Erdélyi jogélet, 1944 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1944 / 1. szám - Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927:XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre

9 áll a biró rendelkezésére, jelesül a pengő vételár összege, melynek az arany pengővel azonos értéke szabja meg az egész jogügylethez fűződő vagyoni érdekeket és magát az ingatlan értékét is, következéskép a hadtestparancsnok hozzájárulásának megtagadása folytán keletkezett eredeti állapot helyreállítását célzó perekben a per tárgyának értékét a vételár összegében tartom megállapítandónak. Szemelvények a zálogjog köréből, különös figyelemmel az 1927: XXXV. t. cikkben foglalt jelzálog törvényre. — Dr. Tóth István kir. törvényszéki tanácselnök. — A zálogjog követelés biztosítására szolgál, — amennyiben a törvény mást nem rendel, a hitelező követelésére magát a zálogtárgy állagából bírói uton elégítheti ki. A zálogjog tárgyából való kielégítést keresettel kell érvényesíteni. Ez a szabály általános, ugy az ingó zálogra, mint a jelZálogra alkalmazandó. (M. P. T. 874 §. és a J. T. 5Í. §.) A zálog tárgyai szerint vannak ingó és ingatlan zálogok. Az ingó zálogjog fajai: 1. Jogügyleten alapuló kézi zálogjog. 2. Bírói zálogjog, 3. Törvényes zálogjog. Ingatlanokon alapított zálogjog a jelzálogjog, annak fajai: a követelések jogalapja és jogcímei, valamint azon cél szerint osztályozódnak, amely azok alapítására indokul szolgált. Míg az ingók elzálogosítására elegendő, ha azokat a tulajdonos a hitelezőnek a követelés biztosítására átadja, addig a jelzálogjog alapításához írásban adja a jelzálog tulajdonosa beleegyezését, ugy hogy a jelzálogjog a hitelező javára az ingatlanra a telekkönyvben be is kebeleztessék. Jelzálogjog alapításának tárgya magán az ingatlan tulajdonjogán kivül a jelzálogos követelés/ valamint más — oly ingatlant terhelő dologi jog, a zálogjogon alapított aljelzálogjog, —