Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

Erdélyi |«á«t«»4 95 Közelebbi indokolás hiánya ban ugyanis a bí óság a felfolyamodást az iratokból rendelkezésre álló adatok alapján intézi el Viszont magának a felfolyamodási kérelem előadásának elmulasztása már olyan hiány, ami a felfolyamodás érdemi elintézésének lehetőségét kizárja és ami magát a felfolyamodást tartalmánál fogva — nem kellő alakban beadottá teszi. Kíssebb hibák és hiányok pótlása végett a felfolvamodás ískivételesen visszaadható: ilyen hibának azonban magának a felfolyamodás! kérelem előadásának hiánya nem tekinthető s ennek pótlása végett a felfolyamodás sem vissza nem adható, sem pedig felfolyamc dónak mód nem adható arra, hegy felfolyamódási kérelmet nélkülöző, pusztán a felfolyamodás bejelentéséből álló írásbeli felfolyamodása hiányát külön iratban pótolja. A Törvényhozó olyan esetekben, amidőn valamely jogorvoslatnak külön Írásban való megokolását s ez; el együtt a szabatos és határozott kérelem pótlását vagy kiegészítését ís magában foglaló indokolást megengedi amint ez az Í88t: LX. t. c. IÍ9. §-nak 3. bekezdésében ís tőrtént — az illető jogorvoslat szabályozásánál világosan kifejezésre juttattatja. Ilyen rendelkezést a kielégítési végrehajtást elrendelő — jelen esetben szóban forgó végzés elleni felfolyamódás tekintetében sem az Í88Í: LX- t. c. sem az 19ÍI: I. t. c, sem más szabály nem tartalmaz. Etekre tekintettel az elsőbiró Ságnak kielégítési végrehajtást elrendelő végzése elíen végrehajtást szenvedő részéről beadott, szabályszerű felfolyamodásí kérelem előterjesztését nélkülöző csak a felfolyamodás kijelentését és annak előadását tartalmazó felfolyamodásnak, hiánypótlás végett való visszaadását a ttásodbiróság helyesen mellőzte; minthogy pedig az 19ÍÍ. I. t. c 558- § a értelmében a bíróság hivatalból tartozotte azt vizsgálni, hogy a felfolyaa odás kellő alakban lett-e benyújtva, a felfolyamodásí kérelmet nélkü 020 s ennek következtében érdemi elintézésre alkalmatlan, tartalmánál fogva nem kellő alakban beadott felfolyamodást a másodbíróság helyesen utasította vissza; miért ís az emiatt előterjesztett felfolyamodásnak helyet adni nem lehetett. (Kír. Kúria Pk. V. 507Í— J943. sz) 42. A VHT. 15 szakaszának értei, mezése. A Vht. 15. § ában foglaltak szerint az a kérdés, hogy a végrehajtás közvetlenül a marasztalt fél örököse ellen, tehát nem csupán a hagyatékban talált, vagy az örökhagyóról az örökösre szállott vagyontárgyakra elrendelhető e, a fennálló anyagi jogszabályok szerint döntendő el. Az ujabb bírói gyakorlatban (Kúria P. V. Í085-Í934 és Pk. V. 4670-1937. számú határozatai) állandósult anyagi jogszabály, hogy az örökhagyó hitelezőjének első sorban a hagyatéki vagyontárgyakból (cum víríbus heredítaíís) kell kielégítést keresnie és csak akkor vezethet az örökség