Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

14 ségekre is és a 39. §*át, hogy a jelzálog tulajdonos, ka nem személyes adós, csak tűrni köteles, hogy a hitéleté a jelzálogból kielégítést szerezzen. Általában itt a per költségei alatt a perben felmerült nemcsak az első bírói költséget kell érteni, hanem a per jogerős befejezéséig felmerült összes költségeket, ugyanúgy, mint a végrehajtási költségek alatt nem a végrehajtás megkérésével felmerült, de az összes végrehajtási költségek értendók, melyek a behajtási eljárás befejezéséig felmerülnek. Hogy kétséget kizáróan rámutassak a törvény e részének helyes magyarázatára, a perben költségek I., II. és harmadfokon merülnek fel, azok mind egy szóval jelölve, a per költségei. Szükségesnek találom itt megjegyezni, hogy a Vht. 27. §. szerint a végrehajtási költségeket a marasztalt fél viseli akkor is, ha a per költségeinek megfízetérére nem köteleztetett. A J. T. 23. és 3°. §§-ok rendelkezéseível ezt az intézkedést csak ugy lehet összhangba hozni a nem személyes adós jelzálogtulajdonosára, miszerint tűrni tartozik, hogy a hitelező a jelzálogból a végrehajtási költségekre nézve ís kielégítést szerezzen. A csupán jelzálogtulajdonos tehát nem kötelezhető arra, hogy a végrehajtási költségeket saját — külön vagyonából fizesse ki. Ez az osztó anyagi igazság észszerű és az általános magánjogi szabályokkal teljesen összhangzásban van, ha nem így volna, ugy a hitelező a csupán jelzálogos adósban a hitelező kielégítése során felmerült per és végrehajtási költségek megtérítésében egy második, személyes adóst nyerne, tehát jobb helyzetbe kerülne, mint akkor volna, ha jelzáloggal terhelt ingatlanát egészben, vagy részben el nem idegeníti, tehát a nem személyes adós személves felelősségének a per és a végrehajtási költségek megtérítésének megállapítása esetén végeredményben a tőrvény kifejezett rendelkezése ellenére — jogalap nélkül gazdagodna a törvényt sértő bírói határozat következtében. A jelzálogtörvény ezen általános szabályai alkalmazandók a jelzálognak különböző fajaira, melyek a kővetkezők : 1. Közönséges jelzálog. 2. Biztosítéki jelzálog: bemutatóra szóló papírból, váltóból, vagy más forgatható papírból származó követelés biztosítására. 3. Kerctbíztositékí jelzálogjog oly követelés biztosítására, mely hitelviszonyból, ügyvitelből, szavatosságból, károkozásból vagy egyébb meghatározott jogviszonyból származik, melyre azonban sem aljelzálogot, sem más dologi jogot szerezni nem lehet. 4. Telekadósság, a személyes kötelezettség kizárásával — korlátozott kielégítési joggal.