Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)
1944 / 5. szám - Jegyzetek az 1944. évi VI. tchez [1. r.]
110 a kérdést, mely nyugvó ponthoz az Átv. megalkotása óta sem ért. Valijuk be, az üzletszetüségi minősítés a gyakorlatban az árdrágító kereskedőt, iparost állandóan fenyegette, akkor, ha cselekményét üzlete körében megismételve, vagy ismétlésre irányuló célzat felismerhetése mellett követte el: akkor is, ha maguk a cselekmények — az általuk tényleg elértnek bizonyított illetéktelen haszon jelentéktelenségénél fogva de facto, az üzlet vagy üzem terjedelméhez és forgalmához képest eleve sem jelenthetett az elkövető jövedelemmérlegében jelentősebb hasznot, avagy — (figyelemmel arra az elvre, hogy a jog tudása nem mentesít) habár nyilvánvaló volt az, hogy az illető kereskedő az ár maximáló rendelet tartalmában vagy a forgalomkorlátozó rendelet tartalmában tévedett. A T. fent idézett fogalom meghatározásából következik, hogy a vádnak bizonyítania kell a vádlottal szemben — ha üzletszerű elkkvetéssel vádolja: hogy a vádlott tudott és nem tévedett a kifogásolt ár megjelölése alkalmával az ármegállapitó rendelet tartalmában thanera tudatosan — tehát a maximális ár vagy irányár ismeretében szegte meg azt, továbbuaenő?cg bizonyítani kell a vádnak azt ís, hogy vádlott nem alkalmi eltévelyedésből követte el a cselekményt, hanem mintegy berendezkedett arra, hogy a rendelkezések megszegésével lebonyolított forgalom eredményeként állandó keresetre tegyen szert, vagy, hogy tényleg állandó illegitim keresetforrásul szolgáljon részére az ár korlátozó rendszabályoknak megszegése. A törvényhely miniszteri indokolása kiemeli/ hogy „a javaslat szükségesnek látta tüzetesebben meghatározni, hogy a maga szempontjából és különlegesen az árdrágító visszaélések körében mit ért üzletszerű elkövetés alatt. Egyrészt ki akarta zárni azt az esetleges félreértést, hogy állandóan nyereségre irányuló nevezetesen ipari vagy kereskedelmi foglalkozás körében elkövetett egyszeri, alkalomszerű megsértése a jogszabályoknak mindig üzletszerűnek legyen tekinthető. Üzletszerű nyereségszerzés ugyanis nyilvánvalóan nem azonos illetéktelen nyereségek szerzésére való üzletszerű törekvéssel. A javaslat ezért felhívja a figyelmet az üzletszerűség fogalmából következő arra a követelményre, hogy a bűnösnek a törvénysértések rendszeressé tételére, a tőr vény sár