Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Ternovszky Ferenc kir. ítélőtáblai elnök beszéde a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla évnyitó teljes ülésén. Ismertetés

2 Erdélyi f«»é^*«t „Legyen szabad még egy-két, eléggé nem hangsúlyozható szempontra felhívnom a figyelmet. E szavaim tulajdonképen nem a bírákhoz szólnak, hiszen az ő — e kérdésekkel kapcsolatos — magatartásuk színtisztán áll, hanem éppen az ő érdekükben kifelé elérendő hatást céloznak. Ezek előbbike a protekcionizmus kérdése, amellyel ma és e helyen foglalkozni különöskép szükségét érzem. A protektionizmus az államigazgatás minden ágazatában káros, az igazságszolgáltatásban azonban egyenesen megtürhetetlen, mert magával a jogeszmével ellentétes. Az élet és vagyon felett sokszor vértizzadóan ítélkező bírónak oly légkörre van szüksége, amelyben a lelkiismeretének hangolódását teljes nyugalommal végezheti. Már pedig a külső beavatkozás — ide vonom magának a félnek meg nem engedett közbenjárásait is — mindig zavarólag hat a biróra. Nem azért, mintha az a lelkiismeretes bírónál a célzott eredményre vezethetne, hanem, mert sérti a birói önérzetet, lelki feszültséget okoz, látszat elleni védekezésre készteti őt és ez akaratlanul is többnyire éppen a pártolt vagy közbenjáró fél elleni szigorúságra hajlítja. De nemcsak a birói munka zavartalansága, hanem maga a birói függetlenség annyira féltett eszméje is érintve, sőt egyenesen támadva van mindannyiszor, valahányszor a külső egyének a birói meggyőződést befolyásolni igyekeznek. Ha igaz, hogy a függetlenségétől megfosztott biró olyan, mint a húrja tépett hegedű, tehát igaz hang adására képtelen, ugy igaz az is, hogy a protekcióval terhelt, tehát függetlenségében érintett biró olyan, mint az elhangolt hegedű : csak nehezen, technikai bravurkodással tud igaz hangot hallatni. Az 1912. évi 44. törvénycikk 88. §-a ugy rendelkezik, hogy az „itélőbiráknak a bíróságoknál folyamatban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől, vagy harmadik személytől magánértesitést (információt) elfogadni nem szabad". És pedig nemcsak azért, mert a tárgyaláson vagy ügyiraton kivüli szóbaállás sérti az ügyfélegyenlőség és a nyilvánosság perrendi követelményeit, hanem azért is, mert minden avatatlan megmozdulás zavarja a birói munkát. A birokra vonatkozó ez a törvényi parancs vonatkozik a felekre, illetve harmadik személyekre is. És mégis nap-nap után sajnosán tapasztaljuk, hogy vannak, akik ügyüket, vagy másnak valamely érdekeltségükön alapulólag magukévá tett ügyét a bírónak — ugy