Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 4. szám - A visszatartó birtokos jogállása és felelőssége

89 Felperesnő ugyanis nem tudott erről, kö\ étkezésképpen ettől függetlenül, önállóan, saját akaratelhatározásából szánta rá magát a vétkes magatartás elkövetésére. (Kuría, P. III. 420Í-ÍV43. 1944. I. 18. Dr. Kerekess.) 36. Utólagos házassággal törvényesített gyermek kötelesrész iránti igénye, A törvényesités visszaható erejének értelmezése. Az alperesek beismerték, hogy az örökhagyó a felperesek fogamzást idejében a felperesek anyjával nemileg közösült. Ennélfogva az örökhagyónak a felperesek születése után a felperesek anyjával kötött házassága ipso jure töivényesíteite a felpereseket. A felpereseknek ekként bekövetkezett törvényesítése független attól, hogy a törvényesités a felperesek születési a.? yakönyvébe bejegyeztetett-e, következőleg az alpereseknek amiatt emelt ídőelőttíségí kifogását, hogy az utólagos házas sággal történt törvényesités a^felperes k születési anyakönyvébe nem jegyeztetett fel figyelembe venni nem lehetett. A felperesek szerint ajándékc zásnaktekíntendők azok a vagyonátruházások, amelyeket a kötelesrészük sérelme miatt megtámadtak az I r. felperes születése után s egy kívére'ével a IL r. felperes születése után, de a felpereek törvényesítését eredményező háZas?ágkö'és előtt történtek Általános szabály, hogy az utólagos házasságkötés törvényesítő ereje vissza hat a gyermek születésének idejére, de nem érinti harmadik sze éíyeknek a házas sás kötés előtt szerzett jogait. Ehhez képest a kir. Kúria gyakorlata szerint a házasság előtt tett ajándékozást a kötelesrész sérelme miatt rendszerint nem lehet megtámadni. Eltérésnek csak akkor van helye, ha a megajándékozott ísivadékaaz örökhagyónak, amely kivétel azon alapszik, hogy a törvényes házasságból származott és a házasságkötéssel utólag törvényesített gyermek között a törvényes öröklés szempontjából nincs különbség. A peres esetben azonban a felperesek szeri at megajándékozott alperesek nem ivadékai, hanem oldalági rokonai az örökhagyónak, a felperesek tehát abból a a vagyonból, amelyet az örökhagyó az ő születésük után, de az utólagos házassággal va o törvévényesitésük előtt ajándékozott az alpereseknek, köte-esrészt nem követe-hétnek Más elbírálás alá csak akkor eshetnék a peres kérdés, ha az örökhagyónak korábbi házasságból lenne az ajándékozások megtámadására jogosult ivadéka, mert ebben az esetben a megtámadás jogát épen annak a jogelvnek az alapján, hogy a törvényes házasságból származó és. az utólagos házassággal törvényesített gyeimekek közt. A törvényes öröklés tekintetében nín. skülönbség, a felperesekre is ki kellene terjeszteni. Az örökhagyónak azonban a felpereseken kívül nincsenek más ivadékai. A Polgári jogi Ha táró zatok Tárába 42Í szá.u alatí