Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

10 amely átruházható, vagy amelynek gyakorlását másnak át lehet engedni, kivéve a telekkönyvbe bejegyzett bérlet haszonbérlet vagy egyébb kötelmi jogviszonyt, mert ezek jelzálogjog tárgyai nem lehetnek. (J. T. 5. § ) Bár a telekkönyvben fel vannak jegyezve a dologi jogot képező elő- és visszavásárlási jog, ugyanígy az opció, mint személyhez kötött és a jogosított által át nem ruházható jogok jelzálog alapításának tárgyai nem lehetnek. Míg a jelzálog a tulajdonos akarata ellenére is az alzálogjoggal terhelhető, addig az ingó kézi zálog, a tulajdonos beleegyezése nélkül a hitelező által tovább zálogba nem adható. Az ingatlannak egészbení tulajdonosa ingatlanának egy részén jelzálogjogot nem alapíthat, (J. T. 3. és 26. §§.) mert az ingatlan csak egészben szolgálhat jelzálogul, míg a többek tulajdonát képező ingatlanok hányadrészét mindegyik tulajdonos külön-külön megterhelheti. E jelzálogjog nem terjed ki a tulajdonos később szerzett hányadára, csak abba a az esetben, ha ezt maga kéri. Áll e szabály arra az esetre ís, amennyiben a tulajdonos a tkví tulajdonosoktól különböző alkalmakkor szerzett ingatlan hányadokat, ezeket külön-külön jelzálogjoggal meg nem terhelheti, mert a jelzálog alapításakor meglévő illetőségei csak egységesen, azaz egészben terhelhető meg. Ezen törvénnyel szabályozott általános jogszabály alól kivételt létesített a bírói gyakorlat arra az esetre, ha a tulajdonos részjutalékot a hitelezők kijátszásával szerzett, ugy arra kötelezhető, hogy tűrje, míképen a kijátszott hitelező az igy szerzett ingatlan hányadrészből végrehajtás utján szerezzen követelésére kielégítést, ebben az esetben, ha egészben ís tulajdonosa lett az ingatlannak, vagy több, külön bekebelezett hányadrészben tulajdonos is, ezen a hitelezők kijátszásával szerzett ingatlan illetőségre a jelzálogjog, illetve a végrehajtási jelzálogjog bekebelezhető. (Lásd: Kúria Pk. V. 2Í4-Í942.-J. Hírlap868 alatti Ítéletét.) A jelzálogjog fedezetül szolgál nemcsak a bejegyzett tökeösszegének, kamatainak és mellékszolgáltatásnak, hanem törvénynél fogva fedezetül szolgál a követelés törvényes kamatának, a követelés felmondásával járó költségnek és a követelésnek a jelzálogból való kíe'égitésével járó per és végrehajtási költségnek. (J. T. 23. §.). (T. T. 25 és M. T I. 858. §§.) A zálogjog — ugy az ingó, mint az ingatlan zálogot alkotórészével és tartozékaival terheli, tehát azok gyümölcseire is kiterjed, de amennyiben az ingó zálog gyümölcsöző, azok beszedéséről a hitelező zálogbirtokos köteles gondoskodni, elszámolni és a tiszta hasznot első sorban a költségekre, azután a kamatokra (kikötött, biróí vagy törvényes) végül a tőkére elszámolni, addig (J. T. 24. §.) a