Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 5. szám - Az 1944.:V. t. c. gyakorlati jelentősége

101 cselekmény tényálladékát látjuk igen sürün megvalósítva amivel úgy gondolom minden bíró vagy ügyvéd pályája folyamán ismételten találkozott. Az eltartási kötelesség teljesítést, mihelyt azt valamilyen okból házon kívül s így nem természetben hanem rendszerint pénzben kell teljesíteni, legtöbb esetben perrel s annak nyomán végrehajtással kell kikényszeríteni. Ezt a bírósági és árvaszéki ügyiratok egyaránt tanúsítják. A magánjogi eszközökkel megkísérelt kikényszerítés azonban az esetek igen-igen nagy részében csődöt mond a mulasztó rosszhiszeműsége folytán, különösen akkor, amikor látszatra ugyan vagyontalan, de időszaki vagy alkalmi keresettel birokról van szó, akik olykor alacsony műveltségük avagy pedig erkölcsi érzékük teljes eltompulása folytán, amit az utóbbi évtizedekben a gyakorlati jogász annyiszor tapasztal, nem haboznak legtermészetesebb és legszentebb kötelességeik alól minden, nem egyszer a hitelsértés határán járó cselekménnyel kibújni. A mással vadházasságban élő kisiparos fodrász, a más nevén álló gépkocsival bérfuvarozó, a végrehajtások miatt bujkáló, helyét egyre változtató tisztviselő vagy alkalmi munkás, a vadházastársa vagyonában dúskáló és ingyen dolgozó, saját családjával mitsem törődő földmives vagy akár a vagyonnélküli szabadfoglalkozású mind-mind csekély fáradsággal bújnak ki eltartási kötelességeik alól, miközben családjuk a tartásdíjat megállapító Ítéletet, mint valami erőnélküli papirost, sirva nézheti. Az 1, pont a családi kapcsolaton alapuló tartási kötelességekről beszél. A birói gyakorlatra tartozik annak megállapítása, hogy a házasságon kivül született gyermeknek atyjával szembeni tartási joga szintén büntetőjogi védelemben részesül-e ezen rendelkezés alapján, miután erre a törvény szövege, de még kevésbbé az indokolása semmi támpontot nem nyújt. Amennyiben a bíróságok, anyagi büntetőjogi rendelkezésről lévén szó a vádlott javára akként magyaráznák, hogy a törvénytelen gyermek apja nem büntethető, ha tartási kötelességét nem teljesíti, ez a kötelesség nem családi hanem vérségi kapcsolaton alapulván, akkor feltétlenül kívánatos a törvény védelmének erre a kötelezettsésre való kiterjesztése. De mindenek felett sajnos, amit ismételten hangoztatnom kell, miként már ennek illetékes hely előtt is hangot adtam, hogy a mai megszövegezés kibúvót hagy, amely