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, aki az aláírást — a K. T. 44. §-a értelmében, minden a cégvezetésre mutató toldás mellőzésével köteles használni. Ezek után tisztában kell lennünk azzal, hogy van „cégvezető" és van „cégjegyző". Cégvezető (Procurista) — a K. T. 37. §-a szerint az, — ki a kereskedelmi üzlet tulajdonosától (főnökétől) egyenesen cégvezetési felhatalmazást nyer, vagy határozottan cégvezetőnek nyilváníttatik, vagy végre arra hatalmaztatik fel, hogy a főnök cégét „perprocura" jegyezhesse; a K. T. 40. §-a szerint pedig az aláírásnál köteles a céghez saját nevét a cégvezetésre vonatkozó toldással használni. Bár cégjogi szempontból a cégvezető is kereskedelmi meghatalmazottnak tekintendő, de tágabb hatáskörénél fogva a K. T. a cégvezetőt más kereskedelmi meghatalmazottak közül egészen kivette. Amikor tehát kereskedelmi meghatalmazottról van szó, ez alatt rendszerint a cégvezető nem értendő. A cégvezetői kirendelésnek K. T. 37. §-ban írt módjai lényegükben egyezőleg azt fejezik ki, hogy a cégvezetői meghatalmazás csak akkor forog fenn, ha megállapítható,